Fővárosi Közlöny, 1895 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1895-12-03 / 94-95. szám

FŐVÁROSI Í­I KÖZLÖNY IHEC* JELENIG M­­­NDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR : Szóaz évre 6 frt, félévre 3 frt.­­ Mükesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagja részére díjtalanul küldetik. KIADJA: BUDAPEST SZÉKES­FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ*. HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden fel­szólalás a kiadóhivatalhoz­­intézendő. Hirdetések Eckstein Bernát hirdetési irodájában (V., Fürdő­ utcza 4. sz.) vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA Tartalom : 1. A székes főváros f. hó 4-én tartandó közgyűlé­sének tárgysorozata. 2. Az 1896-iki költségvetés a pénzügyi bizottság előtt. 3. Hivatalos hirdetmények, kimutatás a heveny­ragályos károkról és a heti vízfogyasztásról. HIVATALOS RÉSZ. Budapest székes főváros törvényhatósági bizottsága 1895. évi deczember hó 4-én (szerdán) délután 4 órakor tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. Az 1872. XXXVI. t. cz.100. §-a értelmében előre kitüzettek : X. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés, a községi alap s a székes főváros keze­lése alatt álló intézetek és alapok 1896 évi költségelőirányzatának megállapítása tárgyában. (Előadó Haberhauer tanácsnok.) Az 1896. évi költségvetés tervezetét a ta­nács összeállítván, azt kinyomatta ás a biz. tagok közt szétosztatta. Egyszersmind elrendelte, hogy a költségvetés 15 napra közszemlére kitétessék s egyúttal kiadta a tervezetet szabályszerű tár­gyalás végett a pénzügyi bizottságnak. A pénzügyi bizottság a következő jelentést terjeszti e tárgyban a közgyűlés elé: Tekintetes közgyűlés! A székesfőváros 1896. évi költségelőirány­zatára vonatkozó jelentésünket következőkben van szerencsénk előterjeszteni: Mindenekelőtt constatálni kívánjuk, hogy a közgyűlésnek az előző évi költségelőirányza­tok tárgyalása alkalmával több irányban ki­adott rendelkezései foganatosítva nem lettek, így nevezetesen: a) a vízvezeték egész kezelésének és üze­mének az e czélból kiküldött bizottság által való megvizsgálása mindezideig nem eszközöl­tetett ;­­ b) azon kérdés, nem volna-e helyes és lehetséges s ha igen, mi módon a székes­fő­város extensív fejlődésének — legalább egy időre — bizonyos korlátokat szabni, tárgyalás végett az illetékes szakbizottmányok elé ter­jesztve még nem lett ; és c) azon kérdés, hogy minő intézkedések mellett volna lehetséges a biztosító társaságo­kat a tűzoltási költségekhez való hozzájáru­lásba bevonni, azon indokból, mert az ezen ügyben már egy alkalommal megindított tár­gyalások a biztosító intézetek ellenkezése miatt eredményre nem vezettek, utóbbi tárgyalás alá nem vétetett. Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül to­vábbá azt a körülményt, hogy a közmunkák nem az erre alkalmas nyári hónapokban, ha­nem a vonatkozó terveknek nem kellő időben való elkészítése és a­miatt, hogy a munkák kiadása elkésve történik, rendszerint késedel­mesen, a legalkalmatlanabb őszi hónapokban hajtatnak végre. És úgy helytelenítendő, hogy a közmun­kák, különösen az útépítések és követéseknek nem csekély része, daczára a közgyűlés által e czélra a tanács rendelkezésére bocsátott hi­telnek, a kijelölt évben végrehajtva nem lesz. De ezen egyes esetektől eltekintve, köz­igazgatásunk — daczára költséges voltának — egyébként sem elégíti ki az igényeket. Ennek oka egyrészt közigazgatási szerveze­tünkben és másrészt abban keresendő, hogy a tanácsban hiányzik az ügyek egységes, czéltu­datos és erélyes vezetése. Az 1872. évi XXXVI. törvényczikkben megalkotott szervezet, körülményes és nehézkes volta miatt, a­míg egyrészről az administratió költségeit elfogadható ok és szükség nélkül emeli, addig másrészről költséges volta dac­ára sem képes a mai fejlettebb igényeket kielégíteni. Kifejezést adtunk ennek nemcsak mi, ha­nem a tanács, sőt a közgyűlés is, ismételten kérve a kormányt administratiónk sürgős re­formjára, pontonként megjelölve azon alapelve­ket is, amelyeken e reformalkotásnak felépül­nie kell, ha jobb és olcsóbb administratiót akarunk. Nem a fővároson múlt, hogy ezen általa is kért reform a mai napig meg nem valósult s a magunk részéről helyén­valónak látjuk és ebből kifolyólag javasoljuk, hogy a törvényha­tóság a székes főváros administratiójának újjá­szervezése iránt kilátásba helyezett törvény megalkotását a kormánynál újból kérje, illetve sürgesse. Nem tudjuk, mi a szándéka a kormánynak a programmjában kilátásba helyezett közigaz­gatási törvényjavaslatok előterjesztésének és tárgyalásának időpontjára és sorrendjére nézve, minthogy azonban arra, hogy a közigazgatás reformjára vonatkozó törvényjavaslatok s ezek között a főváros közigazgatási szervezetének reformjára vonatkozó törvényjavaslat is egyha­mar tárgyalás alá kerüljön, kilátás nincs, szük­ségesnek tartjuk, hogy addig is, míg ez meg­történik, legalább a szervezési szabályrendelet módosíttassák, mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy e szabályzat módosítása utján a mai tör­vény keretében is lehet tenni oly intézkedése­ket, a­melyek a székes főváros administratiójá­nak egyszerűsítésére s ez után annak gyorsabbá és olcsóbbá tételére vezetnek s a melyeknek segélyével, ha tán a ma meglevő közigazgatási kiadásunkat csökkenteni nem is lehet, de igenis elejét lehet venni e kiadások további arányta­lan emelkedésének. Felhívandónak tartjuk ennélfogva a taná­csot arra, hogy a főváros szervezési szabály­rendeletének a változott viszonyok és idők követelte irányban leendő módosítása iránt a szükséges tárgyalásokat haladéktalanul meg­indítván, vonatkozó javaslatát mielőbb terjeszsze a tek. közgyűlés elé. Pénzügyi helyzetünk, dac­ára a fogyasztási adók részbeni emelése folytán a bevételeknél jelentkező emelkedésnek, szigorú takarékosságra int bennünket, annál is inkább, mert a köz­munkákra felveendő újóbbi nagy kölcsön nem csekély újabb terhet fog a székes főváros ház­tartására róni. És azért a székes főváros mai pénzügyi helyzetében nem lehet helyeselnünk, hogy a székes főváros felsőbb iskolák felállítása által törvényes kötelezettségét messze túlhaladó s évről-évre fokozódó terheket vállalt magára akkor, midőn az elemi oktatás szükségletei is hiányosan vannak kielégítve. Nem helyeselhetjük azt sem, hogy ha már ily iskolák felállíttattak, az azokban fizetendő tandíj oly alacsony összegben lett megállapítva, hogy az ebből várható bevétel az iskolák személyi kiadásainak fedezetére sem volt elég­séges. Az alacsony tandíj, sőt esetleg az ingyenes tanítás is indokolva lehet a mindenkire nézve kötelező elemi oktatásnál, de nincs indokolva a felsőbb tanintézeteknél, melyeknek látogatása mindenkinek szabad tetszésétől függ, a­hol tehát a tandíj mindenesetre oly összegben volna megállapítandó, hogy az abból várható bevétel az iskola fentartási költségeit vagy legalább is a személyi kiadásait fedezze. Ez okból szükségesnek tartjuk a tandíjak mielőbbi revisióját s ennélfogva javasoljuk, miszerint a tanács az ez iránybani intézkedé­sek sürgős megtételére és javaslatának mielőbbi előterj­esztésére utasíttassék. Már az 1895. évi költségelőirányzatra vonatkozó jelentésünkben hangsúlyoztuk, hogy háztartásunk egyensúlyát a jövőben a meglevő adók emelésének és újabb adók behozatalának kizárásával a helyes gazdálkodás s a szigorú takarékosság követelményeinek minél teljesebb érvényesítése és ezzel kapcsolatban különösen a foganatosítandó nagymérvű közmunkák és közintézmények kiviteli programmjának oly­képen való megállapítása útján kell biztosítanunk, hogy a kölcsönpénzekből létesítendő közmunkák és közintézmények befektetési költségei c­ímén közpénztárunkra háramló tehernövekedés ne lépje túl azt a határt, a­melyet bevételi forrá­saink korlátjai szabnak meg. Ennek hangsúlyozása mellett kijelentettük már azon alkalommal, hogy e kiviteli programra s ezzel kapcsolatban egy, a jövő évek sorára kiterjedő egészséges pénzügyi tervezet csak a felveendő újabb kölcsönre vonatkozólag kilá­tásba helyezett javaslatnak tárgyalása alkalmá­val lesz megállapítható. Minthogy pedig a főszámvevő a felveendő újabb kölcsönre vonatkozó javaslatát már be­terjesztette és az jelenleg bizottmányi tárgyalás alatt áll, szükségesnek tartjuk ezúttal is hang­súlyozni, hogy a foganatosítandó közmunkák és közintézmények kiviteli programmja és ezzel egyidejűleg egy pénzügyi tervezet, a­melyhez aztán szigorúan ragaszkodni is kell, a nagy kölcsön tárgyalás alatt álló programmjával kap­csolatban okvetlenül megállapítandó lesz. Ezek előadása után a székes főváros 1896 évi költségelőirányzatát általánosságban elfogad­ván, midőn azt a tel. Közgyűlésnek is elfoga­dásra ajánlani szerencsénk van, annak egyes tételeire vonatkozó megjegyzéseinket következők­ben tesszük meg: I. Községi alap. I. Rendes kiadások. Az első fejezetnél 6. §Ügyészi hivatal czíme alatt felvett 47371 forint 42661 frtra leszállítandó, mert a főügyész úr által 1896 évi január 1-től alkalmaztatni kért három 3 frtos és két 2 frtos napidíjasnak alkalmazásához a vonatkozó előterjesztés tárgyalásakor hozzá

Next