Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 51-96. szám)
1907-06-24 / 51. szám
belügyminiszter legutolsó rendelete értelmében nem a legrózsásabb kedvben vannak. Hogy minek ilyen körülmények között ezt a kérdést idehozni, amelynek semmi praktikus célja nincs, amikor a főváros törvényhatósága sokkal fontosabb országos kérdéseknél azt a kényelmes utat használta, hogy tekintettel arra, hogy ez a fővárost nem érdekli, a köriratot tudomásul veszi, azt felfogni nem tudja. De nem tartja czélszerűnek a nagy- és kisbirtok érdekében sem. Amikor a gyáriparosok országos szövetsége által egybehívott ankéten panaszkodnak arról, hogy az ipari és földművelési munkások egyaránt kivándorolnak, hogy már oda jutottunk, hogy alig van munkás, nem látja be, mi célja, mi értelme van a munkások ellen — akár jogosan, akár jogtalanul — most izgató anyagot szolgáltatni és ezt tárgyalás alá venni. Ezt a kérdést most a közgyűlés elé hozni teljesen felesleges volt. (Helyeslés.) Vagy azt hiszik talán, hogy ez a kormány a mi buzdításunkra szorul ? Legyenek egész nyugodtak, ennek a kormánynak a kezében az u. n. agrárérdekek a legjobb kezekben vannak. A földművelési miniszter nem szorul arra, hogy a főváros törvényhatósága buzdítsa őt, hogy, ha valami baj van, vegye igénybe a katonaságot. (Helyeslés.) A felhozott indokoknál fogva javasolja, hogy miután ez a kérvény jelenleg az országban uralkodó hangulatnál fogva idejét múlta és arra szükség nincs, vegye a közgyűlés azt tudomásul és helyezze az irattárba. Dr. Vázsonyi Vilmos személyes kérdésben és félremagyarázott szavai helyreigazítása czímén kér szót. A tanácsnok azt mondotta felszólalásában, amelyet különben méltányol, hogy szóló az előterjesztést nem méltatta kellő figyelemre. Ezzel szemben egyszerűen fel kell csak olvasnia, hogy mit kíván Pest megye feliratában és akkor teljesen világossá lesz a közgyűlés előtt, hogy ez a kérelem, amint azt Győr vármegye is megtagadta, tényleg nem teljesíthető általunk. Azt mondja t. i. Pest vármegye felirata, hogy katonai erő ne csak akkor alkalmaztassák munkára, amikor az elszegődött aratók az aratás teljesítését megtagadják, hanem akkor is, ha méltányos feltételek mellett nem lehet velük aratási szerződéseket kötni. Ennek a feliratnak tehát lényeges hibája az, hogy nem egy országos aratási sztrájkról beszél, amely tényleg oly nemzeti csapás, hogy annak elhárítására minden lehetőt el kell követni, hanem igenis általánosságban a legcsekélyebb részleges munkamegszüntetésről is szól, sőt arról az esetről is, amikor nincs is munkamegszüntetésről szó, hanem csak munkáshiány van és erre azt az elasztikus kifejezést használja, ha nem akarnak a munkások méltányos feltételek mellett munkába állani. Hogy mi az a méltányos feltétel, azt természetesen máskép fogja megítélni a munkás is, a gazda is, természetesen mindegyik a maga igazsága szerint. Ez az, amit teljesíteni nem lehet, ez az, ami oly egyoldalú sérelem és annyira a munkabérharczba való beavatkozás az állam kényszererejével, hogy szabadelvű vármegyék is megtagadták ennek a kérelemnek teljesítését. Ellenben az előterjesztés tényleg homályos volt és így nem szóló hibája, ha azt homályosnak találta. Az előterjesztés nem mondja azt, hogy külön feliratot kíván intézni és Pest vármegye ezen kérelmeit teljesíthetőknek nem találja, márpedig ezen kérelmekkel igenis szembe kell helyezkednünk. Annak deklarálását egyáltalában nem tartja lehetetlennek vagy meg nem engedhetőnek, hogy országos sztrájk esetén, amikor tényleg ennek az országnak gazdasági ereje veszedelemben forog azáltal, hogy aratás nem végezhető, ez a végső eset alkalmazható legyen. Ez kimondható egy szabadelvű és modern felfogású városi törvényhatóság részéről is, mert ez a végszükség ellen alkalmazott ultima ráczió. Ennek meglehet a jogosultsága Dr. Baránszky Gyula: Ezt már tegnapelőtt is elmondta. Akkor én is beszélhetek még egyszer. (Zaj.) Dr. Vázsonyi Vilmos: A t. biz. tag úr, azt hiszem, többet él vissza a közgyűlés türelmével, mint én, nemcsak felszólalásainak számára, hanem tartalmára nézve is. (Élénk tetszés, derültség és taps.) Dr. Pető Sándor: A legnagyobb fecsegője a közgyűlésnek mer valakit zavarni. (Zaj.) Elnök: Tessék rövidre szabni felszólalását. Dr. Vázsonyi Vilmos egyáltalában nem veszi tragikusan ezt a bohóczkodást. (Zaj.) Dr. Baránszky Gyula: Micsoda beszéd ez! Dr. Vázsonyi Vilmos azért szólalt fel, hogy az ellentéteket kiegyenlítse és ilyenbohóczkodások által magát eltéríttetni nem engedi. (Élénk éljenzés.) Dr. Preyer Hugó a nagy zajban nem hallotta, hogy Vázsonyi terjesztett-e elő indítványt a tanács javaslatának módosítására vagy sem, mert mostani érdemi érvelésével maga is egyetért és Pest megye feliratának támogatását maga is arra az esetre szorítaná csak, — ez iránt indítványt is tesz, — ha a szerződésileg lekötött munkaerők aratás idején sztrájkba lépnek. Ellenben ott, ahol a gazdának szerződése nincs akár micsoda okból, a munkások esetleges jogos igényei ellen a katonaság igénybevételét nem tudná pártolni. De midőn a gazdasági életnek legjelentősebb mozzanatáról, az aratásról van szó, amelylyel nemcsak az agrárius, hanem a merkantil lakosság létérdekei is összefüggnek, (Úgy van!) akkor támogatás nélkül nem tudja hagyni azt a gazdát, a kinek hatóságilag irott és biztosított szerződése van és a kit munkásai a legutolsó percben cserben hagynak, a midőn a legrövidebb idő is végzetessé válhatik az aratás biztosítására. (Úgy van !) Ilyen értelemben igenis magáévá teszi a tanács javaslatát, hogy a közgyűlés írjon fel az országgyűléshez, hogy a katonai erők alkalmazása csak szerződésszegő sztrájk esetére vétessék igénybe. Ezzel kapcsolatban azonban reflektálni akar az itt elhangzottakra és azokra az irányzatokra, amelyek ezen kérdés tárgyalásánál felszínre kerültek. Nem szívesen teszi, mert hisz szóló és azok, akik esetleg vele egy nézeten vannak, egy óriási többséggel állanak szemben. De amikor oly nagyfontosságú ügyről van szó, mint a jelenlegi, amely könnyen odamagyarázható, hogy beleviszi a közgyűlési terembe is az osztálygyűlölet felkeltését, az osztály elleni izgatás magvát, gyávaság volna, ha nem szólalna fel az, aki itt nincs azon a vélemé-