Fővárosi Közlöny, 1896 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1896-01-03 / 1. szám

nak kiváló érdekében van, hogy ezen objec­tumok a környezet megfelelő elrendezése által mentül inkább érvényesüljenek és a templom körüli tér mentül díszesebbé tétessék. Az értekezlet meg is van győződve s e felfogás a székes fővárosnak az értekezleten megjelent első alpolgármestere s többi kép­viselői által ugyancsak egyéni nézetképen tett kijelentésekben is megerősítést nyert, hogyha a székes­főváros részéről a most szóban levő munkálatoknak saját terhére való elvállalása tekintetében nehézségek merülnek fel, a vona­kodás nem a főváros közönségének szűkkeblű felfogásában találja indokát, mert köztudomású, hogy a főváros kegyúri kötelezettségének le­rovása, valamint culturális, közegészségügyi és városrendezési feladatok teljesítése czím­én mily nagy pénzáldozatokat hoz. E mellett figyelembe veendő, hogy a főváros anyagi ereje épen most különféle középítkezések által annyira igénybe van véve, hogy ez idő szerint eddig számí­tásba nem vett s nem okvetetlenül szükséges kiadásokat a főváros alig vállalhatna magára. Az országos műemléki alap, melyre esetleg a templom környékének stylszerű elrendezésé­nél számitani lehetett volna, a vallás- és köz­oktatásügyi miniszer úr képviselőjének jelentése szerint már teljesen ki van merülve s igy annak e részbeni közreműködésére többé szá­mitani nem lehet, de különben is ezen alap szempontjából tekintve a kérdést, méltányos­nak az mutatkoznék, hogy midőn ezen alap 1­y­a millió forintot költött a Mátyás-templom helyreállítására s a főváros a maga 310.000 forintnyi aránylag csekélyebb hozzájárulása fejében ily nagy értékű műemléknek jut bir­tokába, a szóban levő műemlék teljes érvénye­süléséhez szükséges térrendezési munkálatokat a főváros viselje. Végre, a­mi az államot illeti, nem szenved kétséget, hogy a főváros tereinek szabályozása és rendezése, történjék bár e rendezés valamely középület érdekében, kivált ha az a középület még nem is állami épület, nem tekinthető állami feladatnak s igy az államot a Mátyás­templom környékének elrendezése tekintetében is semmiféle kötelezettség jogilag véve nem terhelheti; az államnak ily térrendezésnél való közreműködése csak azon általános szempont­ból indokolható, hogy a honpolgárok összes­ségének is érdekében áll, hogy az ország tör­ténelmi műemlékei környezetüknek stílszerű elrendezése által is mentül jobban érvénye­süljenek; kivált előtérbe léphet e szempont, ha oly emlékmű környezetéről van szó, melyet maga az állam országos költségen állít fel. Eltekintve attól, hogy a szóban levő eset­ben az ország koronázási templomának, tehát egy eminenter országos jelentőségű műemlék környezetének elrendezéséről van szó, figye­lembe veendő, hogy a templom melletti téren állíttatik fel Szent István szobra is, még­pedig állami költségen, tehát az államnak is már e tekintetnél fogva a szobor érvényesülése szem­pontjából kiváló érdekében áll, hogy annak környezete megfelelő módon rendeztessék. E mellett azonban a fenforgó esetben nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az állam a Mátyás - templom körüli tér rende­zése érdekében már is jelentékeny anyagi áldo­zatot hozott és még hozni lesz kénytelen az által, hogy több állami épületet leromboltatni kénytelen s azok területét minden kárpótlás nélkül engedi át a térrendezés czéljára. Egybevetve és mérlegelve a fentebb kifej­tett szempontokat s azok tekintetbe vételével a méltányosság alapján keresve a megoldást, az értekezlet a szem előtt lebegő térrendezési terv megvalósítása érdekében egyetértőleg abban a javaslatban állapodott meg, hogy a Halász­bástya a Schulek-féle terv szerinti stylszerű kiépítésének azt a részét, mely hivatva lesz a Szent István szobrának közvetlen környezetét képezni, tehát annak az Albrech­t-útról fölvezető lépcsőtől délre eső részét az állam vállalja el, míg a lépcsőtől északra eső rész hasonló stylben a székesfőváros költségén építtessék ki. E javaslathoz, illetőleg egyezményhez a kormány és a főváros képviselői a m. kir. kormány s a székes­főváros törvényhatósága jóváhagyásának fentartása mellett, egyéni néze­tük szerint hozzájárultak; a főváros képvise­lői részéről azonban egyidejűleg az az óhajtás fejeztetett ki, hogy a­mennyiben a munkálat 1900-ik év előtt hajtatnék végre, tekintettel a főváros pénzügyi eszközeinek­­más munkálatok által igénybe vételére, a fővárosnak e munka végrehajtására szükséges pénzösszeg kamat nélkül előlegeztessék. Megjegyeztetik, hogy Schulek tanár úrnak hozzávetőleges költségelőirányzata szerint a most említett, a fennebbi módon az állam és a főváros között megosztandó munkálatra 200.000 forint van számításba véve. III. Arra a kérdésre, hogy az Albrech­t-útról felvezető lépcső a jövő évi millenáris ünnepek­ meg­kezdéséig kiépíthető-e ? Az értekezleten megjelent szakértők oda nyilatkoztak, hogy az teljesen lehetetlen. Ennélfogva az értekezlet abban a véle­ményben volt, hogy ily körülmények között nem is volna czélszerű az ezredévi ünnepek lefolyása előtt a lépcső építéséhez hozzáfogni; minthogy azonban a millenáris ünnepek alatt főleg a szent koronának 1896. június havában a Mátyás-templomban kitétele alkalmával előre láthatólag nagy embertömegek fognak a tem­plomba tódulni, az emberáradatnak zavartalan elvezethetése érdekében felette kívánatos volna, hogy a székes főváros ez alkalomra az Albrecht­útról a Mátyás-bástyára felvezető ideiglenes falépcső felállításáról gondoskodnék. IV. Bogisich prépost úr azon óhajtást ter­­j­­esztette elő, hogy tekintettel a Mátyás-templomban tartandó millenáris egyházi ünnepélyekre, a tem­plom déli és északi oldalán levő dísztelen és a közlekedést akadályozó állami épületek mielőbb távolíttassanak el. Ezen óhajtáshoz az értekezlet is hozzá­járult s tudomásul vévén a pénzügyminiszter úr képviselőjének azt a jelentését, hogy a tem­plom északi részén levő szolgalak már­is lebontatik, kívánatosnak tartja, hogy a déli oldalon levő azon földszintes épületnek is, melyben az államépületi felügyelőség van, a milleniumi ünnepélyekig való eltávolítása végett a pénzügyminiszter úrhoz kérés intéztessék. V. Szóba hozatván, hogy az Albrecht-úti nagy lépcső elkészülte után mi történjék az u. n. Jezsu­a-lépcsőve ? Az értekezlet azon a véleményen volt, hogy némi átalakítással a Jezsuitalépcsőt czél­szerű volna továbbra is fentartani. VI. A tervezett munkálatok végrehajtását illetőleg az értekezlet ama javaslatot teszi, hogy az előbbi pontokban foglalt javaslatoknak a magas kormány és a székes­főváros részéről való jóváhagyása után az egész rendezési terv­hez tartozó, de különféle hatóságok által végre­hajtandó munkálatok rendszeres és egyöntetű végrehajtása érdekében a kivitel intézésére és vezetésére keressék fel a m. k. miniszterelnök úr ő nagyméltósága oly megjegyzéssel, hogy az értekezlet czélszerűnek tartaná, ha a térszabá­lyozás és rendezési munkálatok részletes terveinek és költségvetéseinek elkészítésével, valamint az­után a munkák végrehajtásával is a fővárosi közmunkák tanácsa bízatnék meg, mely­­ részben érintkezésbe tenné magát a székes­fővárossal is. Kmft. Tarkovich József s. k., államtitkár, értekezleti elnök. Jegyzőköny­vhitelesítők: Vértesy Ferencz s. k., pénzügyminiszteri osztálytanácsos, Gerlóczy Károly s. k., Bomny Béla s. k., alpolgármester, min. titkár, mint jegyző, vevő javaslatára a mérnöki hivatalnak adta ki, oly felhívással, hogy tanulmány tár­gyává tétessék: váljon az egyes munkanemek­ből mennyi az évi teljesítmény ? A mérnöki hivatal erre vonatkozó előterjesztését megtévén, az ajánlatok az összehasonlítás megtétele czél­jából a főszámvevőnek adattak át. Beérkezett öt ajánlat, melyek közül Dermár és Gutwillig társvállalkozók ajánlata a kikötött feltételek­nek meg nem felelvén, figyelembe vehető nem volt. Tárgyalás alá került négy ajánlat: Heimbach Jakab 20.641 frt, Heimbach Sándor­­ és Heimsohn 22.329, Heimbach Ignácz 24.267 forint, Szleisz Mihály 22.755 frttal tett ajánlata. A bizottság Heimbach Jakab ajánlatát terjeszti pártolólag a tanács elé. A bizottmány a földtani intézet czéljaira a Klemm-féle telket jelöli ki, oly feltétellel azonban, hogy a teleknek az intézet által fel nem használt része parkká alakíttassék. Török Mihály és érdektársai az iránt folyamodnak a főváros hatóságához, hogy az általuk bérben lirt és az V. kerületben, a Szalay- és Szemere-utczák sarkán fekvő 1075 brszámú telek továbbra is bérbeadassék nekik. A bizottság az V. ker. elöljáróság és a mérnöki hivatal előterjesztése alapján javasolja, hogy a folyamodókkal az 1896. évi április 1-én lejáró bérleti szerződés egy évre egynegyedévi felmondással meghosszabbíttassék. A magyar iparművészeti társulat az iránt folyamodik a főváros hatóságához, hogy tekin­tettel az ipar terén kifejtett sikeres működé­sére évi 2000 főt állandó segélyben részesíttes­sék. A képzőművészeti társulat figyelembe vévén, hogy a társulat a patinkrázás, illetőleg fénymázolás új iparágát nagy sikerrel kezdi meghonosítani, a kérelmet pártolandónak ta­lálja. A bizottság, mielőtt a kérvényben érdemi­leg határozna, felhívandónak tartja a folya­modó társulatot, hogy alapszabályait és a va­gyonállagát feltüntető számadásokat mutassa be, egyúttal meghallgatandó volna a képző­művészeti bizottság, vájjon a­mennyiben a se­gélyezés szüksége beállna, nem volna-e ez a képzőművészeti bizottságnak rendelkezésére álló 4000 frt terhére engedélyezhető. A bizottság az eskütéri híd balparti fel­járóinak pótköltségei tárgyában kelt mérnöki hivatali jelentést tárgyalás alá vévén, ahhoz hozzájárul, d­r. Országh Sándor indítványára azonban azon nézetének ad kifejezést, hogy a miniszerelnöki leiratban kikötött feltételek közül csak a kisebb anyagi áldozatot igénylő légszesz, vízvezetéki, befásítási stb. költségek háríthatók át méltányosan a fővárosra. A bizottság a főszámvevő előterjesztése alapján a községi alap XXXVIII. »Közvágóhíd és marhavásár, tüzifa« czímű fejezet alatt fel­merült túlkiadás fedezetéül, a megfelelő bevé­teli fejezetnél mutatkozó többletet, a II. anya­könyvi hivatalhoz engedélyezett további 3 díj­nak napidíjainak fedezetéül a függő kölcsön kamataira előirányzott összegből megtakarított összeget jelöli ki. NEM HIVATALOS RÉSZ. A pénzügyi és gazdasági bizottság 1895. évi decz. 30-án Márkus József alpolgár­mester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a következő ügyek nyertek elintézést: A bizottság, a székes főváros területén teljesítendő csatorna, pöczegödör stb. tisztítási, valamint a dunai zsilipeknél előforduló összes munkálatok teljesitése iránt beérkezett ajánla­tokat legutóbbi ülésén Lampl Hugó főszám­ HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Árlejtési hirdetmény. Budapest székes főváros tanácsa. I. az I—X. közigazgatási kerületekben az 1896. év folyamán szükséges kövezetjavítási és járdafektetési munkálatok teljesítése iránt ezennel nyilvános árlejtést hirdet. Felhivatnak ennélfogva pályázni kivánók, hogy a fenti munkálatok teljesítésére vonatkozó magyar nyelven szerkesztett és évenként 50 kros bélyeggel ellátott írásbeli ajánlataikat 1896. évi január hó 20-ik napjának délelőtti 10 óráig Vosits Károly tanácsnok vagy helyet­tese kezéhez (IV. ker. Lipót­ utcza, újvárosház I. emelet 11. sz. a.) nyújtsák be. Az elvállalandó munkálatokra vonatkozólag köte­les a pályázó számmal és betűkkel világosan kitenni, hogy: 1. a kövezet- és járdajavítási munkálatokat, bele­értve 18/27 vagy 16/32 cm. kövekből készített szegélykő sorjavítását, valamint a kövezet fölszedését, a régi és új köveknek, úgy a kavicsnak a helyszínére,­­valamint

Next