Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1898-11-08 / 82-83. szám

IX. évfolyam, 82—83. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST SZÉKES­FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA M­EGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS FÉNTEKEN JÍLÓFIZETÉSI ÁR: Egész évre 6 frt, félévre 8 frt. Szerkesztőség: IV. ker., régi városház, I. em. 18. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai­­­ részére díjtalanul küldetik. KIADJA: BUDAPEST SZÉKES­FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések a fü­rdő-utcza 4. sz. alatti hirdetési irodában vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. Tartalom: 1. A székes főváros folyó hó 9-én tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. 2. Hivatalos hirdetmények és kimutatások. HIVATALOS RÉSZ Budapest székes főváros törvényhatósági bizottsága 1898. évi november hó 9-én szerdán d. u. 4 órakor tartandó rendes Közgyűlésének tárgysorozata. Számos bizottsági tag indítványa báró Bánffy Dezső ministerelnöknek a székes főváros díszpolgárává leendő megválasz­tása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Virava József, Heltai Ferencz, Hüttl Tivadar, Gombár Tivadar és számos társaik a következő inditványt nyújtották be, mely az 1872: XXXVI. t.-cz". 62." §-a értelmében a jegy­zői hivatalban közszemlére kitétetett: Indítvány. A haza és a nemzet körül szerzett kiváló és maradandó érdemektől Budapest székes­fő­város közönsége sohasem tagadta meg azon méltányló elismerést, melyet az igaz és nagy érdemért minden polgár készséggel nyújt. Lelkesedéssel és örömteli szívvel róttuk le elismerésünket, ha a haza és a nemzet körül szerzett maradandó érdemek a fővárosnak tett nagy szolgálatokkal voltak kapcsolatosak. Ily érdemek jutalmazását javasoljuk, midőn tisztelettel alulírottak indítványozzuk, méltóz­tassék a törvényhatósági bizottság 1. közgyű­lésének báró Bánffy Dezső miniszerelnök urat a nemzetnek és a trónnak, a hazának és a fővárosnak tett nagy szolgálatai jutalmául és elismeréseül Budapest székes főváros díszpol­gárává megválasztani. Kelt, Budapesten, 1898. évi november 5-én. A mult közgyűlésről visszamaradt tárgyak: a) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a III. ker. Üröm­ utcza kövezetének kijavításánál felmerült túlkiadás fedezete tárgyában. (Előadó: Vosits tanácsnok.) A III. kerületi Üröm­ utczában a csapadék­vizek lefolyására elkészített folyóka átalakítása szükségessé válván, nehogy időről-időre felme­rülő részletösszegekkel a munkát szakaszonkint drágábban állítsák elő, a múlt évben az elöl­járóság az egész folyókának átalakítását kérel­mezte és az erre szükséges 500 frt a múlt évi költségelőirányzatba tényleg fel is volt véve. Az idő előrehaladottságára való tekintettel azonban tavaly a munka el nem készülhetett s azt az elöljáróság ez évben hajtotta végre. Az engedélyezett 500 frtnyi hitelösszeg azonban tévedésből nem lett a múlt évi zárszámadásban fentartva és igy most a kiadás utabbi fedeze­téről kell gondoskodni. A pénzügyi bizottmány­nyal egyetértőleg a tanács most azt javasolja a közgyűlésnek, hogy ezen összeg fedezetéül a közraktárak segélyjáruléka gyanánt előirányzott, de tényleg igénybe nem vett átalányösszeget méltóztassék kijelölni. b) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a VIII ker. Kis-Stáczló­ utczában ter­vezett vízcsőfektetés tárgyában. (Előadó: Vosits tanácsnok.) A VIII. kerületi Kis-Stáczió-utczában már­évekkel ezelőtt lefektetett kisebb átmérőjű VÍZCSŐ a fokozódott fogyasztást nem lévén képes ki­elégíteni, a vízvezetéki igazgatóság előterjesztést tett, hogy az utczának tervbe vett rendezése előtt már a vízvezetéki közcső nagyobb átmérő­jűvel cseréltessék ki. A 250 folyóméter hossz­ban kicserélendő csőátfektetési munkálat tervei műszakilag le is tárgyaltattak és azok ellen észrevétel nem merült fel. Most a tanács a pénzügyi és gazdasági bizottsággal egyetértőleg azon előterjesztéssel járul a közgyűlés elé, hogy az 1350 frtnyi költséget igénylő munkálatokat a vízvezetéki csőhálózat további kiterjesztésére a jövő évi előirányzatba felveendő átalányösz­szeg terhére méltóztassék engedélyezni. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a IX. ker. Vaskapu-utcza csatorná­zása tárgyában. (Előadó: Vosits tanács­nok.) A IX. ker. Vaskapu-utczában a gr. Nádasdy­féle kaszárnya felépülvén, az utcza végleges asphalt-burkolattal leendő ellátása lett elhatá­rozva. Mielőtt azonban a mérnöki hivatal a végleges utczarendezési munkálatot végrehaj­totta volna, előterjesztést tett, hogy az ott levő csatorna végleges közcsatorna jellegében épít­tessék ki. Erre a munkálatra nézve kidolgoz­tattak a tervek is és azok ellen a műszaki tár­gyalások során észrevétel fel nem merült. Fel­merül azonban e csatornaépítési munkálatokkal — beleértve a földmunkát és a betonból léte­sítendő csatorna előállítási költségeit — össze­sen 3400 frtnyi kiadás, a­melynek fedezetére nézve most a pénzügyi és gazdasági bizottság­gal egyetértőleg a tanács azt javasolja a köz­gyűlésnek, hogy a Kerepesi­ úti és Miksa-utczai csatornák építésénél megtakarított 6400 forintnyi összegből méltóztassék ezt a munkálatot enge­délyezni. d) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés, a IX. ker. Mester-utczában lefektetett vízcső költségének fedezete tárgyában. (Előadó: Vosits tanácsnok.) A IX. ker. Mester­ utczában a marhavásár­téri új istállókig vízvezetéki csövek lefektetését rendelte el a tanács, és ennek költsége 1500 forinttal elő is volt irányozva. A csőfektetés azonban csak 1286 forint 19 krba került, a­mely összegről most a vízvezetéki igazgatóság számlát mutatott be. A tanács a főszámvevő és a pénzügyi és gazdasági bizottság véleménye alapján azt javasolja a közgyűlésnek, hogy ez összeg tekintettel arra, hogy a »vízvezetéki cső­hálózat kiterjesztésére« az 50 milliós kölcsön­ből felvett százezer forint (vagyis az előbbi fedezeti alap) már egészen elfogyott, ez az 1899. évre az említett kölcsön terhére okvetlenül elő­irányzandó újabbi átalányösszegből fedeztessék. 3. a) A tanács előterjesztése, Knuth Károly felebbezésére a káposztásmegyeri második nyomó-csővezeték fektetési mun­kálatai ügyében.(Előadó:Fosu­ístanácsnok.) A káposztásmegyeri vízmű vizét a fővárosba vezető második nyomó főcső lefektetését Knuth Károly vállalkozó nyervén el, ő a munkát tel­jesítette is, de mielőtt azt a főváros átvette volna, a megejtett próbák szerint ezen főcső használhatatlannak bizonyult. A főváros erre a vállalkozóval szemben a hiányok megállapítá­sára bírói szemlét kért, mely meg is tartatott. Ezután Knuth Károly azt kérte, hogy a további törvényes eljárás mellőztessék, ő a szakértői szemle folytán kiderített hiányokat saját költ­ségén pótolni fogja és 1898. évi márczius hó 26-ikán felvett jegyzőkönyvi nyilatkozatában kötelezettséget is vállalt arra nézve, hogy a káposztásmegyeri második nyomócsővezetéket 1898. évi április hó 1-től kezdődő hat hónap alatt a kérdéses csővezeték lefektetése iránt a székes főváros közönsége és közte 1895. évi junius hó 27-én létrejött szerződésben foglalt kikötések értelmében helyre fogja állítani. Mint­hogy azonban Knuth Károly elvállalt kötelezett­ségének meg nem felelt, mert a kikötött hat­havi határidő szeptember hó végével lejárt s a csővezeték nagyobb része még helyreállítva nem volt s kilátás sem volt arra, hogy a vállalkozó a csővezetéket sikeresen és halasztási kérvényé­ben i. é. november hó végéig meghosszab­bíttatni kért határidőben helyreállítja, a tanács kimondotta, hogy Knuth Károly vállalkozónak a helyreállítási munkák folytatását nem engedi meg s egyúttal őt a határidő meghosszabbítása iránt beadott kérelmével is elutasítván, felhívta, hogy f. é. október hó 8-ig a folyamatban levő munkákat szüntesse be. Kimondotta egyszer­smind a tanács, hogy a még hátralevő össszes helyreállítási munkákat Knuth Károly vállalkozó terhére és költségére házilagosan fogja fogana­tosítani s egyúttal a szükséges intézkedések megtételére felhívta a tiszti ügyészséget és a vizvezetéki igazgatóságot. Végül arra való te­kintettel, hogy a csővezeték helyreállítása a közérdek sérelme nélkül további halasztást nem szenvedhet, kimondta a tanács, hogy ezen hatá­rozata csak birtokon kívül felebbezhető. Knuth Károly vállalkozó a tanács ezen határozata ellen felebbezést adott be, melyben azt mondja, hogy az a szerződés, melyet ő a fővárossal kötött, tisztán magánjogi ügylet, melyben a székes főváros közönsége vele szem­ben nem mint törvényhatóság, hanem pusztán és kizárólag mint vele szerződő s így jogilag teljesen egyrangú magánjogi alany jelentkezik és szerepel. Ebből kifolyólag kétségbe vonja a székes főváros közönségének és tanácsának azt a jogát, hogy a vele megkötött és magánjogi elvek szerint megítélendő vállalati szerződést egyoldalúlag felbontsa s tőle a munkálatokat, elvonhassa. Azon kérdések elbírálására, melyek a közte és a székes főváros közönsége közt fennálló magánjogi szerződésből és viszonyból felmerül­nek, egyedül a rendes polgári bíróságot ismeri el illetékesnek, mely oknál fogva a budapesti kir. törvényszékhez előleges szakértői szemle megtartásáért folyamodott, mely elrendeltetvén.

Next