Fővárosi Közlöny, 1897 (8. évfolyam, 1-105. szám)
1897-01-01 / 1. szám
ÍLÓFIZETÉSI ÁR: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Szerkesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai részére díjtalanul küldetik. Az I . BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK MINDEN KEDVEN ÉS PÉNTEKEN KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ: HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések Eckstein Bernát hirdetési irodájában (Fürdő utcza á. sz. a.) vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. V Tartalom : 1. A főváros közgyűlése folyó hó 30-án. HIVATALOS RÉSZ Budapest székes főváros törvényhatósági 1896. decz. hó 30-án (szerdán) d. u. 4 órakor tartott rendes közgyűlése. Elnök: Ráth Károly főpolgármester. Jegyző: Faller Ferencz főjegyző. Elnök megy nyilván a közgyűlést, a jegyzőkönyv hitelesítésére a törvényhatósági bizottság több tagját, a tanács részéről pedig Haberhauer János alpolgármestert kéri fel. Megjegyzi, hogy a nyomtatott napirendre felvett tárgyakon kívül a tanács még két sürgős ügy felvételét kérte és pedig némely zsibárúsbódék ajtói és a zsibárústőzsde elesetje tárgyában. Ezeket Melly jegyző úr fogja a napirend során előadni. Egyébként, ha a tárgysorozat ma netalán elintézhető nem lenne, a fenmaradó ügyek a legközelebbi rendes közgyűlés napirendjére maradnak. Ezután bejelenti elnök, hogy a megüresedett, tanácsnoki állásra a pályázat lejártán, a kijelölő választmány megejtette a candidatiót, mely szerint első helyen Vasziljevics János VII. ker. elöljáró, második helyen Hermann Béla anyakönyvvezető, harmadik helyen Faller Ferencz főjegyző jelöltetett. A választás a legközelebbi rendes közgyűlésen lesz a szokott módon megejthető. (Helyeslés.) Szomorú elnöki kötelességet kell ezután teljesítenie, midőn a hazafiúi fájdalom őszinte érzetével bejelenti Bogisich Lajos törvényszéki elnök, főv. biz. tag elhunytát. A főváros törvényhatóságának a boldogult évek során át tagja volt és szerény, kedves modoráért kivívta a bizottsági tagok tiszteletét és rokonszenvét. Ő Felsége is több izben kitüntetésekkel jutalmazta kitűnő munkásságát. Hazafiúi fájdalommal jelent be elnök még egy gyászesetet, mely a törvényhatóságot Prokesch Antal elhunytával érte. A második kerületben az elhunyt kitűnő szolgálatokat tett a közügyeknek és mint az iskolaszék elnöke igen szorgalmasan és lelkiismeretesen működött. A törvényhatóságnak a főváros egyesítése óta tagja volt. Azt hiszi a t. közgyűlés egyetértő nézetével találkozik, midőn indítványozza, hogy a boldogult biz. tagok elhunyta feletti fájdalmának a törvényhatóság mai közgyűlési jegyzőkönyvében adjon kifejezést és mindkét esetben a gyászoló családhoz részvétiratot intézzen. (Elfogadtatik.) A megüresedett két bizottsági tagsági helyre a legtöbb adót fizetők sorából a következő legtöbb szavazatot nyert két póttag lesz behívandó. Ezek : dr Blatky József és Schwartz Simon. Faller Ferencz főjegyző bemutatja a központi választmány jelentését a főváros III-ik kerületében lefolyt országgyűlési képviselőválasztás eredményéről s bemutatja a különböző közgyűlési határozatok jóváhagyása tárgyában időközben érkezett belügyminiszeri leiratokat. (Tudomásul vétetnek.) Felolvassa ezután a főjegyző ifj. pákai Kölber Fülöp és társai következő indítványát: A székes főváros, bár nagy várossá fejlődött, fejlődése nem volt mindenben arányos. Több szükséges kérdés nem részesült a kellő gondozásban. E kérdések közt találjuk az utczák és házak teljes megjelölésének és számozásának eléggé fontos kérdését, pedig ennek megoldása a körút végleges megnyitása óta valósággal sürgőssé lett. Hogy fővárosunkban mily rendszer nélküli a házak számozása, mutatja azon egy körülmény, hogy pl. az új körúton a páros és páratlan házszámok nincsenek a körút egy és ugyanazon oldalán. Ha a Kerepesi úton kifelé haladunk, a József-körút páros számait szemben találjuk a körút külső oldalán, míg az Erzsébet-körút páros számai a körút belső oldalán vannak elhelyezve. Ideje, hogy a számozás jól megfontolt rendszeres terv szerint történjék, egyöntetűen a jobb, és egyöntetűen a balparti részben. A főváros fekvése e tekintetben is kedvező. Ha a Duna folyását veszszük alapul, Budapest balparti része a Dunától egy nagy félkörben terjed el. E félkör központját a belváros képezi, melytől az utcák vagy sugárszerűség irányulnak kifelé, vagy pedig félkörben vezetnek a város egyik részéből a másikba. Az új körút is egy nagy félkörben szeli a főváros területét, az északi Duna Margithídjától a déli Duna Boráros-teréig". A központot képező belvárosból kisugárzó összes utak szelik a körutat is. Vannak tehát utaink, melyeken haladva vagy a körútra, vagy pedig a belvárosba kell jutnunk; viszont vannak olyanok, melyeken menve a körútra sohasem érünk ki, de a melyek iránya akár jobbra, akár balra, mindig a Duna felé vezet. Ha már most az utczák neveit és a házak számait a félkörben haladó utczák mentén kerek vagy kerekded alakú táblákra íratjuk, úgy mindenki tudhatja, hogy az ily táblákkal jelzett utczákon végig haladva, a körútra sohasem ér ki, hanem mindig félkörben mozog és végre a Dunához jut. Ha másrészt a sugár irányú utak és utczák tábláit négyszögletű alakban készíttetjük el, mindenki tudhatja, hogy az így jelzett utczán végigmenve, vagy a körútra, vagy pedig a belvárosba kell jutnia. Ha pedig a számozást a belvárosban kezdjük meg, úgy mindenki azt is tudhatja, hogy az emelkedő számok kifelé, a kisebbedő számok pedig befelé irányítják. A félkörben haladó utczák számozását pedig kezdjük meg felülről, vagyis a Margithíd felől és folytassuk lefelé a Csepelsziget irányában. A páratlan számok oldala legyen mindig az utcza vagy út kifelé eső oldala, a páros számoké pedig mindig a befelé eső oldal, vagy megfordítva, de mindig rendszeresen ugyanaz! Az utczanevek felírása tekintetében csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a táblák ne csak az utczák végéig s a sarokházakon, hanem minden utczabetorkolásnál a betorkoló utczával szemben is helyeztessenek el. Azon kérelemmel fordulunk a t. törvényhatósági bizottsághoz, méltóztassék ezen indítványunkat a t. tanácsnak azzal kiadni, hogy a jelzett irányelvek figyelembevételével egy tervezetet dolgoztasson ki az utak és utczák helyes megjelölése s a házak helyes és tervszerű számozása tekintetében és pedig úgy, hogy az lehetőleg mielőbb keresztülvihető is legyen. — Budapest, 1896. évi deczember 30. Ifj. Pákai Kölber Fülöp s. k., Seenger Béla s. k., Morbitzer Lőrincz s. k., Pártos Gyula s. k., Kriegner György s. k. Az indítvány tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a tanácsnak. A napirend előtt Kasics Péter két interpellatiót intéz a polgármesterhez. Az interpelláltak, amelyeket minden indokolás nélkül terjeszt elő, így hangzanak: I. Interpellatio Budapest székesfőváros tisztelt polgármesteréhez a budapesti kereskedősegédek szakegylete alapszabályainak meg nem erősítése tárgyában. 1. Mi, vagy kicsoda az oka annak, hogy a budapesti kereskedő-segédek szakegyletének alapszabályai, melyek már másfél esztendő előtt, nevezetesen 1895. évi julius havában nyújtottak be a székesfőváros tanácsához, a mai napig érdemleges elintézést, illetőleg megerősítést nem nyertek ? 2. Amennyiben ezt a késedelmet, mely a polgárok jogait sérti, netalán fővárosi közeg okozta volna, tisztelettel kérdem, mit szándékozik tenni a 1.polgármester úr, hogy ez a sérelem a maga útján orvosoltassék és ez a soká húzott ügy végre törvényes elintézést nyerjen? II. Interpellatio Budapest székesfőváros tisztelt polgármesteréhez, a budai rész közlekedési viszonyai javítása tárgyában. 1. Van-e tudomása a t. polgármester úrnak arról, hogy a budai II. kerületi fazekas téri és V. kerületi Árpád-utcai állomások közt a csavargőzös nem közlekedik, holott a többi csavargőzös-állomások közt a közlekedés nem szünetel ; továbbá arról, hogy a megnevezett két állomás közt téli időben máskor is korábban szüntetik be a csavargőzös-közlekedést, mint a többi állomásoknál? 2. Mit szándékozik tenni a 1.polgármester úr a végett, hogy a székes főváros oly népes részei polgárainak jogos közlekedési igényei megóvassanak és hogy e czélból a csavargőzösvállalat akár a már fennálló szabályok vagy szerződések alapján, akár pedig, ha ezek kellő alapot nem nyújtanak, új szabályok alkotása útján a lakosság jogos érdekeinek szolgálatára a jelzett irányban szoríttassék? 3. Mit szándékozik a főpolgármester úr tenni az iránt, hogy a jelenlegi omnibusz-vállalat megszűnése esetében a fővárosi I. és II. kerület mostoha közlekedési viszonyai, amelyeken a most említett vállalat oly sokat javított, előbbi elhanyagolt állapotukba vissza ne sülyedjenek, hanem a világvárossá fejlődő magyar fővároshoz méltóan ismét kielégítést találjanak ? A kereskedősegédek szakegyletére vonatkozó interpellatióra a polgármester a jövő közgyűlésen adja meg a választ. A budai részek hiányos közlekedési viszonyaira vonatkozó interpellatióra Márkus József polgármester a következőket feleli: Arról nincsen közvetlen tudomásom, hogy a Fazekas tér és az Árpád utcza közt a propellerközlekedés megszűnt. Azonban kijelentem.