Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1893-07-11 / 61. szám

8 200 frtot gyűjtött, ezt a tanács az érdekelt telektulajdonosok közt ki fogja osztani. d) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a Báthory-utcza új szabályozása ügyében. (Előadó Pohl jegyző.) A közgyűlés f. é. április 19-én kimondta, hogy az V. ker. Báthory-utcza északi vonalát a hold-utcza és Szemere-utczák közt úgy hagyja, a­hogy a telkek mostani határvonalai vannak. A közgyűlés felhívta a tanácsot ez alkalommal, hogy ugyane szabályozási vonal­nak a földmívelési ministérium palotájáig való kiterjesztése iránt is folytasson tárgyalást. A közmunkatanács a határozat ez utóbbi részét nem tette magáévá, mert a földmívelési mi­nisterium palotája már az új szabályozási vonalon épült s igy az egyöntetű vonal többé el nem érhető s mert továbbá az összes telkek az ujabb szabályozási vonal szerint a terjedek hozzácsatolásával vannak rendezve A mérnöki hivatal mind e mellett egy újabb telekfelosz­tási ügy alkalmából azt a javaslatot tette, hogy a Báthory-utcza egész északi vonala úgy sza­bályoztassék, hogy a nyugati vasút s a föld­mívelési ministérium palotáinak határvonala egyenes vonallal köttessék össze. Ez szabad szemmel alig lesz észrevehető. E javaslatot a középítési bizottság helyeslé s a tanács is pár­tolólag terjeszti a közgyűlés elé azzal, hogy a közmunkatanács a hozzájárulásra fölkeressék, mit ha meg nem tenne, a tárgyat eldöntés végett a belügyminiszer úrhoz terjeszsze fel. Ez a szabályozás a két palota közti üres telkeken építkezések alkalmával könnyű szerrel lesz végrehajtható. 19. a) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés az országos casino újvilág­ utczai tel­kének szabályozása ügyében. (Előadó Pohl jegyző.) Az országos casino az újvilág-utczában az »aranysas« szállodát és a vele szomszédos telket megvásárolván, azon nagyobbszerű casino-épü­letet akar emelni. Most azonban a megvásárolt két telek mentén az utczának egy kis törése van, ezt a casino az épület homlokzata érde­kében egyenes vonallá kivánja tétetni, ilykép az egyesítendő telekhez az utczaterületből 7 ha négyszögöl fogna esni. A homlokzati vonal e szabályozását a középitési bizottmány és a közmunkatanács is elfogadta s a tanács pár­tolólag terjeszti az ügyet a közgyűlés elé. b) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a tabáni vásárcsarnok helyének ki­jelölése és ezen czélra a Holitscher-féle 2151. hr. sz. teleknek kisajátítása ügyé­ben. (Előadó Pohl jegyző.) A közgyűlés 1891 május havában kimondta, hogy az egyik detail-vásárcsarnok a Döbrentey­téren lesz építendő a tér lehető kímélésével. E czélból a tért környező magántelkekből lesz megszerzendő annyi terület, a­mennyi a detail­csarnok részére elegendő, ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha oly nagyobb terület kínálkoz­nék, a­mely a vásárcsarnokon kívül még pl. bérházat is megbíz, mi­által a csarnok jöve­delme emelkednék s ennek folytán az áruhelyek díjai leszállíthatók lennének, e nagyobb terület a közgyűlés jóváhagyása mellett szintén meg­szerezhető ne legyen E közgyűlési határozat alapján a tanács a Döbrentey-téren 2151., 2152. és 2148., 2149., 2150. hr.­­sz. a. levő telkeket szemelte ki a vásárcsarnok helyéül s utasította a III. ügyosztályt, hogy az épitési engedélyek kiadásánál e telkekre figyelemmel legyen. E telkek közül a 2151. hrsz. telek tulajdonosa Holitscher Ede építkezni akar. Az épitési en­gedélyt eleinte azért nem kaphatta meg, mert az eskütéri híd iránya még nem volt meghatá­rozva. Az 1893: XIV. t.-cz. ezen akadályt már elhárította s Holitscher sürgeti az engedélyt, mert az 1884: XVIII. t.-czikkben biztosított adókedvezményt csak ugy kaphatja meg, ha az építendő házat 1894 november 1-ig lakható állapotba helyezi, miért is az építkezésbe már az idén jókor bele kell fognia. A tanács tehát a detail-vásárcsarnok érdekében az illetékes szakbizotság útján alkut indított meg Holitscher­rel, kinek három homlokzattal (Döbrentey-tér, Döbrentey-u.,Várkert-rakp.) biró s 3749/io­s j­eles telke a vásárcsarnok czéljára kiválóan alkal­masnak látszik. Az alkudozó bizottságban, te­kintettel a telek kissé magas értékére, fölmerült ugyan az az eszme is, hogy a vásárcsarnok nem volna-e vihető a Tabán és Krisztinaváros érint­kezési pontjára, hol a telkek olcsóbbak, de a bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy lejtős helyen építeni ily intézményt nem czél­szerű és nem gazdaságba , a főváros részére mint legalkalmasabb hely, az a telekcsoport marad fenn, melyhez a Holitscher-féle telek is tartozik. Hosszabb alku után a bizottság egyezségre jutott a féllel olyképen, hogy a fő­város a telek négy zögéséért 170 frtot fizessen. Ennél olcsóbban a tulajdonos alkura sem volt hajlandó. A középítési bizottság az egyezség elfogadását szintén javasolta s a kérdéses hely­nek a fenforgó czélra való kijelölése ellen városrendezési, fejlődési és szabályozási szem­pontból észrevételt nem tett. A közélelmezési és közgazdasági bizottság a detail-csarnok el­helyezésére legmegfelelőbb helynek a Rudas­fürdő, Döbrentey­ utcza, Döbrentey-tér és Vár­kert-rakpart közt elterülő telektömböt szintén újból is megjelölvén, a Holitscher-féle ingat­lannak négyszögölenkint 170 frton való meg­vételét pártolja, de mivel a csarnokra e telek nem elegendő s másrészt a csarnokot bérházzal tartja összekötendőnek a jövedelmezőség eme­lése végett s végül a csarnok pinczéjét a Duna­parttal kívánja összek­­ni, hol aztán az állandó borvásár lesz berendezhető, ez pedig feltételezi az egész telekcsoport megszerzését, a bizottság javasolja még, hogy az említett telekcsoporthoz tartozó ingatlanok is már most mind megsze­reztessenek, mire nézve azonban külön fog indokolt jelentést bemutatni. A tanács e javas­latokat pártolólag terjeszti a közgyűlés elé azzal, hogy a költség a 25 milliós kölcsönből, a vásárcsarnokokra megszavazott 6 millió fribó lesz fedezendő. 20. A tanács előterjesztése Werderber Gyulának kártérítési ügyben hozott tan. határozat ellen beadott felebbezésére. (Előadó Pohl jegyző.) A tanács a tavalyi gellérthegyi szikla­omlás alkalmából megvizsgáltatta a fen levő sziklákat s a bánuszmérnök által veszélyesnek jelzett sziklák alatt levő gellért rakparti háza­kat életbiz­tonsági szempontból kiüríttette, a közgyűlés pedig méltányosságból ezek kisajá­títását határozta el. Werderber Gyula Gellért­rakpart 12. sz. háza ezek közé tartozik. Az érdekelt 1887-ben, midőn a gellértrakparti házak kisajátítása már el volt rendelve és folyamatban is volt, 7000 frtért vásárolta azt. Egyezségileg 10.000 frt kártalanítás ajánltatott is neki, de Verderber nem fogadta el, hanem 16.000 frtot követel, minélfogva a bíróság lesz hivatva a vonatkozó közgy. határozat ér­telmében a kártalanítási összeget meghatá­rozni. Verderber azért, hogy a hatóság a saját életének biztonságáért kiszállásolta, külön 377 frt költözködési költséget követel. A tanács őt kérelmével elutasította. Verderber ez ellen fel­folyamodik,­­ felfolyamodásában azt mondja, hogy a gellértrakparti házak kisajátítása még nem volt elhatározva, midőn ő az ingatlant vette, s a főváros feladata a Gellérthegyet úgy rendben tartani, hogy onnan sziklaomlá­sok ne történjenek.*) . 21. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a Rökk Szilárd-féle cselédalapitványi oklevél tárgyában. (Előadó Herein jegyző. Az erkölcsös cselédek jutalmazására tett Rökk Szilárd-féle alapítvány alapitó oklevelét a belügyminiszter újabb tárgyalás végett visz­szaküldötte, mert az alapitó oklevélben a fő­*) E tárgg­gyal a tanács keddi július 11-iki Illé­sén foglalkozik. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társasága­nál. (Hold-utcza 7. ua.) FŐVÁROSI KÖZLÖNY város a tőke kamatait csupán cselédek jutal­mazására kívánta fordítani, mig a nagynevű alapitó első­sorban a cselédek oktatására gon­dolt, kívánta tehát, hogy a kamatoknak leg­alább fele ily czélra használtassák fel. A köz­oktat­ási bizottmány teljesen magáévá tette ezen álláspontot és javasolta, hogy az alaptőke ka­matainak fele oly intézetek, társulatok és tes­tületek segélyezésére fordíttassák, a­melyek fővárosunkban cselédképzéssel foglalkoznak, ki­jelentvén, hogy a segélyösszeg kizárólag cse­lédképzés czéljára fordítható s erre a tanács felügyeleti joga is biztosítandó. Ennek folytán a tiszti ügyészség az alapító okiratot e módo­sító szöveggel ellátta s azt a tanács ily alak­ban elfogadás s a belügyminiszterhez való föl­terjesztés végett a közgyűlés elé terjeszti. 22. A tanács előterjesztése a chicagói kiállításra eszközlendő kiküldetés tár­gyában. (Előadó Kullmann főjegyző.) A magyar mérnök- és építész-egylet be­adványa folytán a tanács javasolja, hogy a chicagói világkiállításra három havi időtar­tamra 2000 frt költséggel küldessék ki egy fővárosi műszaki közeg, kit a középítési igaz­gató előterjesztésére a polgármester úr fogna kijelölni. Ama szakok közt, a­melyekben az Egyesült­ Államok vagy eredményeket mutat­hatnak föl, fontos szerepet játszik a városok berendezése és fejlesztése, azok számos közle­kedési és közegészségügyi intézménye, azért a fővárosra is fontos, hogy az Egyesült­ Álla­moknak műszaki téren való rendkívüli elő­haladottsága a főváros által kiküldött mű­szaki közeg által is tanulmányoztassék s szer­zett tapasztalatai itthon érvényesülést nyer­jenek. A kiküldendő közeg jelentéstételre fog köteleztetni. A költségeket illetőleg a szük­séges 2000 frt rendkívüli hitel útján lenne engedélyezendő azzal, hogy a főszámvevő a fedezet iránt legkésőbb f. é. november hóban javaslatot tegyen. 23. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés több fővárosi alkalmazottnak, illetve azok özvegyeinek ellátása ügyében. (Elő­adó Kullmann főjegyző.) A jogügyi bizottmány véleményéhez képest a tanács a következő nyugdíjazásokat java­solja, u. m.: Lernbacher Antal főv. másodgazda 74 éves korára való tekintettel 30 évet meghaladó szolgálata után fizetésének 78°/6-ával, vagyis évi 1092 frttal nyugdíjazandó. Néhai Sebastiani Zsigmond volt adószám­­viteli hivatali számsegéd özvegye, férjének 16 évet meghaladt szolgálatai után évi 280 frt ellátásban részesítendő, egy kiskorú gyermeke pedig évi 50 frt neveltetési pótlékot kap. Gimpl Ignácz csősz elagguláa miatt 24 évet meghaladó szolgálat után 194 frt 40 kr. évi nyugdíjban részesítendő a szabályok szerint. MAGÁNHIRDETÉSEK. EGERVARY kioszkja téli Kerner ERZSÉBET-TÉR: Az egész nyári idény alatt bármily időjárás mellett minden kedd, csütörtök, szombat, vasár- és ünnepnap délután 4 órakor katonazene. 2S

Next