Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 51-96. szám)
1907-09-27 / 69. szám
pokon, mert a jövedelmezőséget reális tényezőkkel akartuk kiszámítani. A kenyér árát kn mint 20 fillérben kívánjuk megállapítani, amely ár, a mellett, hogy a kenyér tápértékben és minőségben jobb, a rendes piaci viszonyoknak megfelel, s az alábbi jövedelmezőségi számítás eredménye üzleti hasznot is biztosít. A községi kenyérgyár elhelyezésére a mérnöki hivatal közbejöttével tervbe vett fővárosi telkek közül a legalkalmasabb a 9. ker. Vágóhid-utcza és Mester-utcza sarkán 9577/a szsz. a. levő 10.000 négyszögölnyi telektömbből kihasítandó 1040 négyszögölnyi terület Ez a telek a legalkalmasabb mert telek- vagy átrendezést nem igényel, csatornával, vízvezetékkel és vasúti összeköttetéssel bír, mely utóbbi nagyon előnyös, amennyiben különösen a kőszén, burgonya és esetleg a lisztszükséglet szállítását jelentékennyen megkönnyíti és olcsóbbítja. Annálfogva, hogy ez a hely a városhoz közel fekszik, a kenyér szállítása is mindig könnyen és olcsón eszközölhető, úgy hogy a kenyér a piacz szükségletéhez képest mindenkor gyorsan és friss állapotban hozható piaczra, mely körülmény hiánya volt pl. a volt monori kenyérgyár üzleti sikertelenségének is egyik nem jelentéktelen indoka. A községi kenyérgyárnak a javasolt helyen való létesítése egyelőre külön istállók építését is szükségtelenné teszi, mert a tervezett 10 pár előfogat a szomszédos marhaistállókban állategészségügyi veszély nélkül könnyen lesz elhelyezhető. A községi kenyérgyár építési és berendezési költségei a mérnöki hivatal terve szerint a következők : Épületekre 285.000 „ Erőgépekre 58.000 „ Munkagépekre 126.000 „ Egyéb berendezésre 36.000 „ Előre nem láthatókra és művezetésre (5°/0) 25.000 „ Összesen 525.000 K A telek értéke (1030 négyszögöl á hó K leltári ár) ... . 82.400 K A sütőüzem jövedelmezőségi számításait a következőleg terveztük: I. Bevétel: Napi 25.000 kg. kenyér termelése és kg-kénti 20 f eladási ár alapulvételével, ha a jelzett termelési mennyiségből még 6°/0 kallót leszámítunk és csupán 310 munkanapot veszünk számításba 1,457.000 K. II. Kiadás: 1. Napi 160 g. liszt . (á 19.5 K) 1 49 g. burgonya (á 5.50 K) 50 g. szén . (á 150 K) . 1,073.995 K 2. Munkabérek (54 segéd á 6 K) . . 100.440 K 3. Évi és havidíjas személyzet ... 58.800 K 4. Napszámosok (6 személy á 3 K) . 6.570 K 5. Előfogatok (10 párt 12 K) ... 43.800 K 6. Vízdíj és munkásruha mosása . . . 5.818 K 7. Különféle kisebb üzemi kiadások . 20.000 K 8. Karbantartás: épületekre (l°/0).. . . 2.992 K gépekre (l°/0) .... 9.397 K egyéb berendezésekre ^ (10%) 3.780 K . 17.170 K 9. Üzletek (20 üzlet ) 1000 K) . . . 20.000 K E szerint a kimutatott tiszta nyereség az összes befektetéseknek és a telek értékének 5416 % jövedelmezőségét adja. A községi kenyérgyár szervezetére nézve javasoljuk, hogy ezen közintézmény vezetése, beleértve a kenyér eladási árának megállapítását is, a közgazdasági és közélelmezési bizottmány meghallgatásával és annak javaslatai alapján a tanács, illetőleg az arra illetékes ügyosztálynak rendelkezései értelmében történjék. A törvényhatósági bizottság közgyűlése elé csupán az évi költségelőirányzat és az üzem évi mérlege volna terjesztendő. Ezek előterjesztésével a közgyűlés legfőbb felügyeleti jogát és rendelkezéseit érvényesítheti, anélkül, hogy az üzem menetét nehézkessé tenné. A havi és évdíjas személyzetet és pedig a próbaidőtartamra, ideiglenes jelleggel a polgármester alkalmazza, a közgazdasági és közélelmezési ügyosztály javaslatára, amely ügyosztály ügykörébe az intézmény egyébként is tartoznék. A napibéres személyzetet a használhatóságuknak megfelelő napibér mellett az intézet vezetője alkalmazza. Mindezekhez képest kérjük, hogy az ügyet a szakbizottmányokban történő előzetes tárgyalások után oly javaslattal méltóztassék a közgyűlés elé terjeszteni, hogy a községi sütőműhely felállítása tárgyában 1903. évi junius hó 10-én 731 kgy. sz. a. hozott határozata alapján határozza el a közgyűlés, hogy a községi kenyérgyárat a mérnöki hivatal tervei, nemkülönben a javasolt üzemkeret és szervezet szerint napi 25.000 kg. kenyértermelésre berendezve, a 9. ker. Vágóhíd utcza és Mester-utcza sarkán levő 9577/a hrsz fővárosi telken, 1030 négyszögöl területen és 525.000 K költségösszeg keretében az illetékes ügyosztály és szakbizottmány által javasolt fedezeti összegből létesíti, és az építkezések végrehajtására, valamint a tervezet elkészítésére és az üzem megindítására a tanácsot utasítja. Budapesten, 1907. évi julius hó 17-én. A tan. Vm-ik ügyosztály : Vajna Ede s. k., Dr. Melly Béla s. k., fogalmazó, tanácsnok. A közgazdasági és közélelmezési bizottmány a fenti ügyosztályi előterjesztést tárgyalván ahhoz a következőkben járult hozzá. A községi kenyérgyár a közgazdasági és közélelmezési ügyosztály által előterjesztett módozatok szerint való létesítéséhez egyhangú helyesléssel hozzájárulunk és azt a főváros közélelmezése érdekében minél előbb megvalósítandónak tartjuk, azért 10. Befektetések és telekérték 50 éves törlesztése (525.000 -1 82.400 - 607.400 K 4.27°/p) 29.830 K 11. Megújítási tartalékalap 9605 K 12. Adó (a tiszta jövedelem 1616%) : 9846 K 13. Előre nem láthatókra 10.000 K 14. Egyenleg mint tiszta nyereség . . . 51 126 K Összeg: 1,457.000 K