Fővárosi Közlöny, 1911 (22. évfolyam, 61-80. szám)

1911-08-04 / 61. szám

Jolán-utcáig, illetve a 1332/ig. hsz. telekig való burkolását is. A rendezés keretében az Aladár-utca ezen részének rendezése is megoldandó, mert a Naphegy ezen részén a köz- és magántisztviselők házépítő egyesülete telepet létesített, a telep utait saját költsé­gükön burkolták, s a már rendezett útvonalakhoz, illetve a telephez való hozzáférhetése csak az Aladár­utca tervbe vett rendezésével biztosítható. A költségek részben ennek folytán, részben pedig azért, mert a Zsolt­ utca a Mészáros­ utca keresztezésénél térszerű kiképezést nyer, amelynek rendezése a rendelkezésre álló terület mérvéig szintén megtörténnék, lényegesen meghaladják az előirányzatot. A kétmillió koronás burkolókölcsön még nem engedélyeztetett s így a költségek még részben nincsenek fedezve, a tanács mégis nehogy a kölcsön illetve a még hiányzó költségek engedélyezési tárgya­lásai a munkálat végrehajtását késleltessék, a mun­kálatok vállalatba adása iránt az árlejtésnek már most való megtartását határozza el. A kétmillió koronás kölcsön engedélyezése után még hiányzó költségek fedezete ügyében a tanács a kölcsön terhére végrehajtandó munkálatoknál az eddigiek szerint várható megtakarítások terhére fog annak idején intézkedni. Utasítja a tanács a II. tanácsi ügyosztályt, hogy az útépítési munkálatok biztosítása iránt tartson szabályszerű nyilvános árlejtést s annak eredményé­ről a kövezési és csatornázási albizottmány útján tegyen jelentést. A rendezendő útvonal mentén fekvő 1382/2 hr. sz. telek tulajdonosa Hieninger János a 47.230/1905. sz. tanácsi határozattal jóváhagyott kisajátítási egyezség értelmében tartozik az ingatlana előtt elvonuló útrészt saját költségén feltölteni. A feltöltés szükségessége az útrendezés miatt bekövetkezett. A feltöltés foganatosítása azonban egyúttal maga után vonja az ingatlanon levő épületnek a megállapított végleges magasságok szerinti át­alakítását. Felhívja a tanács Hreninger Jánost, hogy ezen feltöltési kötelezettségnek az épület átalakításával együtt az rendezésével egyidőben a mérnöki hivatal utasításának megfelelően tegyen eleget. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 41.816/911. sz. leiratára a közúti villamos kocsik hátsó perron­jain tapasztalt zsúfoltság csökkentése tárgyában a tanács 61.190/1191—V. sz. a. a következő határoza­tot hozta: A tanács tudomásul veszi, hogy a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter f. é. június 10-én 41.816. sz. alatt a közúti villamos vasúttársaságokhoz intézett s f. é. augusztus 1-én hatályba lépő rendeletével a ko­csik utascseréjének gyorsabb lebonyolítása érdekében az alábbiakat rendelte el. a) A Budapesti közúti vaspályatársaság és a budapesti villamos városi vasút részvénytársaság kocsijainak hátsó perronjain a férőhelyek számát kettővel csökkentette, ellenben az első perronokon a férőhelyeket eggyel-eggyel növelte. b) E két vasúttársaságnál, valamint a Budapest­rákospalotai villamos vasúttársaságnál a kocsik hátsó perronján a kocsilépcső és a kocsiszekrény ajtaja kö­zött lévő s a zavartalan ki- és beszállás céljaira szol­gáló helynek szabadon tartását, a padlón való meg­jelölését és megfelelő tilalmi táblák alkalmazását el­rendelte. c) Kötelezőleg kimondotta, hogy a kalauzok a megállóhelyeken rendszerint a kocsik hátsó perronján tartózkodjanak, a ki- és beszállásoknál segédkezze­nek, a legközelebbi megálló nevét pedig még az oda­érkezés előtt a kocsikba hangosan bemondják. d) A vasúttársaságokat felhívta, hogy a jegykeze­lés egyszerűsítését komoly tanulmány tárgyává tegyék s annak eredménye alapján a f. év végéig javaslatot terjesszenek elő. A tanács a maga részéről is felhívja a vasút­társaságokat, hogy a felsorolt intézkedéseknek, me­lyek helyes végrehajtás mellett a forgalom gyorsabb lebonyolítását fogják eredményezni, a közönséggel szemben udvarias, de határozott módon szerezzenek érvényt. Hozzájárul továbbá ahhoz is, hogy a kocsikban szembeötlő helyen kifüggesztett táblákkal a közönség felhívassék a viteldíj készentartására. Végül a tanács felhívja a vasúttársaságokat, ta­nulmányozzák azt a kérdést, hogy nem lehetne-e a fel- és leszálló utasok teljes elkülönítését keresztül­vinni s erre vonatkozólag 30 napon belül tegyenek jelentést. A Budapesti közúti vaspályatársaság előterjesz­tésére a Krisztina-körúti vonalon a Csaba- és Maros-utcák között ideiglenes jelleggel fekte­tendő vágányzat helyhatósági építési engedélye tárgyában a tanács 72.172/191­­—V. sz. alatt a kö­vetkező határozatot hozta: A mérnöki hivatalnak a fővárosi közmunkák tanácsa által is pártolt javaslata alapján a budapesti közúti vaspályatársaság Krisztina-körúti vonalán a Dékán- és Maros-utcák között ideiglenes jellegű vá­gányzatnak a bemutatott tervek szerinti megépítésére a tanács a helyhatósági építési engedélyt az 1911. évi július 6-iki ülésből kelt 67.268/1911—V. tan. sz. határozatban foglalt kikötések és feltételek mellett ezennel megadja. A tanács ezen határozatát az érdekeltekkel való közlés előtt a tárgyalási iratok és tervek kapcsán megerősítés végett a kereskedelemügyi miniszter úr­hoz fölterjeszti. A fővárosi közmunkák tanácsának átiratára az I. ker. Tigris­ utca egy részének rendezése és csatornázása ügyében a tanács 67.172/1911—11. sz. alatt a következő határozatot hozta: Az I. ker. Tigris-utca Ág- és Naphegy-utcák között lévő szakaszának rendezésére, csatornázására és világítására vonatkozólag a mérnöki hivatal által bemutatott és műszakilag letárgyalt tervet a tanács kivitelre ezennel elfogadja. A számvevőség által átvizsgált költségvetés sze­rint a rendezés összes költsége a támasztófalak épí­tésével és lépcsős lejárókkal együtt 28.806 korona 78 fillért tesz ki, a csatornaépítés pedig 2500 koro­nába kerül. Erre a célra a f. évi költségelőirányzat XXXV. fejezete alatt az út építésére 30.000 korona enge­délyeztetett, csatornaépítésre pedig ugyancsak a f. évi

Next