Fővárosi Közlöny, 1900 (11. évfolyam, 1-48. szám)

1900-01-02 / 1. szám

arra törekedett, hogy a terület vadállománya minél inkább gyarapodjék; a lelövendő mennyiségnek a minimumra szorítása mellett nagy összegeket for­dított ugy tenyészanyag beszerzésére, fáczánosok léte­sítésére, mint a kártékony vadak pusztítására s a fővárosi erdő- és mezőőrök jutalmazására is. A tanács pénzügyi és gazdasági osztálya mél­tányolva a kérvényben felhozottakat, a két vadász­terület iránt fennálló bérleti szerződések meghosz­szabbítását az eddigi bér és egyéb feltételek mellett javaslatba hozta . Kosits Péter és társai ama kérel­mére vonatkozólag-, hogy mivel az immár sok helyen beépített Mártonhegy és Orbánhegy területén vadászok az életbiztonságot veszélyeztetik, e helyek vézessenek ki a vadászterületből, az ügyosztály megjegyzi, hogy itt intézkedés szüksége nem forog fenn, mert a szerződés 6-ik pontjában úgyis benfoglaltatik, hogy villaterületeken vadászni nem szabad. A pénzügyi bizottság az ügyosztály javaslatát elfogadta s azt a tanács is pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. II. Rendes tárgyak: 4. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a honvédkórház czéljára átengedett telek haszná­lati szerződése ügyében érkezett honvédelmi miniszteri leiratra. (Előadó: dr. Vaszilievits unok.) A székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1897. évi 268. sz. a. hozott közgyűlési határozatával a IX. ker. régi versenytéri dűlőben, a Gy­áli-út men­tén fekvő s a székesfőváros tulajdonát képező 9635/a. hrsz. telekből 10,783*50 négyszögöl területet honvéd­kórház építése czéljára a honvédelmi miniszter úrnak, illetőleg a m. kir. államkincstárnak 60 évi haszná­latra a többek között oly feltétel mellett engedett át, hogy a használatul átengedett terület „az összes rajta levő épületekkel és beruházásokkal együtt" 90 év m­úlva minden kártérítés nélkül a székes­fővárosnak, mint korlátlan tulajdonosnak birtokába visszaszáll; ugyanez történik abban az esetben is, és pedig a megállapított használati idő lejárta előtt is azonnal, ha az átengedett terület nem honvédkórház czéljára, hanem más czélra használtatik. A magyar királyi kincstári jogügyi igazgatóság mielőtt a szerződést megkötötte volna, az iránt ke­reste meg a fővárost, egyezzék bele a szerződés szövegének oly módosításába, hogy a főváros birto­kába a szerződésben körülírt esetben az épületeken kívül csak az olyan beruházások szálljanak át, a­melyek az ingatlantól el nem választhatók. Egyszer­smind azt is kérte a jogügyi igazgatóság, hogy en­gedje meg a főváros a kincstár használati jogának telekkönyvi feljegyzését. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy a honvé­delmi miniszter az 1897. évi 268. sz. közgyűlési határozatot egész terjedelmében elfogadta, 1899. évi 28. sz. határozatával kimondotta, hogy a kincstári jogügyi igazgatóság azon kérelmének, hogy a főváros tulajdonába átszálló beruházásokat csak az ingatlan­tól el nem választható beruházásokra korlátolja, helyt nem ad. A telekkönyvi bejegyzésre ellenben az engedélyt megadta. Ezek után a honvédelmi miniszter 1899. aug. hó 28-án 50955. sz. a. leiratot intézett a fővároshoz, a­melyben előadja, hogy a honvéd-kórház czéljára átengedendő területre vonatkozólag a főváros által készített szerződés-tervezet szövegének az a része, melyben kimondatik, hogy a terület a rajta levő épü­letekkel és beruházásokkal bizonyos esetekben a főváros birtokába visszaszáll, téves magyarázatra szolgáltathat okot. Nevezetesen olyan értelem tulaj­donítható, mintha az egyéb beruházások alatt a kór­házi berendezések és felszerelések is értendők vol­nának, holott nyilvánvaló és a dolog természetéből következik, hogy a közgyűlés a beruházások alatt a kórház telkén levő összes épületeken kívül csak az építkezési jelleggel bíró beruházásokat, kerítéseket, kapukat, kutakat, hamu- és szeméttartókat, csator­nákat, utakat, a befásítást stb. érthette, ellenben nem érthette a berendezési és felszerelési tárgyakat, a­melyek különben is folytonos változásnak vannak alávetve. A miniszter tehát a szerződésben szaba­tosan megjelölendőnek tartja az „egyéb beruházások" fogalmát, nehogy a jövőben az alatt helytelen értel­mezés folytán a berendezési és felszerelési tárgya­kat s végtére talán még a legénység ágyneműjét, ruházatát, felszerelését és fegyverzetét is értsék. Felh­ívta ennélfogva a miniszter a főváros közönségét, hogy a felhozottak figyelembevételével a szerződés­tervezet szövegezése iránt intézkedjék. A miniszteri leirat véleményadás végett kiadat­ván a jogügyi bizottságnak, az jelentésében kifejti, hogy mivel ez esetben nem egy már megkötött szer­ződés vitás magyarázata forog szóban, hanem csak az, hogy a szerződés alapjául szolgáló 1897. évi 268. sz. közgyűlési határozatban foglalt „egyéb fel­szerelések" kifejezés alatt mi értendő, ennélfogva mindenekelőtt a közgyűlés van hivatva kijelenteni azt, hogy a kérdéses kifejezés alatt mit kívánt érteni. A jogügyi bizottság egyébként egyrészt a dolog természetét, másrészt a telek átengedése által szol­gálni kívánt czélt tekintve, a maga részéről azt véli, hogy a közgyűlés a kérdéses kifejezés alatt nem kívánta érteni a kórházi berendezési és felszerelési tárgyakat is, és pedig annyival kevésbbé, mivel ez esetben gondoskodni kellett volna, hogy e berendezési és felszerelési tárgyak (kórházi bútorzat, gyógyszerek, orvosi műszerek és spec­iálizer kórházi czélokra használni szokott egyéb tárgyak és eszközök) lel­tárilag folytonosan nyilvántartassanak, hogy azoknak a főváros tulajdonába leendő átszállása kellőkép biztosítva legyen; már­pedig ez iránt, mely melles­leg megjegyezve igen komplikált és nehézséggel járó eljárást tételezne fel, intézkedés nem történt s ezt a közgyűlés nem is akarhatta. A jogügyi bizottság véleménye ennélfogva az, hogy a miniszteri leiratban kifejtett álláspont felel meg inkább a közgyűlés intenziójának, s ehhez képest azt javasolja, hogy a szerződésbe felvett „egyéb beruházás" kifejezés helyett szabatosság okáért egyéb ingatlan tartozékok, pl. takaréktűz­helyek, kerítés­fal, kapuk, kutak, hamu- és szemét­tartók, csatornák, utak, befásítás s bármily czélra szolgáló gépberendezések stb." kifejezés vétessék fel a kötendő szerződésbe.

Next