Fővárosi Közlöny, 1911 (22. évfolyam, 21-40. szám)
1911-03-17 / 22. szám
45. A tanács előterjesztése a Budapesti villamosvárosi vasút Népszinház-utcai vonalából kiágazólag az Aggteleki-utca, Tisza Kálmántér, Légszesz-, Mosonyi- és Festetics-utcán át a Keleti pályaudvarig s innen folytatólag a Bethlen-utcán végig a Damjanich-utcáig terjedő vonalszakaszra vonatkozó területhasználati pótegyezség ügyében. (Előadó: Rényi tanácsnok.) 21.226/1911. szám. A törvényhatósági bizottság közgyűlése 70/910. sz. a. hozott határozata értelmében a m. kir. kereskedelmi miniszter úr a tervezett vonal ügyében elrendelvén a közigazgatási bejárást, annak eredményekép a következő jegyzőkönyv vétetett fel : Jegyzőkönyv felvétetett Budapesten 1910. évi április 16-án. Jelen voltak: A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium részéről: Halászy László miniszteri osztálytanácsos, mint a bizottság vezetője, Lázár Lajos műszaki főtanácsos, dr. Oláh Gábor, máv. fogalmazó. A m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség részéről: Rohrmann István máv. mérnök. A m. kir. posta- és távirdaigazgatóság részéről: Fodor Gyula főmérnök. A fővárosi közmunkák tanácsa részéről: Lipthay Ágoston miniszteri osztálytanácsos. Budapest székesfőváros közönsége részéről: Buzay Károly, tanácsjegyző, dr. Köncs Boldizsár, tiszti ügyész, Mihályfy József műszaki tanácsos, Devecis Del Vecchio Ferenc középítési igazgató, Kempelen Ágoston mérnök, Rózsavölgyi Antal VIII. ker. elüljáró, Kégl Árpád főmérnök. A m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala részéről: Markovich Ince rendőrtanácsos. A m. kir. államvasutak igazgatósága részéről: Beiwinkler Vilmos főfelügyelő, Keller Arnold felügyelő, Horváth Márton főmérnök, Margulit Kálmán ellenőr, Ruzitska Ödön főmérnök, Góth Lajos főmérnök. A Budapesti közúti vaspályatársaság részéről: Jellinek Henrik vezérigazgató, Zlinszky Béla főmérnök. A tervező Budapesti villamos városi vasút r.-t. részéről: Hűvös József elnök-vezérigazgató, Werner Adolf műszaki igazgató, Hűvös Iván h. vezérigazgató, Sztrókay István főmérnök. Tárgy: A budapesti villamos városi vasút Népszínház utcai vonalából kiágazólag a keleti pályaudvarig s onnan a Damjanich utcáig vezetendő villamos vasútvonalnak közigazgatási bejárása (kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr Ő nagyméltóságának 1910. évi március hó 25-én 18.908. sz. a. kelt rendelete alapján.) A bizottság vezetője annak konstatálása után, hogy a közigazgatási bejárás a kellő formában ki lett hirdetve, s a meghívottak képviselve vannak, a bizottságot megalakultnak jelentette ki, a tárgyalás előzményeit pedig a következőkben ismertette : A Budapesti villamos városi vasút részvénytársaság a m. kir. államvasutak nyugati és keleti pályaudvarai közt létesítendő közvetlen összeköttetés céljából tervbe vette, hogy a Népszínház utcai vonalából kiágazólag az Aggteleki-utcán, Tisza Kálmán-téren, a Légszesz-, Mosonyi- és Festetich-utcákon át a Keleti pályaudvarig, s innen folytatólag a Thököly-út keresztezésével a Bethlen-utcán végig a Damjanichutcáig vasútvonalat létesít, és az erre vonatkozó terveket elkészítvén, azokat a székesfőváros tanácsához benyújtotta. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1910. évi január hó 5-én tartott közgyűlésének 70. sz. a. hozott határozata alapján a tervező társaság által bemutatott terveket dr. Pető Sándor bizotttsági tag pótindítványával együtt a közigazgatási bejárás alapjául elfogadta, s az ezen tervek szerint megépítendő vonal céljaira szükséges közterületek használatát elvben engedélyezte a következő kikötések és feltételek mellett: 1. dr. Pető Sándor bizottsági tag úr fent említett indítványához képest a közgyűlés a szóban levő vonal engedélyezésének feltételeként mindenekelőtt azt a határozott kívánságát és akaratát fejezi ki, hogy a most tárgyalt vonal a Damjanich utca keresztezésével a Bajza utcán át a Podmaniczky utcáig, illetve a nyugati pályaudvarig meghosszabbíttassák, és arra való tekintettel, hogy a közgyűlés tudomása szerint a Bajza-utca folytatásaként a városligeti fasor és Damjanich-utca közötti utcamegnyitás a telektulajdonosokkal történt megegyezés folytán akadályba nem ütközik, utasítja a tanácsot, miszerint a vonalmeghosszabbítás érdekében gondoskodjék az említett utcarész mielőbbi megnyitásáról és lépjen érintkezésbe a folyamodó vasúttársasággal, hogy a most engedélyezett vonallal egyidejűleg építse meg a Podmaniczky utcáig vezető folytatólagos vonalrészt is. 2. A most engedélyezett vonal, mely az egységesített területhasználati szerződés 9. §-ában említett kiágazásokba vagy meghosszabbításokba be nem számítható, meglevő hálózatnak szerves kiegészítő részét fogja alkotni s arra a hivatkozott szerződés összes rendelkezései kiterjednek. 3. A közterületek használata tárgyában pótszerződés lesz kötendő, minek megtörténte előtt a vasúttársaság a Máv tulajdonát képező Baross-téri parkterület használatának megengedését igazolni tartozik. Az erre vonatkozó megegyezéshez a fővárosnak mint a vasútra nézve jogutódnak a hozzájárulása szükséges. 4. A vágányok az úttest közepére és pedig az Aggteleki utcában 30, a többi utcákban pedig 2*70 méter tengelytávolsággal helyezendők el. Ott, ahol ennek szüksége fennforog, a járdák keskenyítendők lesznek olyképen, hogy a járdák legalább 270 méter szélesek maradjanak s ily módon a járdák és a vágányok között 351 méter tengelytávolság legyen. 5. A Tisza Kálmán-téri vonalvezetés kérdése a helyi viszonyok mérlegelése alapján a közigazgatási bejárás során létrejövő megállapodásnak tartatik fenn. 6. Minthogy a Bezerédi utca egy részének kivételével az igénybeveendő kocsiutakon vagy gyönge trachyt, vagy mélyített makadamburkolat van, a vasúttársaság köteles kivétel nélkül mindenütt a kocsiutakon új 18/18/14 cm. bazaltfejtő burkolatokat létesíteni, illetőleg a régi kövezeteket ilyennel kiváltani és a makadamra a végleges profil szerint ilyent helyezni. 7. A Baross-tér parkjában a vágányok köze egész az aszfaltjárdáig 10/10/5 cm. méretű keramittéglákkal burkolandó. 8. Haarmann-rendszerű sínek fektetendők beton alapon. 9. A tervezett vonalnál alkalmazandó vezetékrendszert illetőleg kimondja a közgyűlés, hogy a Népszínház-utcai kiágazástól a keleti pályaudvarig terjedő résznél az a rendszer lesz alkalmazandó, amilyen a Népszínház-utcai vonalra véglegesen megállapít.