Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 1-50. szám)

1907-02-01 / 10. szám

nélkül intézkedni és a Népszínház bérletét Vidor Pálra bízta, a­ki ezen inc­idens mellett is fentar­totta a nyilvános pályázat idejében tett ajánlatát és kötelezte magát a nyilvános pályázat kiírásakor a ja­vaslatba hozott 60.000 K-ért kivenni a Népszínház bérletét. Ez a bér azonban a bérlőre nehezedő összes közterhekkel együtt közel 110.000 K-át tesz ki. (Egy hang: Biztos bukás!) Szólónak is az volt a meggyőződése, hogy a Népszínház ezt az össze­get meg nem bírja. Vidor Pállal oly egyezséget kötöttek, hogy a következő színházi esztendőben, 1905-ben tartozik hat hónapig szüneteltetni az előadásokat, hogy a szükséges átalakítások foganatosíthatók legyenek. Nem akarja a közgyűlést untatni azon viszon­tagságok felsorolásával, a­melyeknek Vidor ki volt téve a­miatt, hogy a Népszínház idejére nem készült el, hanem tisztán ezen hitel-túllépés keletkezésének okaira szorítkozik. A­midőn a népszínházi bizottmány 1905. feb­ruár 27-én kiadta az első munkákat, kitűnt, hogy a költségvetési előirányzatban foglalt árakhoz képest, a­melyek néhány évvel előbb voltak kalkulálva, az időközben beállott munkabér-emelkedés következtében jelentéktelen túlkiadás fog felmerülni. Ez csak néhány ezer koronára rúgott volna. De midőn a népszínházi bizottmány a vasszerkezeti munkákat kiadta,kitűnt, hogy közel 30.000­­ hiteltúllépéssel fog kellleni számolni és a bizottmány elhatározta, hogy ezt bejelenti a közgyűlésnek. De mielőtt erre került volna a sor, a kő- és földművesmunkák vállalkozója, egy elsőrendű fővárosi c­ég kijelentette, hogy nem vállalja a fele­lősséget azért, hogy a Népszínháznak a színpad ten­gelyével merőleges két főfala ki fogja állani a vas­szerkezet felállítása következtében előálló súlytöbb­letet. Ennek következtében 1905. május 22-én a mű­vezetőség és a fővárosi műszaki szakértők kötelez­ték a vállalkozót, hogy a két főfalat helyezze sza­baddá és akkor tartsák meg a vizsgálatot. Ennek a vizsgálatnak eredménye az volt, hogy a Népszínház­nak ez a két főfala annyira meg van bontva az időközben beléhelyezett különböző vezetékek által, hogy a vasszerkezetet meg nem bírja, hogy tehát ezt a két falat alapjában le kell bontani, mert különben lehetetlen a vasszerkezetet alkalmazni. Erre a körül­ményre csak akkor jöttek rá s szakértők, mikor a falakat meztelenül látták, mert, hogy a falakban mi lakik, azt, mikor azok vakolat alatt állottak, senki sem tudhatta. A népszínházi bizottmány 1905. július 15-én tartott ülésében engedélyezte a két főfal lebontását. 1905. június 15-én a tetőszerkezet bontása alkalmá­val a vasfüggönyt tartó rácsos vastartó meggörbült és ennek következtében ezt a vastartót is le kellett szerelni és újjá kellett építeni. Ennek következtében az építési munkának egész programmja megváltozott, mert körülbelül hat emeletnyi magasságban az egész vasszerkezetet külön állványozásra kellett szerelni. Mindezen munkálatok és az ezzel járó többmunkák tették szükségessé azt a hiteltúllépést, a­melynek összege valószínűig 160—170.000 K-ban fog jelent-­kezni.. .. A népszínházi bizottmány, a­midőn ezen túl­kiadásokról értesült, 1905. októberében egyrészt jelentéstételt határozott el a közgyűléshez, másrészt elrendelte a vizsgálatot abban az irányban, vájjon terheli-e a tervező műépítészt, vagy pedig a főváros szakközegeit ezen munka kivitele körül mulasztás, vagy hiba. A vizsgálat megejtésével a főváros köz­építési bizottsága, illetőleg annak magánépítési bizott­sága volt megbízva, a­mely a vizsgálatot meg is ejtette, és a szóló kezében levő jelentéssel — a­melyet a népszínházi bizottmány még nem tárgyal­hatott — számolt be működéséről. Ennek a vizsgáló bizottságnak a közgyűlés legelőkelőbb műépítész tagjai — a­kiknek szakavatottságához és elfogulat­lanságához kétség nem fér — voltak tagjai, Ecker­mann elnöklete alatt, a­kit később Kun Gyula vál­tott fel. Ez a bizottság azt állapította meg, hogy sem a tervező műépítészt, sem a főváros szakközegeit ezen hiteltúllépések körül mulasztás vagy hiba nem terheli. A közgyűlésnek lesz alkalma a vizsgáló bizott­ság ezen jelentésével később foglalkozni. Az így előállott többköltségről azonban fel­tétlenül gondoskodni kell, mert a vállalkozók ezt a munkát teljesítették, számlájukat beadták, egyes vállalkozók már be is peresítették számláikat, úgy, hogy azok egy részére már a tárgyalás is ki van tűzve. Ezt a 150.000 K-t tehát minden körülmények között meg kell fizetni. Másként áll a helyzet azon hitelek tekintetében, a­melyek még ezentúl lesznek szükségesek. Ebben a tekintetben igazat ad Telkesnek, hogy mikor majd ezen újonnan megszavazandó hitel ügye jön a köz­gyűlés elé, akkor majd mérlegelni kell, meg akarja-e megszavazni a közgyűlés a szükséges hiteleket a nézőtér modernizálására, mert az a mai állapotában nem bírja ki a versenyt és azért akármilyen előnyös fel­tételek mellett adnák is oda az új bérlőnek a szín­házat, ha a nézőtér nem modernizáltatik, az a ver­senyben megállani nem tud, akkor a közgyűlés fog­lakozik majd a Népszínház jövendő sorsának kérdé­sével. Ez csak néhány hét kérdése, addig kéri a közgyűlést, hogy a 150.000 K-t szavazza meg. (Élénk helyeslés.) Dr. Baránszky Gyula érti azt a helyzetet, a­melyben a népszínházi bizottság és a tanács van, a­mikor ezt a 150.000 korona hitelt a közgyűléstől kéri, mert hiszen már ott tartunk, hogy a fővárost perlik is ezért az összegért. "De nem érti Sehogy sem azt, hogy miképen szavazzuk meg ezt a 150.000 koronát, mikor még azt sem tudjuk, hogy mire ada­tott ki. (Felkiáltások: Most magyarázta Heltai.) Álta­lánosságban előadta itt, de a közgyűlés tagjai, a­kik vagyonilag is felelősek azért, hogy a főváros közön­ségének pénzét elosztogatják, legalább annyit kíván­hatnak a tanácstól, hogy mondja meg, mire adatott ki ez a 150.000­­. Azért azt indítványozza,­­ hiszen két hétig esetleg kihúzhatja az ügyészség ezeket a pereket . (Derültség.), hogy adja vissza az ügyet a közgyűlés a tanácsnak azzal az utasítás­sal, hogy a két hét múlva tartandó közgyűlésen részletes elszámolással indokolja a 150.000 korona kiadását. Piperkovics Bátor tanácsnok hangsúlyozza, hogy a 150.000 K teljesített munkáért műszakilag szerii­tezett számlák alapján jár. A részletes jelentést kiíá-

Next