Fővárosi Közlöny, 1900 (11. évfolyam, 1-48. szám)

1900-02-13 / 13. szám

ban használatban vannak. Ezek felállításának költsége folyamodót terhelné és ezek tulajdonát is képeznék. A levélgyűjtőnek a mulatság utáni reggelen az illető postahivatal által leendő kiürítése végett a postahivatal értesítendő. Csakis a magyar ipar által előállított és magyar felirattal ellátott levelező­lapokat hozhat folyamodó forgalomba. A kiürítésért tartozik folyamodó idényenkint 10 koronát fizetni. A tanács Blau József kérelmét nem találta teljesíthetőnek s azzal elutasította. E tanácsi határozat ellen nevezett a közgyű­léshez felebbez. Első­sorban kiemeli, hogy a tanács elutasító határozatát mivel sem indokolta, noha mint a székesfőváros adófizető polgára elvárhatná, hogyha kérelmét elutasítják, legalább ennek indokai­ról felvilágosítsák. Ez meg nem történvén, az eluta­sításnak előtte ismeretlen indokait nem is c­áfolhatja meg. Azonban az eldöntendő kérdés csak az lehet, hogy kérelme beleütközik-e a fővárosnak valamely erkölcsi, vagy anyagi érdekébe, vagy nem ? Hogy a kérdés erkölcsi érdekbe nem ütközik, erre nézve elég biztosítéknak találja a kereskedelemügyi mi­niszter engedélyét. Anyagi érdekébe a fővárosnak nem ütközik a kérelem teljesítése azért, mert a levélgyűjtőket folyamodó saját költségén helyezteti el és távolíttatja el, minden netán okozandó kárt megtérít. Sőt az engedély elnyerése esetén egy bizonyos átalány összeg fizetésére is kötelezi magát. Kéri mindezeknél fogva kérelme teljesítését. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. 11—15. A tanács előterjesztése Bader György, Herczog Antal és társa, Herczog Ferencz, Konrád József és Rücker András és társai felebbezésére, átiratási és engedelm­idíj ügyben hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.) Bader György kiskorú gyermekei terhére a fővá­ros budai részének 7610.1643.1647 sz. telekjegyző­könyvi betéteiben foglalt A-1-1. sor (15052/1, 15052/2, 15052/3, 15053, 15054.) A+1. sor 11045. A-f 1. sor 15743, 15745. hrsz. ingatlanai után helyszíni becs­lést véve alapul 42 frt76kr. l°/6-os átiratási és enge­delmi dij vettetett ki. Bader György ezen kivetés ellen felszólamlást adott be s a kivetett dijak leszállítását kérte azon az alapon, hogy a hagyatéki leltár szerint a szóbanforgó ingatlanok csak 560 korona értéket képviselvén, a kivetett díj 2 frt 80 krra volna mérséklendő. A tanács a felszólamlást figyelembe vehetőnek nem találván, elutasította, mert köztudo­mású dolog, hogy a hagyatéki becsérték az ingatlan tényleges értékénél jóval alacsonyabb mérvben álla­pittatik meg és mert a fővárosnak az átiratási dij szedésére az ingatlannak a telekkönyvi átíratás idejében kirt tényleges értéke után van joga; minél­fogva folyamodót a helyes összegben kivetett dij megfizetésére kötelezte. Bader György ezen elutasító határozat ellen felebbezést adott be, melyben azt mondja, hogy az illeték kiszabás alapjául szolgáló ingat­lanok sem házhelyet, sem iparföldet nem képeznek, hanem azok egyszerű minőségű szántóföldek, melyek­nek tényleges értéke a föld tényleges jövedelmének törvényes alapon kiszámított értékénél több nem lehet. Ő ezen ingatlan birtokába örökség utján jutott, a hagyatéki javak értékelését az 1894. évi XVI. t.-cz. 42. §-a szabályozza, kéri tehát a hagya­ték biróilag elfogadott leltári értékének megfelelőleg a kiszabott díjnak 5 korona 60 fillérre való leszállítását.­­ A tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Herczog Erzsébet és kiskorú Herczog test­vérek terhére a főváros budai részének 4108. 4174. 4181. és 6266. számú telekkönyvi beté­teiben foglalt 11526. 11527. 11528. 11504. 11505. és 14800. 14802. hrsz. ingatlan felerésze, továbbá a 2277. 2262. számú telekkönyvi betétben a foglalt 11948. és 14886/1. és 14886/2. hrsz. ingat­lan egészen és a 4623. sz. tkvi betétben foglalt 15319—1534 hrsz. ingatlanok 70 része után 132 frt 80 kr. l°/o átiratási és engedelmi dij rovatott ki. Herczog Erzsébet és Herczog Antal ezen kivetés ellen felszólamlást adtak be s a kivetett dijaknak 5 frt 86 krra való leszállítását kérték azon az alapon, mert a kérdésben forgó ingatlanok összesen csak 1171 korona értéket képviselnek. A tanács a fel­szólamlást hasonlóan Bader György felszólamlásához elutasította. Nevezettek most a közgyűléshez feleb­beznek s a kivetett díjaknak a hagyaték­bíróilag elfogadott leltári értéknek megfelelőleg 11 korona 72 fillérre való leszállítását kérik. A tanács a feleb­bezést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Kiskorú Herczog testvérek terhére a székes­főváros budai részének 4216. 4152. 4587. 4669. és 5407. sz. tlkjkvi betéteiben foglalt 11487 (11513. 11516.) (15309/1. 15309/2) (14851. 14852.) és (15144/1. 15144/2.) hrsz. ingatlanok után 50 frt 70 kr. l°/6-os átiratási és engedelmi dij vetetett ki. Herczog Ferencz ezen kivetés ellen felszólamlást adott be, s a kivetett díjnak 5 frt 16 krra való le­szállítását kérte azon az alapon, mivel az ingatlanok becsértéke csak 516 frt. A tanács a felszólamlást hasonlóan Bader György felszólamlásához elutasította. Nevezett az elutasítás ellen most a közgyűléshez felebbez, azt vitatván, hogy a szóbanforgó ingatlan a hagyatéki eljárás során 516 frtra becsültetvén, a kivetett díjak 10 korona 32 fillérre mérséklendők. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Konrád József terhére a főváros budai részé­nek 812. és 826. sz. tkvi betéteiben foglalt A-1­ 1. sor 15162/1. 15162/2. hrsz. ingatlanok VB része után 14 frt l°/6-os átiratási és engedelmi díj vettetett ki. Konrád József ezen kivetés ellen felszólam­lást adott be, s a kivetett díjnak 1 frt 20 krra való leszállítását kérte az alapon, hogy az ingatlan­hagyaték bíróilag megállapított becsértéke csak 240 korona lévén, a kivetés is ezen összeg után történ­hetik. A tanács a felszólamlást, hasonlóan Bader György felszólamlásához elutasította. Nevezett most a közgyűléshez felebbez, megismételvén kérelmét. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Rücker András és társai terhére a budapesti I.—III. ker. járásbíróságnak, mint telekkönyvi ható­ságnak 1898. évi 5742. sz. végzése alapján 126 frt

Next