Fővárosi Közlöny, 1906 (17. évfolyam, 49-96. szám)
1906-06-19 / 49. szám
49. szám. 983 azonnal, mihelyt azok az ingatlanon fel- és beépíttetnek, a székesfőváros tulajdonába mennek át. 2. Az egylet köteles az egyleti házat a szerződés aláírásától számított 2 év alatt a bemutatandó s a székesfőváros által, mint építési hatóság által jóváhagyandó tervek alapján, a használatba vett és egyesített telken felépíteni és tevékenységét abban megkezdeni, illetőleg folytatni. 3. A telken kizárólag csakis az egylet czéljaira szolgáló épületet szabad emelni s úgy a telek, valamint a rajta emelendő épület is kizárólag csak az egylet czéljaira lesznek használhatók s az sem egészben, sem részben bérbe nem adható. Az emelendő épület földszintjén azonban jogában áll az egyletnek üzleti helyiségeket létesíteni s azokat bérbeadni; az azokból befolyó bérjövedelem azonban a felveendő építési kölcsön törlesztésére fordítandó. Az egylet a használatul kapott telek tulajdonjogát soha meg nem válthatja, sem a fővárostól a felépítmények s azok tartozékainak megváltását nem igényelheti. Használati jogát másra át nem ruházhatja s az ingatlant, valamint a használati jogot a székesfőváros előzetes beleegyezése nélkül meg nem terhelheti. 4. Ha az egylet az egyleti házat a 2. pontban kikötött határidő alatt fel nem építené, vagy ha a használatul kapott telket, vagy az azon emelt épületet a meghatározott czéltól eltérően más czélra használná, vagy ha a 8-ik pont szerint felveendő építési kölcsönt pontosan nem törlesztené, vagy ha az egylet megszűnnék, avagy feloszlanék, illetőleg feloszlattatnék, vagy ha használati jogát másra átruházná, vagy a főváros beleegyezése nélkül megterhelné, avagy ha a használati időtartama lejárt, ez esetek mindegyikében az adott használati jog azonnal megszűnik és a telek a főváros birtokába visszaszáll, a rajta lévő felépítmények és összes tartozékaik minden megtérítés, avagy kártérítés nélkül a főváros korlátlan tulajdonába és birtokába mennek át. 5. A székesfőváros teljesen igény- és tehermentesen köteles a telket az egylet birtokába átadni s így az átadást megelőző időből a telket terhelő kövezési és csatornázási járulékokat is viseli. A birtokbavételtől kezdve a telek s azon emelendő épületek után járó kiadásokat, beleértve mindazon közterheket is, amelyek különben az ingatlan tulajdonosát terhelnék, úgymint: az adókat, illetékegyenértéket, a burkolási és csatornázási járulékot, vízdíjakat, stb. szóval az ingatlan után jelenlegi, avagy a jövőben alkotandó törvények és szabályok alapján fizetendő mindennemű közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat a használat tartama alatt mindenkor az egylet tartozik viselni úgy, hogy a fővárost ezen ingatlan után a használat tartama alatt semmiféle kiadás sohasem tehelhesse. 6. A székesfőváros kiköti magának azon jogot, hogy oly esetekben, amikor idegen tulajdonossal szemben törvény szerinti kisajátításnak volna helye, a kötendő használati szerződést egy évi felmondással felbonthassa, de ez esetben tartozik a székesfőváros az ingatlan visszabocsátása után a felépítmények akkori tényleges értékét megtéríteni. 7. Budapest székesfőváros közönsége megengedi, hogy az egyesítés folytán keletkező új ingatlanra a használati jog 60 évre a „Magyar Mérnök és Építész Egylet“ javára és czéljára telekkönyvileg bekebeleztessék, de csak azon feltétel alatt, hogy egyidejűleg a használati jognak a 3. és 6. pontban megállapított korlátozása a szerződés 3. és 6. pontjának egész terjedelmében, szó szerinti telekkönyvi bejegyzése által Budapest székesfőváros javára telekkönyvileg bekebeleztessék. 8. A székesfőváros beleegyezését adja ahhoz, hogy az egylet az ingatlant legfeljebb 350.000 K összeg erejéig terjedhető és a használat tartama alatt letörlesztendő építési kölcsönnel megterhelhesse és hogy ilyen összegű építési kölcsön és járulékai erejéig a zálogjog az ingatlanra telekkönyvileg bekebeleztessék. 9. Amennyiben a használati szerződés folytán bélyeg és illeték kiszabatnék, azokat az egylet tartozik viselni. 10. Köteles az egylet a jelenleg érvényben lévő alapszabályok bárminemű esetleges módosításához, amennyiben azok az egylet meghatározott czélját és működési körét érintik, a székesfőváros előzetes hozzájárulását kikérni, úgyszintén évi jelentését, továbbá a vagyoni állapotot feltüntető költségvetését és zárszámadását a rendes évi közgyűlés megtartását követő 30 napon belül a székesfőváros tanácsához beterjeszteni. 11. Per esetére a sommás eljárás és a felperes által szabadon választandó bármely budapesti kir. járásbíróság illetékessége, azon esetben pedig, amidőn a sommás eljárásnak törvény szerint helye nem lehet, a budapesti kir. törvényszék illetékessége köttetik ki. 12. A kötendő használati szerződés csak akkor válik jogérvényessé, ha az a székesfőváros részéről aláíratott és jóváhagyatott. Budapest, 1906. évi május hó 30-án. A pénzügyi osztály : Dr. Márkus Jenő s.k., Dr. Vassilievits János s. k.,jegyző, tanácsnok. A szerződési tervezethez hozzájárulok: Dr. Zuma Béla s. k., t. ügyész. Az ügyosztály ezen javaslatához úgy a telekeladó albizottmány, mint a pénzügyi bizottmány is hozzájárult s a tanács is pártolólag terjeszti elfogadás végett a közgyűlés elé. 5. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a „Magyar köztisztviselők fogyasztási szövetkezeteinek kérvényére, a IX. ker., Mester- és Dandár-utcza sarkán fekvő 9536/a., 9538. hrsz./ telkeknek ingyenes átengedése iránt. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.)