Fővárosi Közlöny, 1895 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1895-12-03 / 94-95. szám
FŐVÁROSI ÍI KÖZLÖNY IHEC* JELENIG MNDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR : Szóaz évre 6 frt, félévre 3 frt. Mükesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagja részére díjtalanul küldetik. KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ*. HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhozintézendő. Hirdetések Eckstein Bernát hirdetési irodájában (V., Fürdő utcza 4. sz.) vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA Tartalom : 1. A székes főváros f. hó 4-én tartandó közgyűlésének tárgysorozata. 2. Az 1896-iki költségvetés a pénzügyi bizottság előtt. 3. Hivatalos hirdetmények, kimutatás a hevenyragályos károkról és a heti vízfogyasztásról. HIVATALOS RÉSZ. Budapest székes főváros törvényhatósági bizottsága 1895. évi deczember hó 4-én (szerdán) délután 4 órakor tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. Az 1872. XXXVI. t. cz.100. §-a értelmében előre kitüzettek : X. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés, a községi alap s a székes főváros kezelése alatt álló intézetek és alapok 1896 évi költségelőirányzatának megállapítása tárgyában. (Előadó Haberhauer tanácsnok.) Az 1896. évi költségvetés tervezetét a tanács összeállítván, azt kinyomatta ás a biz. tagok közt szétosztatta. Egyszersmind elrendelte, hogy a költségvetés 15 napra közszemlére kitétessék s egyúttal kiadta a tervezetet szabályszerű tárgyalás végett a pénzügyi bizottságnak. A pénzügyi bizottság a következő jelentést terjeszti e tárgyban a közgyűlés elé: Tekintetes közgyűlés! A székesfőváros 1896. évi költségelőirányzatára vonatkozó jelentésünket következőkben van szerencsénk előterjeszteni: Mindenekelőtt constatálni kívánjuk, hogy a közgyűlésnek az előző évi költségelőirányzatok tárgyalása alkalmával több irányban kiadott rendelkezései foganatosítva nem lettek, így nevezetesen: a) a vízvezeték egész kezelésének és üzemének az e czélból kiküldött bizottság által való megvizsgálása mindezideig nem eszközöltetett ; b) azon kérdés, nem volna-e helyes és lehetséges s ha igen, mi módon a székesfőváros extensív fejlődésének — legalább egy időre — bizonyos korlátokat szabni, tárgyalás végett az illetékes szakbizottmányok elé terjesztve még nem lett ; és c) azon kérdés, hogy minő intézkedések mellett volna lehetséges a biztosító társaságokat a tűzoltási költségekhez való hozzájárulásba bevonni, azon indokból, mert az ezen ügyben már egy alkalommal megindított tárgyalások a biztosító intézetek ellenkezése miatt eredményre nem vezettek, utóbbi tárgyalás alá nem vétetett. Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül továbbá azt a körülményt, hogy a közmunkák nem az erre alkalmas nyári hónapokban, hanem a vonatkozó terveknek nem kellő időben való elkészítése és amiatt, hogy a munkák kiadása elkésve történik, rendszerint késedelmesen, a legalkalmatlanabb őszi hónapokban hajtatnak végre. És úgy helytelenítendő, hogy a közmunkák, különösen az útépítések és követéseknek nem csekély része, daczára a közgyűlés által e czélra a tanács rendelkezésére bocsátott hitelnek, a kijelölt évben végrehajtva nem lesz. De ezen egyes esetektől eltekintve, közigazgatásunk — daczára költséges voltának — egyébként sem elégíti ki az igényeket. Ennek oka egyrészt közigazgatási szervezetünkben és másrészt abban keresendő, hogy a tanácsban hiányzik az ügyek egységes, czéltudatos és erélyes vezetése. Az 1872. évi XXXVI. törvényczikkben megalkotott szervezet, körülményes és nehézkes volta miatt, amíg egyrészről az administratió költségeit elfogadható ok és szükség nélkül emeli, addig másrészről költséges volta dacára sem képes a mai fejlettebb igényeket kielégíteni. Kifejezést adtunk ennek nemcsak mi, hanem a tanács, sőt a közgyűlés is, ismételten kérve a kormányt administratiónk sürgős reformjára, pontonként megjelölve azon alapelveket is, amelyeken e reformalkotásnak felépülnie kell, ha jobb és olcsóbb administratiót akarunk. Nem a fővároson múlt, hogy ezen általa is kért reform a mai napig meg nem valósult s a magunk részéről helyénvalónak látjuk és ebből kifolyólag javasoljuk, hogy a törvényhatóság a székes főváros administratiójának újjászervezése iránt kilátásba helyezett törvény megalkotását a kormánynál újból kérje, illetve sürgesse. Nem tudjuk, mi a szándéka a kormánynak a programmjában kilátásba helyezett közigazgatási törvényjavaslatok előterjesztésének és tárgyalásának időpontjára és sorrendjére nézve, minthogy azonban arra, hogy a közigazgatás reformjára vonatkozó törvényjavaslatok s ezek között a főváros közigazgatási szervezetének reformjára vonatkozó törvényjavaslat is egyhamar tárgyalás alá kerüljön, kilátás nincs, szükségesnek tartjuk, hogy addig is, míg ez megtörténik, legalább a szervezési szabályrendelet módosíttassák, mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy e szabályzat módosítása utján a mai törvény keretében is lehet tenni oly intézkedéseket, amelyek a székes főváros administratiójának egyszerűsítésére s ez után annak gyorsabbá és olcsóbbá tételére vezetnek s a melyeknek segélyével, ha tán a ma meglevő közigazgatási kiadásunkat csökkenteni nem is lehet, de igenis elejét lehet venni e kiadások további aránytalan emelkedésének. Felhívandónak tartjuk ennélfogva a tanácsot arra, hogy a főváros szervezési szabályrendeletének a változott viszonyok és idők követelte irányban leendő módosítása iránt a szükséges tárgyalásokat haladéktalanul megindítván, vonatkozó javaslatát mielőbb terjeszsze a tek. közgyűlés elé. Pénzügyi helyzetünk, dacára a fogyasztási adók részbeni emelése folytán a bevételeknél jelentkező emelkedésnek, szigorú takarékosságra int bennünket, annál is inkább, mert a közmunkákra felveendő újóbbi nagy kölcsön nem csekély újabb terhet fog a székes főváros háztartására róni. És azért a székes főváros mai pénzügyi helyzetében nem lehet helyeselnünk, hogy a székes főváros felsőbb iskolák felállítása által törvényes kötelezettségét messze túlhaladó s évről-évre fokozódó terheket vállalt magára akkor, midőn az elemi oktatás szükségletei is hiányosan vannak kielégítve. Nem helyeselhetjük azt sem, hogy ha már ily iskolák felállíttattak, az azokban fizetendő tandíj oly alacsony összegben lett megállapítva, hogy az ebből várható bevétel az iskolák személyi kiadásainak fedezetére sem volt elégséges. Az alacsony tandíj, sőt esetleg az ingyenes tanítás is indokolva lehet a mindenkire nézve kötelező elemi oktatásnál, de nincs indokolva a felsőbb tanintézeteknél, melyeknek látogatása mindenkinek szabad tetszésétől függ, ahol tehát a tandíj mindenesetre oly összegben volna megállapítandó, hogy az abból várható bevétel az iskola fentartási költségeit vagy legalább is a személyi kiadásait fedezze. Ez okból szükségesnek tartjuk a tandíjak mielőbbi revisióját s ennélfogva javasoljuk, miszerint a tanács az ez iránybani intézkedések sürgős megtételére és javaslatának mielőbbi előterjesztésére utasíttassék. Már az 1895. évi költségelőirányzatra vonatkozó jelentésünkben hangsúlyoztuk, hogy háztartásunk egyensúlyát a jövőben a meglevő adók emelésének és újabb adók behozatalának kizárásával a helyes gazdálkodás s a szigorú takarékosság követelményeinek minél teljesebb érvényesítése és ezzel kapcsolatban különösen a foganatosítandó nagymérvű közmunkák és közintézmények kiviteli programmjának olyképen való megállapítása útján kell biztosítanunk, hogy a kölcsönpénzekből létesítendő közmunkák és közintézmények befektetési költségei címén közpénztárunkra háramló tehernövekedés ne lépje túl azt a határt, amelyet bevételi forrásaink korlátjai szabnak meg. Ennek hangsúlyozása mellett kijelentettük már azon alkalommal, hogy e kiviteli programra s ezzel kapcsolatban egy, a jövő évek sorára kiterjedő egészséges pénzügyi tervezet csak a felveendő újabb kölcsönre vonatkozólag kilátásba helyezett javaslatnak tárgyalása alkalmával lesz megállapítható. Minthogy pedig a főszámvevő a felveendő újabb kölcsönre vonatkozó javaslatát már beterjesztette és az jelenleg bizottmányi tárgyalás alatt áll, szükségesnek tartjuk ezúttal is hangsúlyozni, hogy a foganatosítandó közmunkák és közintézmények kiviteli programmja és ezzel egyidejűleg egy pénzügyi tervezet, amelyhez aztán szigorúan ragaszkodni is kell, a nagy kölcsön tárgyalás alatt álló programmjával kapcsolatban okvetlenül megállapítandó lesz. Ezek előadása után a székes főváros 1896 évi költségelőirányzatát általánosságban elfogadván, midőn azt a tel. Közgyűlésnek is elfogadásra ajánlani szerencsénk van, annak egyes tételeire vonatkozó megjegyzéseinket következőkben tesszük meg: I. Községi alap. I. Rendes kiadások. Az első fejezetnél 6. §Ügyészi hivatal czíme alatt felvett 47371 forint 42661 frtra leszállítandó, mert a főügyész úr által 1896 évi január 1-től alkalmaztatni kért három 3 frtos és két 2 frtos napidíjasnak alkalmazásához a vonatkozó előterjesztés tárgyalásakor hozzá