Fővárosi Közlöny, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-01 / 1. szám

5. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Weisz Jónás kérvényére, bérleti szerződésének meghosszabbítása ügyében. (Előadó: dr. Bódy tanácsnok.) 168.799/1908. Ez ügyben a VI. ügyosztály a következő előterjesztést intézte a tanácshoz : Weisz Jónás a tanács 1904. évi március hó 30-án kelt 189 418—903. VI. számú határozatával jóváhagyott és 1906. évi december hó 9-én kelt 168.558. VI. tan. számú határozatával meghosszabbí­tott bérleti szerződés alapján a III. ker. Fazekas­köz teljes szélességében történt kiépítése után a 69­. hrszámú fővárosi telekből még fenmaradt 137-­ négyszögölnyi terjedéket faüzlet céljára bérli. A bérleti szerződés 1909. évi július hó 31-én jár le. Bérlő évi bér fejében 50 koronát fizet. A bérleti szerződés lejárta előtt megkérdeztük a bérlőt, hajlandó-e a telket továbbra is bérbe venni és igenlő esetben mennyivel hajlandó magasabb bért fizetni ? Felhívásunkra bérlő kijelentette, hogy szerző­désének meghosszabbítását kéri és hajlandó az eddig fizetett 50 korona bér helyett 55 koronát fizetni. Magasabb bért nem hajlandó fizetni, mivel a telek oly keskeny, hogy azt önállóan használni egyáltalán nem lehet. Bérlő is csak a szomszéd telek kiegészí­téséül használhatja. Tekintettel arra, hogy ezen szóban forgó terü­letnek bérbeadása a főváros részére már annyiból is előnyös, hogy bérlő ezen egyenetlen telket egyenes vonalban bekerítve tartja és így azt mindenféle be­szennyezéstől védi, ezért, valamint azon okból is, hogy a megajánlott bérnél magasabb bért nyilvános árverésen sem lehet előreláthatólag elérni, tisztelet­tel javasoljuk, méltóztassék a szóban forgó területnek a szo­kásos bérleti feltételek és a székesfőváros által bármikor érvényesíthető negyedévi felmondási jog épségben tartása mellett 55 korona évi bérért Weisz Jónás részére 3 évre való folytatólagos bérbeadását a törvényhatósági bizottság 1. közgyűlése előtt javas­latba hozni. Az ügyosztály ezen javaslatát, melyhez a pénz­ügyi és gazdasági bizottmány is hozzájárult, a tanács pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. II. Trendes tárgyak, 6—11. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés: a VI. ker. előljárósági pénztárnál 1895—1901. évig, a VI. ker. előljárósági pénztárnál 1902—1906. évig, a VII. ker. elöljárósági pénztárnál 1895—1904. évig, a VII. ker. elöljárósági pénztárnál 1905—1906. évig, a X. ker. elöljárósági pénztárnál 1895—1901. évig és a X. ker. elöljárósági pénztárnál 1902—1906. évig terjedőleg az elöljáróság ügyköréből eredő pénzkezelés ellátásáról, valamint az adótételekről vezetett naplók vizs­gálatának eredményéről. (Előadó: dr. Bódy tanácsnok.) 261624/1906., 244.921/1907., 280.639/1906., 234.603/1907., 248.678/1906, 229.786/1907. A VI. ker. elöljáróság pénztára által 1895 január 1-től 1901 december végéig, úgy 1902 január 1-től 1906 december 31-éig; a VII. ker. elöljáróság pénztára által 1895 január 1-től 1904. évi december 31-éig és 1905 január 1-től 1906 december végéig, nem­különben a X. ker. elöljáróság pénztára által 1895 január 1-től 1901 december 31-éig és 1902 január 1-től 1906 december 31-ig terjedőleg a ker. elöljáró­ság ügyköréből eredő pénzkezelés ellátására vonatkozó, valamint az adótételekről vezetett számadások és naplók számvevői előzetes vizsgálatáról szóló jelen­tés felülvizsgálat végett a számadásokat felülvizsgáló bizottságnak adatván ki, a bizottság a fentebb emlí­tett számadások és naplók helyességéről tételenkénti számpróbák megejtése útján meggyőződést szerzett s miután a számvevőség részéről eszközölt előzetes vizsgálat alkalmával a felmerült észrevételek ki­egyenlítettek, a bizottság javaslatához képest a tanács azon előterjesztést teszi, hogy a felelős számadók részére a felmentvények a szokásos óvás fentartása mellett adassanak ki. 12. A tanács előterjesztése Andelang Hugónak átiratási­ és engedelmi­ díj ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. (Előadó: dr. Bódy tanácsnok.) 246.964/1908. Andelang Hugó terhére az ál­tala megvett s a pesti 11.874, 11.875. és 11.876. sz. tkvi betétekben foglalt ingatlanok után, 580 – 80 f l°/0-os átiratási és engedelmi díjat vetett ki a főváros. Nevezett a díj törlését kérte a tanácstól, mivel a szóbanforgó ingatlanokat állami kedvezményekben részesülő gyár céljára vette meg. A tanács a kérelmét elutasította, mert folya­modónak az állami kedvezmény 1906. évi szeptem­ber hó 15-től kezdődőleg adatott, az új ingatlant pedig március havában vette meg, tehát az átiratási díj alóli mentesítésre az nem vonatkozik. Andelang Hugó e határozat ellen felebbezés­sel élt, melyben azt vitatja, hogy az állami kedvez­mény az átiratási díj alóli mentesítésre is vonatko­zik, mert az 1899. évi XLIX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet 13. §-a értelmében a kedvezmények csak „rendszerint" — tehát nem ok­vetlenül — kezdődnek a kormányhatósági rendelet­ben megállapított időponttól , mert ugyanezen §. értelmében, ha a jogügylet megkötése alkalmával a szerződésben említés létezik arról, hogy az ingatlan állami kedvezményekben való részesülésre igényt tartó gyár felállítása céljából szereztetik meg, úgy a kedvezmények a szerződés megkötése alkalmával megadottaknak tekintendők. Ezeken kívül még mél­tányossági és főképen a gazdasági okokból is kéri

Next