Fővárosi Közlöny, 1897 (8. évfolyam, 1-105. szám)

1897-01-01 / 1. szám

­ÍLÓFIZETÉSI ÁR: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Szerkesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai részére díjtalanul küldetik. Az I .­ BUDAPEST SZÉKES­FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA M­EGJELENIK MINDEN KEDVEN ÉS PÉNTEKEN KIADJA: BUDAPEST SZÉKES­FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ: HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések Eckstein Bernát hirdetési irodájában (Fürdő­ utcza á. sz. a.) vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal.­­ V Tartalom : 1. A főváros közgyűlése folyó hó 30-án. HIVATALOS RÉSZ Budapest székes főváros törvényhatósági 1896. decz. hó 30-án (szerdán) d. u. 4 órakor tartott rendes közgyűlése. Elnök: Ráth Károly főpolgármester. Jegyző: Faller Ferencz főjegyző. Elnök megy nyilván a közgyűlést, a jegyző­könyv hitelesítésére a törvényhatósági bizott­ság több tagját, a tanács részéről pedig Haber­hauer János alpolgármestert kéri fel. Megjegyzi, h­ogy a nyomtatott napirendre felvett tárgyakon kívül a tanács még két sürgős ügy felvételét kérte és pedig némely zsibárúsbódék ajtói és a zsibárústőzsde elesetje tárgyában. Ezeket Melly jegyző úr fogja a napirend során előadni. Egyébként, ha a tárgysorozat ma netalán el­intézhető nem lenne, a fenmaradó ügyek a legközelebbi rendes közgyűlés napirendjére ma­radnak. Ezután bejelenti elnök, hogy a megürese­dett, tanácsnoki állásra a pályázat lejártán, a kijelölő választmány megejtette a candidatiót, mely szerint első helyen Vasziljevics János VII. ker. elöljáró, második helyen Hermann Béla anyakönyvvezető, harmadik helyen Faller Ferencz főjegyző jelöltetett. A választás a leg­közelebbi rendes közgyűlésen lesz a szokott módon megejthető. (Helyeslés.) Szomorú elnöki kötelességet kell ezután teljesítenie, midőn a hazafiúi fájdalom őszinte érzetével bejelenti Bogisich Lajos törvényszéki elnök, főv. biz. tag elhunytát. A főváros tör­vényhatóságának a boldogult évek során át tagja volt és szerény, kedves modoráért kivívta a bizottsági tagok tiszteletét és rokonszenvét. Ő Felsége is több izben kitüntetésekkel jutal­mazta kitűnő munkásságát. Hazafiúi fájdalom­mal jelent be elnök még egy gyászesetet, mely a törvényhatóságot Prokesch Antal elhunytá­val érte. A második kerületben az elhunyt kitűnő szolgálatokat tett a közügyeknek és mint az iskolaszék elnöke igen szorgalmasan és lelki­ismeretesen működött. A törvényhatóságnak a főváros egyesítése óta tagja volt. Azt hiszi a t. közgyűlés egyetértő nézetével találkozik, mi­dőn indítványozza, hogy a boldogult biz. tagok elhunyta feletti fájdalmának a törvényhatóság mai közgyűlési jegyzőkönyvében adjon kifejezést és mindkét esetben a gyászoló családhoz rész­vétiratot intézzen. (Elfogadtatik.) A megüresedett két bizottsági tagsági helyre a legtöbb adót fizetők sorából a következő legtöbb szavazatot nyert két póttag lesz be­hívandó. Ezek : dr Blatky József és Schwartz Simon. Faller Ferencz főjegyző bemutatja a köz­ponti választmány jelentését a főváros III-ik kerületében lefolyt országgyűlési képviselővá­lasztás eredményéről s bemutatja a különböző közgyűlési határozatok jóváhagyása tárgyában időközben érkezett belügyminiszeri leiratokat. (Tudomásul vétetnek.) Felolvassa ezután a főjegyző ifj. pákai Kölber Fülöp és társai következő indítványát: A székes főváros, bár nagy várossá fejlő­dött, fejlődése nem volt mindenben arányos. Több szükséges kérdés nem részesült a kellő gondozásban. E kérdések közt találjuk az utczák és házak teljes megjelölésének és szá­mozásának eléggé fontos kérdését, pedig ennek megoldása a körút végleges megnyitása óta valósággal sürgőssé lett. Hogy fővárosunkban mily rendszer nélküli a házak számozása, mu­tatja azon egy körülmény, hogy pl. az új körúton a páros és páratlan házszámok nin­csenek a körút egy és ugyanazon oldalán. Ha a Kerepesi­ úton kifelé haladunk, a József-körút páros számait szemben találjuk a körút külső oldalán, míg az Erzsébet-körút páros számai a körút belső oldalán vannak elhelyezve. Ideje, hogy a számozás jól megfontolt rendszeres terv szerint történjék, egyöntetűen a jobb, és egyöntetűen a balparti részben. A főváros fek­vése e tekintetben is kedvező. Ha a Duna folyását veszszük alapul, Budapest balparti része a Dunától egy nagy félkörben terjed el. E fél­kör központját a belváros képezi, melytől az utc­ák vagy sugárszerűség irányulnak kifelé, vagy pedig félkörben vezetnek a város egyik részéből a másikba. Az új körút is egy nagy félkörben szeli a főváros területét, az északi Duna Margit­hídjától a déli Duna Boráros-teréig". A köz­pontot képező belvárosból kisugárzó összes utak szelik a körutat is. Vannak tehát utaink, me­lyeken haladva vagy a körútra, vagy pedig a belvárosba kell jutnunk; viszont vannak olya­nok, melyeken menve a körútra sohasem érünk ki, de a melyek iránya akár jobbra, akár balra, mindig a Duna felé vezet. Ha már most az utczák neveit és a házak számait a félkörben haladó utczák mentén kerek vagy kerekded alakú táblákra íratjuk, úgy mindenki tudhatja, hogy az ily táblákkal jelzett utczákon végig haladva, a körútra sohasem ér ki, hanem min­dig félkörben mozog és végre a Dunához jut. Ha másrészt a sugár irányú utak és utczák tábláit négyszögletű alakban készíttetjük el, mindenki tudhatja, hogy az így jelzett utczán végigmenve, vagy a körútra, vagy pedig a belvárosba kell jutnia. Ha pedig a számozást a belvárosban kezdjük meg, úgy mindenki azt is tudhatja, hogy az emelkedő számok kifelé, a kisebbedő számok pedig befelé irányítják. A félkörben haladó utczák számozását pe­dig kezdjük meg felülről, vagyis a Margithíd felől és folytassuk lefelé a Csepelsziget irányá­ban. A páratlan számok oldala legyen mindig az utcza vagy út kifelé eső oldala, a páros számoké pedig mindig a befelé eső oldal, vagy megfordítva, de mindig rendszeresen ugyanaz! Az utcza­nevek felírása tekintetében csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a táblák ne csak az utczák végéig s a sarokházakon, hanem min­den utczabetorkolásnál a betorkoló utczával szemben is helyeztessenek el. Azon kérelemmel fordulunk a t. törvény­hatósági bizottsághoz, méltóztassék ezen indít­ványunkat a t. tanácsnak azzal kiadni, hogy a jelzett irányelvek figyelembevételével egy ter­vezetet dolgoztasson ki az utak és utczák helyes megjelölése s a házak helyes és tervszerű szá­mozása tekintetében és pedig úgy, hogy az le­hetőleg mielőbb keresztülvihető is legyen. — Budapest, 1896. évi deczember 30. Ifj. Pákai Kölber Fülöp s. k., Seenger Béla s. k., Morbitzer Lőrincz s. k., Pártos Gyula s. k., Kriegner György s. k. Az indítvány tárgyalás és jelentéstétel vé­gett kiadatik a tanácsnak. A napirend előtt Kasics Péter két inter­pellatiót intéz a polgármesterhez. Az interpellá­ltak, a­melyeket minden indokolás nélkül ter­jeszt elő, így hangzanak: I. Interpellatio Budapest székes­főváros tisztelt polgármesteréhez a budapesti kereskedő­segédek szakegylete alapszabályainak meg nem erősítése tárgyában. 1. Mi, vagy kicsoda az oka annak, hogy a budapesti kereskedő-segédek szakegyletének alapszabályai, melyek már másfél esztendő előtt, nevezetesen 1895. évi julius havában nyújtot­tak be a székes­főváros tanácsához, a mai napig­ érdemleges elintézést, illetőleg megerősí­tést nem nyertek ? 2. A­mennyiben ezt a késedelmet, mely a polgárok jogait sérti, netalán fővárosi közeg okozta volna, tisztelettel kérdem, mit szándé­kozik tenni a 1.­polgármester úr, hogy ez a sérelem a maga útján orvosoltassék és ez a soká húzott ügy végre törvényes elintézést nyerjen? II. Interpellatio Budapest székes­főváros tisztelt polgármesteréhez, a budai rész közleke­dési viszonyai javítása tárgyában. 1. Van-e tudomása a t. polgármester úrnak arról, hogy a budai II. kerületi fazekas­ téri és V. kerületi Árpád-utc­ai állomások közt a csa­vargőzös nem közlekedik, holott a többi csavar­gőzös-állomások közt a közlekedés nem szüne­tel ; továbbá arról, hogy a megnevezett két ál­lomás közt téli időben máskor is korábban szüntetik be a csavargőzös-közlekedést, mint a többi állomásoknál? 2. Mit szándékozik tenni a 1.­polgármester úr a végett, hogy a székes főváros oly népes részei polgárainak jogos közlekedési igényei megóvassanak és hogy e czélból a csavargőzös­vállalat akár a már fennálló szabályok vagy szerződések alapján, akár pedig, ha ezek kellő alapot nem nyújtanak, új szabályok alkotása útján a lakosság jogos érdekeinek szolgálatára a jelzett irányban szoríttassék? 3. Mit szándékozik a fő­polgármester úr tenni az iránt, hogy a jelenlegi omnibusz-vál­lalat megszűnése esetében a fővárosi I. és II. kerület mostoha közlekedési viszonyai, a­me­lyeken a most említett vállalat oly sokat javí­tott, előbbi elhanyagolt állapotukba vissza ne sülyedjenek, hanem a világvárossá fejlődő magyar fővároshoz méltóan ismét kielégítést találjanak ? A kereskedősegédek szakegyletére vonat­kozó interpellatióra a polgármester a jövő közgyűlésen adja meg a választ. A budai részek hiányos közlekedési viszo­nyaira vonatkozó interpellatióra Márkus József polgármester a következőket feleli: Arról nincsen közvetlen tudomásom, hogy a Fazekas­ tér és az Árpád­ utcza közt a propel­lerközlekedés megszűnt. Azonban kijelentem.

Next