Fővárosi Közlöny, 1896 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1896-01-03 / 1. szám
nak kiváló érdekében van, hogy ezen objectumok a környezet megfelelő elrendezése által mentül inkább érvényesüljenek és a templom körüli tér mentül díszesebbé tétessék. Az értekezlet meg is van győződve s e felfogás a székes fővárosnak az értekezleten megjelent első alpolgármestere s többi képviselői által ugyancsak egyéni nézetképen tett kijelentésekben is megerősítést nyert, hogyha a székesfőváros részéről a most szóban levő munkálatoknak saját terhére való elvállalása tekintetében nehézségek merülnek fel, a vonakodás nem a főváros közönségének szűkkeblű felfogásában találja indokát, mert köztudomású, hogy a főváros kegyúri kötelezettségének lerovása, valamint culturális, közegészségügyi és városrendezési feladatok teljesítése czímén mily nagy pénzáldozatokat hoz. E mellett figyelembe veendő, hogy a főváros anyagi ereje épen most különféle középítkezések által annyira igénybe van véve, hogy ez idő szerint eddig számításba nem vett s nem okvetetlenül szükséges kiadásokat a főváros alig vállalhatna magára. Az országos műemléki alap, melyre esetleg a templom környékének stylszerű elrendezésénél számitani lehetett volna, a vallás- és közoktatásügyi miniszer úr képviselőjének jelentése szerint már teljesen ki van merülve s igy annak e részbeni közreműködésére többé számitani nem lehet, de különben is ezen alap szempontjából tekintve a kérdést, méltányosnak az mutatkoznék, hogy midőn ezen alap 1ya millió forintot költött a Mátyás-templom helyreállítására s a főváros a maga 310.000 forintnyi aránylag csekélyebb hozzájárulása fejében ily nagy értékű műemléknek jut birtokába, a szóban levő műemlék teljes érvényesüléséhez szükséges térrendezési munkálatokat a főváros viselje. Végre, ami az államot illeti, nem szenved kétséget, hogy a főváros tereinek szabályozása és rendezése, történjék bár e rendezés valamely középület érdekében, kivált ha az a középület még nem is állami épület, nem tekinthető állami feladatnak s igy az államot a Mátyástemplom környékének elrendezése tekintetében is semmiféle kötelezettség jogilag véve nem terhelheti; az államnak ily térrendezésnél való közreműködése csak azon általános szempontból indokolható, hogy a honpolgárok összességének is érdekében áll, hogy az ország történelmi műemlékei környezetüknek stílszerű elrendezése által is mentül jobban érvényesüljenek; kivált előtérbe léphet e szempont, ha oly emlékmű környezetéről van szó, melyet maga az állam országos költségen állít fel. Eltekintve attól, hogy a szóban levő esetben az ország koronázási templomának, tehát egy eminenter országos jelentőségű műemlék környezetének elrendezéséről van szó, figyelembe veendő, hogy a templom melletti téren állíttatik fel Szent István szobra is, mégpedig állami költségen, tehát az államnak is már e tekintetnél fogva a szobor érvényesülése szempontjából kiváló érdekében áll, hogy annak környezete megfelelő módon rendeztessék. E mellett azonban a fenforgó esetben nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az állam a Mátyás - templom körüli tér rendezése érdekében már is jelentékeny anyagi áldozatot hozott és még hozni lesz kénytelen az által, hogy több állami épületet leromboltatni kénytelen s azok területét minden kárpótlás nélkül engedi át a térrendezés czéljára. Egybevetve és mérlegelve a fentebb kifejtett szempontokat s azok tekintetbe vételével a méltányosság alapján keresve a megoldást, az értekezlet a szem előtt lebegő térrendezési terv megvalósítása érdekében egyetértőleg abban a javaslatban állapodott meg, hogy a Halászbástya a Schulek-féle terv szerinti stylszerű kiépítésének azt a részét, mely hivatva lesz a Szent István szobrának közvetlen környezetét képezni, tehát annak az Albrecht-útról fölvezető lépcsőtől délre eső részét az állam vállalja el, míg a lépcsőtől északra eső rész hasonló stylben a székesfőváros költségén építtessék ki. E javaslathoz, illetőleg egyezményhez a kormány és a főváros képviselői a m. kir. kormány s a székesfőváros törvényhatósága jóváhagyásának fentartása mellett, egyéni nézetük szerint hozzájárultak; a főváros képviselői részéről azonban egyidejűleg az az óhajtás fejeztetett ki, hogy amennyiben a munkálat 1900-ik év előtt hajtatnék végre, tekintettel a főváros pénzügyi eszközeinekmás munkálatok által igénybe vételére, a fővárosnak e munka végrehajtására szükséges pénzösszeg kamat nélkül előlegeztessék. Megjegyeztetik, hogy Schulek tanár úrnak hozzávetőleges költségelőirányzata szerint a most említett, a fennebbi módon az állam és a főváros között megosztandó munkálatra 200.000 forint van számításba véve. III. Arra a kérdésre, hogy az Albrecht-útról felvezető lépcső a jövő évi millenáris ünnepek megkezdéséig kiépíthető-e ? Az értekezleten megjelent szakértők oda nyilatkoztak, hogy az teljesen lehetetlen. Ennélfogva az értekezlet abban a véleményben volt, hogy ily körülmények között nem is volna czélszerű az ezredévi ünnepek lefolyása előtt a lépcső építéséhez hozzáfogni; minthogy azonban a millenáris ünnepek alatt főleg a szent koronának 1896. június havában a Mátyás-templomban kitétele alkalmával előre láthatólag nagy embertömegek fognak a templomba tódulni, az emberáradatnak zavartalan elvezethetése érdekében felette kívánatos volna, hogy a székes főváros ez alkalomra az Albrechtútról a Mátyás-bástyára felvezető ideiglenes falépcső felállításáról gondoskodnék. IV. Bogisich prépost úr azon óhajtást terjesztette elő, hogy tekintettel a Mátyás-templomban tartandó millenáris egyházi ünnepélyekre, a templom déli és északi oldalán levő dísztelen és a közlekedést akadályozó állami épületek mielőbb távolíttassanak el. Ezen óhajtáshoz az értekezlet is hozzájárult s tudomásul vévén a pénzügyminiszter úr képviselőjének azt a jelentését, hogy a templom északi részén levő szolgalak máris lebontatik, kívánatosnak tartja, hogy a déli oldalon levő azon földszintes épületnek is, melyben az államépületi felügyelőség van, a milleniumi ünnepélyekig való eltávolítása végett a pénzügyminiszter úrhoz kérés intéztessék. V. Szóba hozatván, hogy az Albrecht-úti nagy lépcső elkészülte után mi történjék az u. n. Jezsua-lépcsőve ? Az értekezlet azon a véleményen volt, hogy némi átalakítással a Jezsuitalépcsőt czélszerű volna továbbra is fentartani. VI. A tervezett munkálatok végrehajtását illetőleg az értekezlet ama javaslatot teszi, hogy az előbbi pontokban foglalt javaslatoknak a magas kormány és a székesfőváros részéről való jóváhagyása után az egész rendezési tervhez tartozó, de különféle hatóságok által végrehajtandó munkálatok rendszeres és egyöntetű végrehajtása érdekében a kivitel intézésére és vezetésére keressék fel a m. k. miniszterelnök úr ő nagyméltósága oly megjegyzéssel, hogy az értekezlet czélszerűnek tartaná, ha a térszabályozás és rendezési munkálatok részletes terveinek és költségvetéseinek elkészítésével, valamint azután a munkák végrehajtásával is a fővárosi közmunkák tanácsa bízatnék meg, mely részben érintkezésbe tenné magát a székesfővárossal is. Kmft. Tarkovich József s. k., államtitkár, értekezleti elnök. Jegyzőkönyvhitelesítők: Vértesy Ferencz s. k., pénzügyminiszteri osztálytanácsos, Gerlóczy Károly s. k., Bomny Béla s. k., alpolgármester, min. titkár, mint jegyző, vevő javaslatára a mérnöki hivatalnak adta ki, oly felhívással, hogy tanulmány tárgyává tétessék: váljon az egyes munkanemekből mennyi az évi teljesítmény ? A mérnöki hivatal erre vonatkozó előterjesztését megtévén, az ajánlatok az összehasonlítás megtétele czéljából a főszámvevőnek adattak át. Beérkezett öt ajánlat, melyek közül Dermár és Gutwillig társvállalkozók ajánlata a kikötött feltételeknek meg nem felelvén, figyelembe vehető nem volt. Tárgyalás alá került négy ajánlat: Heimbach Jakab 20.641 frt, Heimbach Sándor és Heimsohn 22.329, Heimbach Ignácz 24.267 forint, Szleisz Mihály 22.755 frttal tett ajánlata. A bizottság Heimbach Jakab ajánlatát terjeszti pártolólag a tanács elé. A bizottmány a földtani intézet czéljaira a Klemm-féle telket jelöli ki, oly feltétellel azonban, hogy a teleknek az intézet által fel nem használt része parkká alakíttassék. Török Mihály és érdektársai az iránt folyamodnak a főváros hatóságához, hogy az általuk bérben lirt és az V. kerületben, a Szalay- és Szemere-utczák sarkán fekvő 1075 brszámú telek továbbra is bérbeadassék nekik. A bizottság az V. ker. elöljáróság és a mérnöki hivatal előterjesztése alapján javasolja, hogy a folyamodókkal az 1896. évi április 1-én lejáró bérleti szerződés egy évre egynegyedévi felmondással meghosszabbíttassék. A magyar iparművészeti társulat az iránt folyamodik a főváros hatóságához, hogy tekintettel az ipar terén kifejtett sikeres működésére évi 2000 főt állandó segélyben részesíttessék. A képzőművészeti társulat figyelembe vévén, hogy a társulat a patinkrázás, illetőleg fénymázolás új iparágát nagy sikerrel kezdi meghonosítani, a kérelmet pártolandónak találja. A bizottság, mielőtt a kérvényben érdemileg határozna, felhívandónak tartja a folyamodó társulatot, hogy alapszabályait és a vagyonállagát feltüntető számadásokat mutassa be, egyúttal meghallgatandó volna a képzőművészeti bizottság, vájjon amennyiben a segélyezés szüksége beállna, nem volna-e ez a képzőművészeti bizottságnak rendelkezésére álló 4000 frt terhére engedélyezhető. A bizottság az eskütéri híd balparti feljáróinak pótköltségei tárgyában kelt mérnöki hivatali jelentést tárgyalás alá vévén, ahhoz hozzájárul, dr. Országh Sándor indítványára azonban azon nézetének ad kifejezést, hogy a miniszerelnöki leiratban kikötött feltételek közül csak a kisebb anyagi áldozatot igénylő légszesz, vízvezetéki, befásítási stb. költségek háríthatók át méltányosan a fővárosra. A bizottság a főszámvevő előterjesztése alapján a községi alap XXXVIII. »Közvágóhíd és marhavásár, tüzifa« czímű fejezet alatt felmerült túlkiadás fedezetéül, a megfelelő bevételi fejezetnél mutatkozó többletet, a II. anyakönyvi hivatalhoz engedélyezett további 3 díjnak napidíjainak fedezetéül a függő kölcsön kamataira előirányzott összegből megtakarított összeget jelöli ki. NEM HIVATALOS RÉSZ. A pénzügyi és gazdasági bizottság 1895. évi decz. 30-án Márkus József alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a következő ügyek nyertek elintézést: A bizottság, a székes főváros területén teljesítendő csatorna, pöczegödör stb. tisztítási, valamint a dunai zsilipeknél előforduló összes munkálatok teljesitése iránt beérkezett ajánlatokat legutóbbi ülésén Lampl Hugó főszám HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Árlejtési hirdetmény. Budapest székes főváros tanácsa. I. az I—X. közigazgatási kerületekben az 1896. év folyamán szükséges kövezetjavítási és járdafektetési munkálatok teljesítése iránt ezennel nyilvános árlejtést hirdet. Felhivatnak ennélfogva pályázni kivánók, hogy a fenti munkálatok teljesítésére vonatkozó magyar nyelven szerkesztett és évenként 50 kros bélyeggel ellátott írásbeli ajánlataikat 1896. évi január hó 20-ik napjának délelőtti 10 óráig Vosits Károly tanácsnok vagy helyettese kezéhez (IV. ker. Lipót utcza, újvárosház I. emelet 11. sz. a.) nyújtsák be. Az elvállalandó munkálatokra vonatkozólag köteles a pályázó számmal és betűkkel világosan kitenni, hogy: 1. a kövezet- és járdajavítási munkálatokat, beleértve 18/27 vagy 16/32 cm. kövekből készített szegélykő sorjavítását, valamint a kövezet fölszedését, a régi és új köveknek, úgy a kavicsnak a helyszínére,valamint