Fővárosi Közlöny, 1899 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-03 / 1. szám

ezen épületeknek egységes, központi kezelése, a­mi annyival is inkább ajánlatos, mert gyakran szoktak egyes szereket az egyik épületből a másikba vinni, s így egységes leltár vezetésére van szükség. A tanács a gazdasági hivatal jelentésében fog­laltakat mindenben magáévá tevén, oly javaslattal terjeszti az ügyet a közgyűlés elé, hogy a felhozot­tak alapján az erdő- és mezőgazdasági épületeknek központi kezelésbe vételét határozza el, illetőleg az 1897. évi 128. kgy. sz. a. hozott szabályzatot ily értelemben módositsa.­­) A tanács előterjesztése a számadásokat felülvizsgáló bizottmányban dr. Burszky Dániel elhalálozása folytán megüresedett tagsági hely betöltése iránt. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanács­nok.) Minthogy a f. évi márczius 23-án 419 sz. alatt hozott közgyűlési határozattal megalakított számadá­sokat felülvizsgáló bizottmányban a törvényhatósági bizottság tagjai sorából kiküldött Binszky Dániel elhalálozása folytán egy tagsági hely megüresedett, a tanács oly javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy e helyre Gerenday Béla bizottsági tag urat méltóz­tassék kiküldeni. g) A tanács előterjesztése Kankovszky Antal felebbezésére, telekeladási ügyben hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanács­nok.) Kankovszky Antal budapesti lakos kérvényt nyújtott be a tanácshoz, hogy mivel ő egy nagy gyárat akar alapítani, a­mely a hazai ipar előhaladásában számottevő lépést jelentene és számtalan munkást juttatna keresethez, a főváros adjon neki el örök áron egy megfelelő telket. Ez az alkalmas telek a VI. ker. Zuglóban az Öv- és Telep­ utcza sarkán 1978— 1979/b hrsz. a. fekvő 4182.60­0 ös kiterjedésű városi ingatlan, melyet a főváros évekkel azelőtt a befási­tási határöv czéljára sajátított ki s most szántó gya­nánt bérbe van adva. A folyamodó megjegyzi, hogy fémárugyárat kiván alapítani s a telek négyszögöléért 3 frtot ajánl fel. Ennyire van a telek becsülve az 1897. évi vagyonleltárban is. A mérnöki hivatal azt jelen­tette, hogy az eladás ellen akadály fen nem forog. Azonban a telekeladó albizottság és a pénzügyi bizott­mány véleményének meghallgatása után a tanács ki­jelentette, hogy a kérdéses telek eladását nem tartja időszerűnek s folyamodót kérelmével elutasította. Rankovszky e határozat ellen felebbezést nyújtott be a közgyűléshez, melyben azt mondja, hogy a határozat tiszta megtagadása a hazafiasan érző létjogosultság­nak s ezért a sérelmes és társadalmi szempontból méltánytalan határozat megváltoztatását kéri. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a köz­gyűlés elé. h) A tanács előterjesztése a ferenczvárosi pályaudvar kibővítésére szükséges területek ki­sajátítása tárgyában. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanácsnok.) A m. kir. államvasutak ferenczvárosi pálya­udvara kibővítésének czéljaira egynehány a főváros tulajdonát képező telekre volt szükség. Az állam­vasutak igazgatósága azonban a főváros által a tel­kek f­öléért kért 15 frtnyi kártalanítási árat elfogad­hatónak nem tartotta, s a kisajátítási ügyet bírói útra terelte. A bíróságok ez ügyben már döntöttek, s a m. kir. curia 302/98. sz. a. hozott ítéletében a kisajátí­tandó területek kártalanítási árát következőleg álla­pította meg: 1. a Budapest főváros pesti részének 11980 sz. betétében 9629/a—b és 9631, 9632/a—4 a hr. sz. ingatlanokból kisajátított 2833 • öl nagyságú terület kártalanítási árát • ölenkint 5 forintjával 14.165 frtban; 2. a 9772. sz. betétben 9636/b—1 hr. sz. ingat­lanból kisajátított 6687 • öl nagyságú rész kártala­nítási árát ugyancsak • ölenkint 5 frtjával 33.435 frtban; 3. a telekkönyvezetlen 66 • öl területű árok és útrész kártalanítási árát • ölenkint 4 írtjával 264 frtban ; 4. a 9773. sz. betétben 9637. hr. sz. a. felvett ingatlanból kisajátított 576 • öl kártalanítási árát • ölenkint szintén 4 írtjával 2.304 frtban. A bíróságnak ezen ítéletét a tanács tudomásul vétel végett jelenti be a közgyűlésnek.­­) A tanács előterjesztése a Károly-lakta­nyában két helyiség bérbeadása iránt. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanácsnok.) A tanács Bere Istvánnak a Károly-laktanya középszárnyának földszintjén a III. sz. kapualj alatt levő szobát, konyhát és a közvetlenől mellette fekvő helyiséget 1899. évi május hó 1-től évi 320 íztért asztalosipar gyakorlása czéljára,­­ továbbá Pfannen­wald Herminának a Károly-kaszárnya középszárnyá­ban az u. n. 2-ik kiugrás földszintjén levő 1 szoba és egy konyhából álló lakást 1899. évi február hó 1-től évi 120 írtért — Bicskey László városházi gondnok előterjesztésére — bérbeadta a rendes lakbér­leti szabályok és annak kikötése mellett, hogy bér­lők minden netán kívánt átalakítást, javítást a meg­térítésre való igény nélkül sajátjukból tartoznak eszközölni. A tanács ezen intézkedéseit most jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti.­­) A tanács előterjesztése a különböző czímen törlendő hátralékos összegekről szer­kesztett számvevőségi kimutatásra. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanácsnok.) A számvevőség összeállította a különböző czime­ken törlendő hátralékos összegekről szóló 64-ik ki­mutatást, melyet a számvevőség és központi pénztár működésére felügyelő bizottmány átvizsgált s jóvá­hagyott. E szerint összesen 37. tételben volna 1240 frt törlendő, mert a szóban levő városi köve­telések behajthatlanok s a behajtás körül mulasztás senkit sem terhel. A tanács a szóbanforgó kimutatást azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy az emlitett 1240 frtnyi követelés végleges törlését elrendelni méltóztassék. 3. a) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az 1887—1888. évi adóvégszámadásra vonatkozó

Next