Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1898-11-08 / 82-83. szám
IX. évfolyam, 82—83. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS FÉNTEKEN JÍLÓFIZETÉSI ÁR: Egész évre 6 frt, félévre 8 frt. Szerkesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai részére díjtalanul küldetik. KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések a fürdő-utcza 4. sz. alatti hirdetési irodában vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. Tartalom: 1. A székes főváros folyó hó 9-én tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. 2. Hivatalos hirdetmények és kimutatások. HIVATALOS RÉSZ Budapest székes főváros törvényhatósági bizottsága 1898. évi november hó 9-én szerdán d. u. 4 órakor tartandó rendes Közgyűlésének tárgysorozata. Számos bizottsági tag indítványa báró Bánffy Dezső ministerelnöknek a székes főváros díszpolgárává leendő megválasztása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Virava József, Heltai Ferencz, Hüttl Tivadar, Gombár Tivadar és számos társaik a következő inditványt nyújtották be, mely az 1872: XXXVI. t.-cz". 62." §-a értelmében a jegyzői hivatalban közszemlére kitétetett: Indítvány. A haza és a nemzet körül szerzett kiváló és maradandó érdemektől Budapest székesfőváros közönsége sohasem tagadta meg azon méltányló elismerést, melyet az igaz és nagy érdemért minden polgár készséggel nyújt. Lelkesedéssel és örömteli szívvel róttuk le elismerésünket, ha a haza és a nemzet körül szerzett maradandó érdemek a fővárosnak tett nagy szolgálatokkal voltak kapcsolatosak. Ily érdemek jutalmazását javasoljuk, midőn tisztelettel alulírottak indítványozzuk, méltóztassék a törvényhatósági bizottság 1. közgyűlésének báró Bánffy Dezső miniszerelnök urat a nemzetnek és a trónnak, a hazának és a fővárosnak tett nagy szolgálatai jutalmául és elismeréseül Budapest székes főváros díszpolgárává megválasztani. Kelt, Budapesten, 1898. évi november 5-én. A mult közgyűlésről visszamaradt tárgyak: a) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a III. ker. Üröm utcza kövezetének kijavításánál felmerült túlkiadás fedezete tárgyában. (Előadó: Vosits tanácsnok.) A III. kerületi Üröm utczában a csapadékvizek lefolyására elkészített folyóka átalakítása szükségessé válván, nehogy időről-időre felmerülő részletösszegekkel a munkát szakaszonkint drágábban állítsák elő, a múlt évben az elöljáróság az egész folyókának átalakítását kérelmezte és az erre szükséges 500 frt a múlt évi költségelőirányzatba tényleg fel is volt véve. Az idő előrehaladottságára való tekintettel azonban tavaly a munka el nem készülhetett s azt az elöljáróság ez évben hajtotta végre. Az engedélyezett 500 frtnyi hitelösszeg azonban tévedésből nem lett a múlt évi zárszámadásban fentartva és igy most a kiadás utabbi fedezetéről kell gondoskodni. A pénzügyi bizottmánynyal egyetértőleg a tanács most azt javasolja a közgyűlésnek, hogy ezen összeg fedezetéül a közraktárak segélyjáruléka gyanánt előirányzott, de tényleg igénybe nem vett átalányösszeget méltóztassék kijelölni. b) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a VIII ker. Kis-Stáczló utczában tervezett vízcsőfektetés tárgyában. (Előadó: Vosits tanácsnok.) A VIII. kerületi Kis-Stáczió-utczában márévekkel ezelőtt lefektetett kisebb átmérőjű VÍZCSŐ a fokozódott fogyasztást nem lévén képes kielégíteni, a vízvezetéki igazgatóság előterjesztést tett, hogy az utczának tervbe vett rendezése előtt már a vízvezetéki közcső nagyobb átmérőjűvel cseréltessék ki. A 250 folyóméter hosszban kicserélendő csőátfektetési munkálat tervei műszakilag le is tárgyaltattak és azok ellen észrevétel nem merült fel. Most a tanács a pénzügyi és gazdasági bizottsággal egyetértőleg azon előterjesztéssel járul a közgyűlés elé, hogy az 1350 frtnyi költséget igénylő munkálatokat a vízvezetéki csőhálózat további kiterjesztésére a jövő évi előirányzatba felveendő átalányöszszeg terhére méltóztassék engedélyezni. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a IX. ker. Vaskapu-utcza csatornázása tárgyában. (Előadó: Vosits tanácsnok.) A IX. ker. Vaskapu-utczában a gr. Nádasdyféle kaszárnya felépülvén, az utcza végleges asphalt-burkolattal leendő ellátása lett elhatározva. Mielőtt azonban a mérnöki hivatal a végleges utczarendezési munkálatot végrehajtotta volna, előterjesztést tett, hogy az ott levő csatorna végleges közcsatorna jellegében építtessék ki. Erre a munkálatra nézve kidolgoztattak a tervek is és azok ellen a műszaki tárgyalások során észrevétel fel nem merült. Felmerül azonban e csatornaépítési munkálatokkal — beleértve a földmunkát és a betonból létesítendő csatorna előállítási költségeit — összesen 3400 frtnyi kiadás, amelynek fedezetére nézve most a pénzügyi és gazdasági bizottsággal egyetértőleg a tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a Kerepesi úti és Miksa-utczai csatornák építésénél megtakarított 6400 forintnyi összegből méltóztassék ezt a munkálatot engedélyezni. d) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés, a IX. ker. Mester-utczában lefektetett vízcső költségének fedezete tárgyában. (Előadó: Vosits tanácsnok.) A IX. ker. Mester utczában a marhavásártéri új istállókig vízvezetéki csövek lefektetését rendelte el a tanács, és ennek költsége 1500 forinttal elő is volt irányozva. A csőfektetés azonban csak 1286 forint 19 krba került, amely összegről most a vízvezetéki igazgatóság számlát mutatott be. A tanács a főszámvevő és a pénzügyi és gazdasági bizottság véleménye alapján azt javasolja a közgyűlésnek, hogy ez összeg tekintettel arra, hogy a »vízvezetéki csőhálózat kiterjesztésére« az 50 milliós kölcsönből felvett százezer forint (vagyis az előbbi fedezeti alap) már egészen elfogyott, ez az 1899. évre az említett kölcsön terhére okvetlenül előirányzandó újabbi átalányösszegből fedeztessék. 3. a) A tanács előterjesztése, Knuth Károly felebbezésére a káposztásmegyeri második nyomó-csővezeték fektetési munkálatai ügyében.(Előadó:Fosuístanácsnok.) A káposztásmegyeri vízmű vizét a fővárosba vezető második nyomó főcső lefektetését Knuth Károly vállalkozó nyervén el, ő a munkát teljesítette is, de mielőtt azt a főváros átvette volna, a megejtett próbák szerint ezen főcső használhatatlannak bizonyult. A főváros erre a vállalkozóval szemben a hiányok megállapítására bírói szemlét kért, mely meg is tartatott. Ezután Knuth Károly azt kérte, hogy a további törvényes eljárás mellőztessék, ő a szakértői szemle folytán kiderített hiányokat saját költségén pótolni fogja és 1898. évi márczius hó 26-ikán felvett jegyzőkönyvi nyilatkozatában kötelezettséget is vállalt arra nézve, hogy a káposztásmegyeri második nyomócsővezetéket 1898. évi április hó 1-től kezdődő hat hónap alatt a kérdéses csővezeték lefektetése iránt a székes főváros közönsége és közte 1895. évi junius hó 27-én létrejött szerződésben foglalt kikötések értelmében helyre fogja állítani. Minthogy azonban Knuth Károly elvállalt kötelezettségének meg nem felelt, mert a kikötött hathavi határidő szeptember hó végével lejárt s a csővezeték nagyobb része még helyreállítva nem volt s kilátás sem volt arra, hogy a vállalkozó a csővezetéket sikeresen és halasztási kérvényében i. é. november hó végéig meghosszabbíttatni kért határidőben helyreállítja, a tanács kimondotta, hogy Knuth Károly vállalkozónak a helyreállítási munkák folytatását nem engedi meg s egyúttal őt a határidő meghosszabbítása iránt beadott kérelmével is elutasítván, felhívta, hogy f. é. október hó 8-ig a folyamatban levő munkákat szüntesse be. Kimondotta egyszersmind a tanács, hogy a még hátralevő össszes helyreállítási munkákat Knuth Károly vállalkozó terhére és költségére házilagosan fogja foganatosítani s egyúttal a szükséges intézkedések megtételére felhívta a tiszti ügyészséget és a vizvezetéki igazgatóságot. Végül arra való tekintettel, hogy a csővezeték helyreállítása a közérdek sérelme nélkül további halasztást nem szenvedhet, kimondta a tanács, hogy ezen határozata csak birtokon kívül felebbezhető. Knuth Károly vállalkozó a tanács ezen határozata ellen felebbezést adott be, melyben azt mondja, hogy az a szerződés, melyet ő a fővárossal kötött, tisztán magánjogi ügylet, melyben a székes főváros közönsége vele szemben nem mint törvényhatóság, hanem pusztán és kizárólag mint vele szerződő s így jogilag teljesen egyrangú magánjogi alany jelentkezik és szerepel. Ebből kifolyólag kétségbe vonja a székes főváros közönségének és tanácsának azt a jogát, hogy a vele megkötött és magánjogi elvek szerint megítélendő vállalati szerződést egyoldalúlag felbontsa s tőle a munkálatokat, elvonhassa. Azon kérdések elbírálására, melyek a közte és a székes főváros közönsége közt fennálló magánjogi szerződésből és viszonyból felmerülnek, egyedül a rendes polgári bíróságot ismeri el illetékesnek, mely oknál fogva a budapesti kir. törvényszékhez előleges szakértői szemle megtartásáért folyamodott, mely elrendeltetvén.