Fővárosi Közlöny, 1906 (17. évfolyam, 49-96. szám)

1906-06-19 / 49. szám

49. szám. 983 azonnal, mihelyt azok az ingatlanon fel- és be­építtetnek, a székesfőváros tulajdonába mennek át. 2. Az egylet köteles az egyleti házat a szer­ződés aláírásától számított 2 év alatt a bemuta­tandó s a székesfőváros által, mint építési hatóság által jóváhagyandó tervek alapján, a használatba vett és egyesített telken felépíteni és tevékenysé­gét abban megkezdeni, illetőleg folytatni. 3. A telken kizárólag csakis az egylet czéljai­ra szolgáló épületet szabad emelni s úgy a telek, valamint a rajta emelendő épület is kizárólag csak az egylet czéljaira lesznek használhatók s az sem egészben, sem részben bérbe nem adható. Az emelendő épület földszintjén azonban jogában áll az egyletnek üzleti helyiségeket létesíteni s azokat bérbeadni; az azokból befolyó bérjövedelem azon­ban a felveendő építési kölcsön törlesztésére for­dítandó. Az egylet a használatul kapott telek tulajdon­jogát soha meg nem válthatja, sem a fővárostól a felépítmények s azok tartozékainak megváltását nem igényelheti. Használati jogát másra át nem ruházhatja s az ingatlant, valamint a használati jogot a székesfőváros előzetes beleegyezése nélkül meg nem terhelheti. 4. Ha az egylet az egyleti házat a 2. pont­ban kikötött határidő alatt fel nem építené, vagy ha a használatul kapott telket, vagy az azon emelt épületet a meghatározott czéltól eltérően más czélra használná, vagy ha a 8-ik pont szerint fel­veendő építési kölcsönt pontosan nem törlesztené, vagy ha az egylet megszűnnék, avagy feloszlanék, illetőleg feloszlattatnék, vagy ha használati jogát másra átruházná, vagy a főváros beleegyezése nélkül megterhelné, avagy ha a használati idő­tartama lejárt, ez esetek mindegyikében az adott használati jog azonnal megszűnik és a telek a főváros birtokába visszaszáll, a rajta lévő fel­építmények és összes tartozékaik minden meg­térítés, avagy kártérítés nélkül a főváros korlát­lan tulajdonába és birtokába mennek át. 5. A székesfőváros teljesen igény- és teher­mentesen köteles a telket az egylet birtokába át­adni s így az átadást megelőző időből a telket terhelő kövezési és csatornázási járulékokat is viseli. A birtokbavételtől kezdve a telek s azon emelendő épületek után járó kiadásokat, beleértve mindazon közterheket is, a­melyek különben az ingatlan tulajdonosát terhelnék, úgymint: az adó­kat, illeték­egyenértéket, a burkolási és csatorná­zási járulékot, vízdíjakat, stb. szóval az ingatlan után jelenlegi, avagy a jövőben alkotandó tör­vények és szabályok alapján fizetendő mindennemű közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat a hasz­nálat tartama alatt mindenkor az egylet tartozik viselni úgy, hogy a fővárost ezen ingatlan után a használat tartama alatt semmiféle kiadás soha­sem te­helhesse. 6. A székesfőváros kiköti magának azon jogot, hogy oly esetekben, a­mikor idegen tulajdonossal szemben törvény szerinti kisajátításnak volna helye, a kötendő használati szerződést egy évi felmondással felbonthassa, de ez esetben tartozik a székesfőváros az ingatlan visszabocsátása után a felépítmények akkori tényleges értékét meg­téríteni. 7. Budapest székesfőváros közönsége meg­engedi, hogy az egyesítés folytán keletkező új ingatlanra a használati jog 60 évre a „Magyar Mérnök és Építész Egylet“ javára és czéljára telekkönyvileg bekebeleztessék, de csak azon fel­tétel alatt, hogy egyidejűleg a használati jognak a 3. és 6. pontban megállapított korlátozása a szerződés 3. és 6. pontjának egész terjedelmében, szó szerinti telekkönyvi bejegyzése által Budapest székesfőváros javára telekkönyvileg bekebelez­tessék. 8. A székesfőváros beleegyezését adja ahhoz, hogy az egylet az ingatlant legfeljebb 350.000 K összeg erejéig terjedhető és a használat tartama alatt letörlesztendő építési kölcsönnel megterhel­hesse és hogy ilyen összegű építési kölcsön és járulékai erejéig a zálogjog az ingatlanra telek­könyvileg bekebeleztessék. 9. A­mennyiben a használati szerződés foly­tán bélyeg és illeték kiszabatnék, azokat az egy­let tartozik viselni. 10. Köteles az egylet a jelenleg érvényben lévő alapszabályok bárminemű esetleges módosí­tásához, a­mennyiben azok az egylet meghatáro­zott czélját és működési körét érintik, a székes­­főváros előzetes hozzájárulását kikérni, úgyszintén évi jelentését, továbbá a vagyoni állapotot fel­tüntető költségvetését és zárszámadását a rendes évi közgyűlés megtartását követő 30 napon belül a székesfőváros tanácsához beterjeszteni. 11. Per esetére a sommás eljárás és a fel­peres által szabadon választandó bármely buda­pesti kir. járásbíróság illetékessége, azon esetben pedig, a­midőn a sommás eljárásnak törvény szerint helye nem lehet, a budapesti kir. törvényszék illetékessége köttetik ki. 12. A kötendő használati szerződés csak akkor válik jogérvényessé, ha az a székesfőváros részéről aláíratott és jóváhagyatott. Budapest, 1906. évi május hó 30-án. A pénzügyi osztály : Dr. Márkus Jenő s.k., Dr. Vassilievits János s. k.,­­jegyző, tanácsnok. A szerződési tervezethez hozzájárulok: Dr. Zuma Béla s. k., t. ügyész. Az ügyosztály ezen javaslatához úgy a telek­eladó albizottmány, mint a pénzügyi bizottmány is hozzájárult s a tanács is pártolólag terjeszti elfogadás végett a közgyűlés elé. 5. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a „Magyar köztisztviselők fogyasztási szövet­kezeteinek kérvényére, a IX. ker., Mester- és Dandár-utcza sarkán fekvő 9536/a., 9538. hrsz./ telkeknek ingyenes átengedése iránt. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.)

Next