Fővárosi Közlöny, 1902 (13. évfolyam, 48-94. szám)

1902-06-13 / 48. szám

FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . 12 K. Félévre . 6 K. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai részére díjtalanul küldetik. Szerkesztőség : központi­ városház ftdsz. Házinyomda Kiadja: Budapest székesfőváros közönsége. Felelős szerkesztő: HAJNAL­ ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólaló a kiadóhivatalhoz (központi városháza, házinyomd intézendő.) Hirdetések kizárólag Goldberger A. V. hirdetési Irodájában IV., Váczi­ utcza 20. sz. a. vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. Megjelenik minden kedden és pénteken. Tartalom : 1. A székesfőváros 1902. évi junius 11-én tartott rendes közgyűlése. 2. Jegyzőkönyv a ker. elüljárók értekezletéről. 3. A közmunkatanács ülése f. hó 10-én. 4. Hivatalos hirdetmények és kimutatások. 5. IV. Függelék és pótszerződés a nagykörúti villamos közúti vasútra vonatkozó engedélyokirathoz. (Külön mellék­leten.) H IY A T A L_0 S R É S Z. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1902. évi junius hó 11-én (szerdán) d. u. 4 órakor tartott rendes közgyülése.­ Elnök: Márkus József főpolgármester. Jegyző: Rényi Dezső főjegyző. Elnök a közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére a törvényhatósági bizottság több tagját, a tanács részéről pedig Rózsavölgyi Gyula alpolgár­mestert kéri fel. Bemutatja Eberling József bizottsági tag leve­lét, melyben a székesfőváros törvényhatósági bizott­ságában viselt rendes tagságáról lemond. (Tudomásul vétetik.) Ezután fájdalommal jelenti, hogy dr. Gebhardt József bizottsági tag e hó 6-án meghalt. Az elhunyt köztiszteletben álló polgára volt a székesfővárosnak és évek hosszú során az egyik legbuzgóbb, legszor­galmasabb tagja a törvényhatósági bizottságnak. In­dítványozza, hogy a közgyűlés a haláleset felett ér­zett mély fájdalmának a mai ülés jegyzőkönyvében adjon kifejezést és egyúttal az elhunytnak gyászba borult özvegyéhez részvétiratot intézzen. (Elfogad­tatik.) A legtöbb adót fizetők közül választott bizott­sági tagok sorában üjkép megüresedett két helyre Déri Izidor és dr. Árkövy József hivatnak be. Rényi Dezső főjegyző bemutatja a belügymi­niszter leiratait több közgyűlési határozat jóváhagyá­sáról, illetőleg a jóváhagyás megtagadásáról, a­me­lyek tudomásul vétetvén, további eljárás végett ki­adatnak a tanácsnak. Bemutatja több fővárosi orvos, állatorvos és szülésznő oklevelét, a­melyek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal elláttatnak és a tanács uta­síttatik, hogy az illetőket az adózók lajstromába vegye fel. Bemutatja a székesfőváros igazoló választmá­nyának jelentését, a­mely mellett beterjeszti a leg­több adót fizető bizottsági tagok 1902. évre érvé­nyes névjegyzékét, a­mely szerint a minősítést idő­közben csak Röser Miklós vesztette el lemondás folytán. (Tudomásul vétetik.) Bemutatja özvegy Augenstein Samuné levelét, melyben a néhai férje elhunyta alkalmából kifejezett részvétért köszönetét nyilvánítja a közgyűlésnek. Elnök: A polgármester kíván felelni több inter­pelláczióra. Halmos János polgármester Vázsonyi Vilmos­nak április 30-dikán a Mohács-utczában emelt tribün ügyében hozzá intézett interpellácziójára következők­ben válaszolt: Ennek az ügynek tulaj­donképen három fázisa van. Az egyik a telek bekerítésének ügye, a­meny­nyiben a rendőrség részéről érkezett panasz folytán még 1899. augusztus havában az elüljáróság intéz­kedett ennek a teleknek bekerítése iránt. A telek tulajdonosai dr. Deutsch Izidor és Deutsch Albert ezen határozat ellen felfolyamodással éltek a kőmunka­tanácshoz, majd a belügyminiszterhez, azonban a belügyminiszter az első és másodfokú határozatokat jóváhagyván, a tulajdonosok kénytelenek voltak a tel­ket bekeríteni. Az ügynek másik fázisa ezen vidék szabályo­zása. T. i. 1899-ben, tehát még a telek bekeretéseit megelőzőleg tárgyalások indultak meg arra nézve, hogy a Mohács-utcza megnyittassék. Ez a telek a Mohács-utczát két részre osztja, sőt kinyúlik a Hungária-utra is és ezáltal még az u. n. Csata-ut­czát is két részre osztja. A tárgyalások megindit­tatván, felhivattak a telektulajdonosok, hajlandók-e az utcza megnyitása czéljaira szükségelt területet a telkekből annak fejében, hogy homlokzatot nyernek, ingyen átengedni. A tulajdonosok azonban csak abban az esetben voltak hajlandók erre, ha az átengedendő te­rületnek megfelelő terület egy más részen, a közvetlen szomszédságban nekik tulajdonilag átengedtetik. Az

Next