Fővárosi Közlöny, 1892 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1892-02-23 / 17. szám
111. évfolyam. 17. szám. Budapest, 1812. február 23 -án. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN, ELŐFINTÉSI IN: ire 0 frt, félívr« 8 frt |M|: IT. kfi.. r*gi »Aro.hA* I. m. SS. Kiadóhivatal V. kar., bold-ntcia 7. u KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ: HAJNAL ISTVÁN. A lap aUtkaldtaére Tonatkoiömmian faltiólalá* a kiadóhivatalhoi mUaandS. HirdaUnak kUárélago.an Eckitain Barnál hirdaUai irodájában, V., FilidSutttaal. a* TéUtnak fal. HIVATALOS RÉSZ. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1892. évi februárió 24-én (szerdán) délután 4 órakor tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. I. Az 1872 : XXXVI. t.-cz. 100. §-a értelmében előre kitűzettek: 1. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a III. ker. 2.077. hr. számú fővárosi szántóföldnek Linczenpolcz Ferencz részére leendő bérbeadása iránt. (Előadó Márkus tanácsnok.) A tanács a pénzügyi bizottsággal egyetemben javasolja, hogy a III. ker. remete-hegyi dűlőben 2.077. hrsz. a. fekvő városi telek az eddigi bérlő Linczenpolcz Ferencz részére évi 20 frt bér és 30 napi felmondás mellett tovább, egy évre bérbe adassék. A harmincz napi felmondás azért köttetik ki, mert a telek kórházépítésre van kiszemelve s igy e czélra leendő esetleges felhasználásának a felmondási idő nem fog útjában állni. 2. bizottmányi és tanácsi előterjesztés, a IX. ker. Csepel-rakpart és Mátyásutcza sarkán fekvő 9.387. hr. számú fővárosi tulajdont képező telek bérbeadása tárgyában. (Előadó Márkus tanácsnok.) A Ferencz-körút kiépítése mindinkább előhaladván, a körút folytatását képező Borárostéren levő téglatelepek bérlőinek a tanács felmondott s a tér kiürítését f. évi január végével elrendelte. Az érdekelt két bérlő ennek következtében a Csepel-rakpart és Mátyás-utcza sarkán levő, a főváros tulajdonát képező üres telek bérletéért folyamodott. Időközben az egyik visszavonta ajánlatát és egyedül Winkler József ajánlata maradt fenn, aki a kérdéses telekért évi 80 frt bérösszeget ajánl. A pénzügyi bizottság, tekintettel arra, hogy a megajánlott bér elég kedvező, amennyiben e telekért a főváros akkor sem kapott ennyit, amikor a telekhez még az a területrész is hozzátartozott, amelyen időközben a IX. ker. tűzoltói épület emeltetett, Winkler József ajánlatát negyedéves felmondás mellett elfogadni javasolja. Ugyanő véleményben van a tanács is, a tárgyat azzal terjesztvén a közgyűlés elé, hogy a bérlet 1. évi február 1-én kezdődjék s időtartama három évben állapittassék meg. II. Rendes tárgyak. 3. Roth Lajos és társai I. ker. választók kérvénye az I. ker. volt képviselőválasztási elnök ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelése iránt. (Előadó Kullmann főjegyző.) Több I. kerületi választó polgár kérvényt intézett a közgyűléshez a legutóbbi orsz. képviselőválasztás alkalmával az I. kerületben működött választási elnök dr. Országh Sándor fegyelmi vizsgálat alá helyezése iránt. A kérvényben kiemelik, hogy az 1874. évi XXXIII. törvényczikk 92. §-a értelmében azon választási elnök stb. ellen, ki az említett törvény rendeleteit hivatalos eljárásában akár cselekmény, akár mulasztás által megsérti, fegyelmi eljárásnak van helye. A kérvényezők e kiindulási pont mellett fejtegetik, hogy a január 28-án végbement képviselőválasztások alkalmával dr. Országh Sándor választási elnök törvénysértést követett el, a mennyiben délután 2 órakor bár 12-ig a legkisebb számitás szerint is, mint a »Pester Lloyd«-dal bizonyítják, nyolczvanhat választó szavazott le s igy minden perezre egy és fél szavazó esett, a bizalmi férfiak egy részének tiltakozása ellenére délután 3 órára kitűzte a zárórát s ekkor a szavazást be is rekesztette. Bár a törvény a zárórát illetőleg az önmagukban egy választókerületet képező községekre vonatkozólag külön nem rendelkezik is, a törvény 83. §-ának a több községből álló kerületben való szavazás és záróra kitűzését szabályozó rendelkezését és abban kifejezett törvényes célzatot analógia útján a választási elnöknek teljesítenie kellett volna akkor, hogy a szavazást mindaddig folyamatban tartja, míg a már csak gyéren és szállingózva érkező szavazók világos bizonyítékát nem szolgáltatják annak, hogy az ily időpontban kitűzött záróra alatt a még szavazni kívánók akadálytalanul le is szavazhatnak. Ámde délután 2 óráig az I. kerület kétezerkétszázhatvanhat választója közül csak 900 szavazott le, a hátralevő választók tehát joguk gyakorlatától — tekintettel arra is, hogy a fővárosban a szavazást délután 3 órakor még sohasem zárták le — elüttettek. A kérvényezők tehát megállapítva látván, hogy a választási elnök az 1874 : XXXIII. t.-cz. rendeleteit megsértette, kérik ellene az 1876. évi VII. t.-cz. rendelkezései értelmében a fegyelmi vizsgálatot oly czélból elrendelni, hogy ellene ezen eljárás alapján az 1874 : XXXIII. törvényczikk 92. §-ában foglalt büntetés alkalmaztassék. 4. A tanács előterjesztése Schober Albert fővárosi bizottsági tagnak az egységes zónaidő behozatala tárgyában tett interpellatiojára. (Előadó Kullmann Lajos, főjegyző.) Gerlóczy Károly hely. polgármester úr a tanács elé a következő előterjesztést tette: Tekintetes tanács Schober Albert főv. bizottsági tagnak az 1892. évi február 10-én tartott közgyűlésen a középeurópai (adriai) zónaidő behozatala iránt tett interpellációjára azonnal kijelentettem, hogy hajlandó vagyok e kérdésre vonatkozólag a szükséges tárgyalásokat megindítani. Ennek következtében magamnak a kellő információkat megszerezvén, van szerencsém a tek. tanácsnak következő előterjesztést tenni. Az interpellációban foglalt indokok annyira világosak, hogy azok bárkit meggyőzhetnek arról, miszerint az egységes zónaidőnek a polgári életben való alkalmazása csak kívánatos lehet, különösen itt a fővárosban, amelynek lakosai túlnyomó részben igen gyakran használván a vasutakat, az időkülönbözettel gyakran lesznek kénytelenek találkozni, ami reájuk nézve akaratlanul is zavarokat idézhet elő. És miután az egységes zónaidőnek a fővárosban való alkalmazása minden legkisebb nehézség nélkül egyszerűen az által érhető el, ha egy bizonyos meghatározott napon, illetve éjfélkor az összes órák 16 perccel hátrább igazíttatnak és miután ezen intézkedésnekéletbe léptetése sem a hatóságra, sem a nagyközönségre nézve költséget okozni nem fog, ezennel javaslatba hozom, hogy a középeurópai (adriai) zónaidő a főváros területén mielőbb alkalmazásba vétessék. Nézetem szerint ez ügyben a fővárosi törvényhatóság legközelebb tartandó bizottsági közgyűlése elé a következő határozati javaslat volna a 1. tanáct részéről beadandó Határozat. A közgyűlés ezennel kijelenti, hogy a posta- és távirda-szolgálatban, valamint a vasutaknál már alkalmazásban levő középeurópai (adriai) zónaidő-számítást a főváros területén életbeléptetni kívánja és elhatározza, illetve elrendeli, hogy ezen idő szerint rendeztessék be: 1. a főváros törvényhatósága alatt álló összes hivatalokban és intézetekben a hivatalos órák kezdete és vége; 2. a főváros tulajdonában levő összes iskolákban a tanítás kezdete és vége ; 3. a főváros kegyurasága alatt álló egyházakban a déli és eszeli harangozás. Elrendeli továbbá a közgyűlés, hogy ezen időszámításnak a nappali 12 órakor való pontos jelzése úgy a pesti, mint a budai oldalon erre alkalmas helyen és módon eszközöltessék. Az új időszámítás 1892. évi márczius hó 15-ikéről 16-ikára virradó éjjelen 12 óra 16 perczkor lép életbe. Egyúttal felterjesztés intéztetik a miniszerekhez, hogy az összes állami hivatalok, bíróságok és állami iskolák hivatalos óráira nézve a megfelelő intézkedéseket megtenni méltóztassanak. Ezen határozat végrehajtása a főv. tanácsra bizatik, melynek feladata leend az iránt intézkedni, hogy a törvényhatóságnak ezen megállapodásáról a főváros területén létező összes iparvállalatok, gyárak, intézetek stb., szóval az egész fővárosi lakosság értesítessék és az utczai világítási naptár is kiigazíttassék. A tanács e határozati javaslathoz egész terjedelmében hozzájárult s pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. 5. o) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Schleisz Mihálynak a VIII. ker. Kún- és Alföldi utczák sarkán fekvő és általa megvett teleknek nevére leendő átruházására az engedély megadása iránti kérvényére. (Előadó Márkus tanácsnok.) Schleisz Mihály 1887-ben egy a Kún- és Alföldi-utcza sarkán fekvő telket vett a fővárostól oly kötelezettséggel, hogy a telket 3 év alatt beépíti s a tulajdonjog is csak ezután iratik nevére. Eleinte az volt a szándéka, hogy a megvett ingatlanon lakházat és 70—80 lóra számított istállót épít; azonban e szándék kivitele halasztást szenvedett s ő a beépítésre 1892. október 1-ig terjedő halasztást kért és kapott. Ujabban a város belső területén nagyobb istállók építése pedig közegészségi okokból ütközik nehézségekbe, minél fogva Schleisz Mihály az egész telken nagyobb bérházat kíván építeni, de hogy ezt tehesse, a teleknek nevére