Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 51-96. szám)

1907-06-24 / 51. szám

ff FŐVÁROSI M 0 C KÖZLÖNY BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden kedden és pénteken. ELŐFIZETÉSI ÁR : (a közügyeket tárgyaló mellékletekkel) Egész évre . 12 K. Félévre . 6 K. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai részére díjtalanul küldetik. Szerkesztőség: Központi városház, Házinyomda. Kiadja: Budapest székesfőváros közönsége. Felelős szerkesztő : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz (központi városháza, házi­nyomda) intézendő. Hirdetések kizárólag Goldberger A. V. hirdetési irodájában IV., Váczi­ utcza 20. sz. a. vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. TARTALOM : 1. A törvényhatósági bizottság 1907. évi junius hó 21-én tartott rendes közgyűlése. (II. nap.) 2. A tanács határozata a tabáni plébánia-templom helyreállítása és a városligeti és a népligeti árubódék és mutatványos parczellák bérbeadása ügyében. 3. A pénzügyi bizottmány ülése f. hó 21-én. 4. Hivatalos hirdetmények és kimutatások. HIVATALOS RÉSZ. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságánál­ 1907. évi junius hó 21-én (pénteken) délután 4 órakor tartott rendes közgyűlése. — II. nap. — Elnök: Fülepp Kálmán főpolgármester. Jegyző: Földváry Antal főjegyző Elnök a közgyűlést megnyitván, bemutatja a szavazatszedő küldöttség jelentését a szerdán esz­közölt választások eredményéről és ehhez képest a fővárosi közmunkák tanácsába dr. Bárczy Istvánt, a pénzügyi és gazdasági bizottmányba Jenei Vilmost, a katonaügyi bizottmányba dr. Kozma Jenőt, a köz­lekedésügyi bizottmányba Szekula Gyulát, a nép­színházi bizottmányba Hatvany Deutsch­ Józsefet és a közoktatásügyi bizottmányba dr. Baseli Gyulát, Kasits Pétert, Novák Sándort és dr. Vázsonyi Vil­most törvényesen megválasztottaknak jelenti ki. Következett ezután folytatólagos tárgyalása a bizottmányi és tanácsi előterjesztésnek az arató­sztrájkok esetére katonai segítség igénybevétele ügyében hozott közgyűlési határozatra. Dr. Melly Béla tanácsnok szól mindenek­előtt, a­ki azt hiszi, hogy a múlt közgyűlésen elhangzott heves kifakadások inkább az előterjesztés téves magyará­zatából, vagy talán onnan eredtek, hogy az előter­jesztést nem méltatták kellő figyelemre. A­midőn a közgazdasági és közélelmezési bizottmány az előterjesztését a közgazdasági ügy­osztály javaslatára megtette és ahhoz a tanács is hozzájárult, az az intenczió vezette, hogy a társ­törvényhatóságok megkeresésével szemben a főváros lojálisan járjon el, mert végtére is Budapest Magyar­ország fővárosa, Budapest érdekei a főváros határ­köveinél nem végződhetnek és a fővárosnak igenis nagy szüksége van a törvényhatóságok szimpátiájára, mert ha ez meglett volna a múltban, a fővárosnak már igen sok törekvése sikerre vezetett volna. De erre a szimpátiára a fővárosnak már legközelebb is nagy mértékben szüksége lesz. A­mikor azonban a bizottmányt, valamint a taná­csot az az intenczió vezeti, hogy lojálisan járjon el a társtörvényhatóság köriratával szemben, akkor nagyon természetesen kötelessége a fővárosnak azt helyesen interpretálni abban a felfogásban, a­mely felfogást az állami és szoc­iális életnek fejlődése és alakulatai megjelölnek. Felolvassa ezután a közgazdasági és közélelmezési bizottmánynak a Fővárosi Közlönyben is közölt javaslatát és ennek alapján konstatálja, hogy az a felfogás, mely e bizottmány interpretá­c­iójában megnyilatkozik, mondhatni teljesen ugyanaz, a­mi megnyilatkozott Vázsonyi felfogásában is. Lehet, hogy talán maga az előterjesztés bizonyos tekintetben az előző passzussal szemben nem egészen világos, de az intenczió, a­melylyel ezt a tanács a közgyűlés elé hozta, nem lehetett más, mint a­mit jelzett. És a­midlőn a főváros egy önálló felterjesztésben a maga álláspontját kifejti az országyűlés előtt, akkor az az álláspont nem lehet más, mint visszhangja annak, a­mi a közgazdasági és közélelmezési bizottmány interpretácziójában megnyilatkozott és a­mit Vázsonyi felszólalásában jelzett. Az az intenczió — úgymond — a­melyet Vázsonyi ostorozott, sem érzelmeinkben, sem gondolkozásunkban, sem észjárásunkban nincs meg és biztosíthatja őt, hogy e tekintetben a taná­csot semmilyen kérdésben ilyen álláspont nem vezeti. (Helyeslés.) Máttyus Arisztid csak a lapokból értesült a múlt közgyűlés lefolyásáról és megvallja­­ őszintén, hogy nem nagy örömet okozott neki a vita. Argumentum talán még nem volt elég, de sok volt a személyes

Next