Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 1-50. szám)
1907-02-01 / 10. szám
nélkül intézkedni és a Népszínház bérletét Vidor Pálra bízta, aki ezen incidens mellett is fentartotta a nyilvános pályázat idejében tett ajánlatát és kötelezte magát a nyilvános pályázat kiírásakor a javaslatba hozott 60.000 K-ért kivenni a Népszínház bérletét. Ez a bér azonban a bérlőre nehezedő összes közterhekkel együtt közel 110.000 K-át tesz ki. (Egy hang: Biztos bukás!) Szólónak is az volt a meggyőződése, hogy a Népszínház ezt az összeget meg nem bírja. Vidor Pállal oly egyezséget kötöttek, hogy a következő színházi esztendőben, 1905-ben tartozik hat hónapig szüneteltetni az előadásokat, hogy a szükséges átalakítások foganatosíthatók legyenek. Nem akarja a közgyűlést untatni azon viszontagságok felsorolásával, amelyeknek Vidor ki volt téve amiatt, hogy a Népszínház idejére nem készült el, hanem tisztán ezen hitel-túllépés keletkezésének okaira szorítkozik. Amidőn a népszínházi bizottmány 1905. február 27-én kiadta az első munkákat, kitűnt, hogy a költségvetési előirányzatban foglalt árakhoz képest, amelyek néhány évvel előbb voltak kalkulálva, az időközben beállott munkabér-emelkedés következtében jelentéktelen túlkiadás fog felmerülni. Ez csak néhány ezer koronára rúgott volna. De midőn a népszínházi bizottmány a vasszerkezeti munkákat kiadta,kitűnt, hogy közel 30.000 hiteltúllépéssel fog kellleni számolni és a bizottmány elhatározta, hogy ezt bejelenti a közgyűlésnek. De mielőtt erre került volna a sor, a kő- és földművesmunkák vállalkozója, egy elsőrendű fővárosi cég kijelentette, hogy nem vállalja a felelősséget azért, hogy a Népszínháznak a színpad tengelyével merőleges két főfala ki fogja állani a vasszerkezet felállítása következtében előálló súlytöbbletet. Ennek következtében 1905. május 22-én a művezetőség és a fővárosi műszaki szakértők kötelezték a vállalkozót, hogy a két főfalat helyezze szabaddá és akkor tartsák meg a vizsgálatot. Ennek a vizsgálatnak eredménye az volt, hogy a Népszínháznak ez a két főfala annyira meg van bontva az időközben beléhelyezett különböző vezetékek által, hogy a vasszerkezetet meg nem bírja, hogy tehát ezt a két falat alapjában le kell bontani, mert különben lehetetlen a vasszerkezetet alkalmazni. Erre a körülményre csak akkor jöttek rá s szakértők, mikor a falakat meztelenül látták, mert, hogy a falakban mi lakik, azt, mikor azok vakolat alatt állottak, senki sem tudhatta. A népszínházi bizottmány 1905. július 15-én tartott ülésében engedélyezte a két főfal lebontását. 1905. június 15-én a tetőszerkezet bontása alkalmával a vasfüggönyt tartó rácsos vastartó meggörbült és ennek következtében ezt a vastartót is le kellett szerelni és újjá kellett építeni. Ennek következtében az építési munkának egész programmja megváltozott, mert körülbelül hat emeletnyi magasságban az egész vasszerkezetet külön állványozásra kellett szerelni. Mindezen munkálatok és az ezzel járó többmunkák tették szükségessé azt a hiteltúllépést, amelynek összege valószínűig 160—170.000 K-ban fog jelent-kezni.. .. A népszínházi bizottmány, amidőn ezen túlkiadásokról értesült, 1905. októberében egyrészt jelentéstételt határozott el a közgyűléshez, másrészt elrendelte a vizsgálatot abban az irányban, vájjon terheli-e a tervező műépítészt, vagy pedig a főváros szakközegeit ezen munka kivitele körül mulasztás, vagy hiba. A vizsgálat megejtésével a főváros középítési bizottsága, illetőleg annak magánépítési bizottsága volt megbízva, amely a vizsgálatot meg is ejtette, és a szóló kezében levő jelentéssel — amelyet a népszínházi bizottmány még nem tárgyalhatott — számolt be működéséről. Ennek a vizsgáló bizottságnak a közgyűlés legelőkelőbb műépítész tagjai — akiknek szakavatottságához és elfogulatlanságához kétség nem fér — voltak tagjai, Eckermann elnöklete alatt, akit később Kun Gyula váltott fel. Ez a bizottság azt állapította meg, hogy sem a tervező műépítészt, sem a főváros szakközegeit ezen hiteltúllépések körül mulasztás vagy hiba nem terheli. A közgyűlésnek lesz alkalma a vizsgáló bizottság ezen jelentésével később foglalkozni. Az így előállott többköltségről azonban feltétlenül gondoskodni kell, mert a vállalkozók ezt a munkát teljesítették, számlájukat beadták, egyes vállalkozók már be is peresítették számláikat, úgy, hogy azok egy részére már a tárgyalás is ki van tűzve. Ezt a 150.000 K-t tehát minden körülmények között meg kell fizetni. Másként áll a helyzet azon hitelek tekintetében, amelyek még ezentúl lesznek szükségesek. Ebben a tekintetben igazat ad Telkesnek, hogy mikor majd ezen újonnan megszavazandó hitel ügye jön a közgyűlés elé, akkor majd mérlegelni kell, meg akarja-e megszavazni a közgyűlés a szükséges hiteleket a nézőtér modernizálására, mert az a mai állapotában nem bírja ki a versenyt és azért akármilyen előnyös feltételek mellett adnák is oda az új bérlőnek a színházat, ha a nézőtér nem modernizáltatik, az a versenyben megállani nem tud, akkor a közgyűlés foglakozik majd a Népszínház jövendő sorsának kérdésével. Ez csak néhány hét kérdése, addig kéri a közgyűlést, hogy a 150.000 K-t szavazza meg. (Élénk helyeslés.) Dr. Baránszky Gyula érti azt a helyzetet, amelyben a népszínházi bizottság és a tanács van, amikor ezt a 150.000 korona hitelt a közgyűléstől kéri, mert hiszen már ott tartunk, hogy a fővárost perlik is ezért az összegért. "De nem érti Sehogy sem azt, hogy miképen szavazzuk meg ezt a 150.000 koronát, mikor még azt sem tudjuk, hogy mire adatott ki. (Felkiáltások: Most magyarázta Heltai.) Általánosságban előadta itt, de a közgyűlés tagjai, akik vagyonilag is felelősek azért, hogy a főváros közönségének pénzét elosztogatják, legalább annyit kívánhatnak a tanácstól, hogy mondja meg, mire adatott ki ez a 150.000. Azért azt indítványozza, hiszen két hétig esetleg kihúzhatja az ügyészség ezeket a pereket . (Derültség.), hogy adja vissza az ügyet a közgyűlés a tanácsnak azzal az utasítással, hogy a két hét múlva tartandó közgyűlésen részletes elszámolással indokolja a 150.000 korona kiadását. Piperkovics Bátor tanácsnok hangsúlyozza, hogy a 150.000 K teljesített munkáért műszakilag szeriitezett számlák alapján jár. A részletes jelentést kiíá-