Fővárosi Közlöny, 1912 (23. évfolyam, 47-69. szám)

1912-06-14 / 47. szám

Buzay Károly tanácsnok-főjegyző felolvassa Herz Lajos biz. tal következő indítványát: A Soroksári­ út kültelki részén elterülő gyár­telepeket állandóan veszélyezteti az ottani gyarló állapotban levő csatorna, mely évtizedekkel ezelőtt készült, azonban a vegyészeti és petróleumgyárak­ból táplált savas és egyéb szennyvizek által meg­rongálódott. A petróleumgyárakból eredő gáztar­talmú szennyvizek nem egyszer okoznak exploziót és ily módon még jobban megrongálják az amúgy is rozoga alkotmányt. Ezen állapotok közismertek, valamint közismert azon körülmény is, hogy a csatorna már régen szűk. A helyzet lényegesen rosszabodott meg, amióta a sertésközvágóhíd létesült, melynek óriási mennyiségű szennyvizei szintén a csatornába folynak. Azóta év­ év után a tavaszi és nyári nagyobb zivataros esőzésekkel járó csapadékot a soroksári­úti csatorna egyáltalában nem tudja magába fogadni. Ilyenkor a csatornából kitóduló víztömeg elönti az ingatlanok udvarait és pincéit, veszélyeztetvén a köz­egészséget, közbiztonságot és vagyont. A folyó hó 9-én és 10-én, vasárnap és hétfőn délelőtt ismétlődő záporesők után ugyancsak az ecsetelt helyzet állott elő, de a víz az eddiginél még veszélyesebb mértékben öntötte el a Soroksári­utat és környékét, olyannyira, hogy a csatornákból kitóduló víz több helyen a gyalogjárót is teljes hosszában beszakította. A székesfőváros évenkint milliókat költ min­den néven nevezendő közérdekű befektetésekre, úgy látszik azonban, hogy a Soroksári­ út és kör­nyékének lakói a székesfőváros legmostohábbjai, mert bár évek óta közismertek az általam körülírt viszonyok, eddigelé ottan a közbiztonság, köz­egészség és vagyonbiztonság javítására intézkedés a hatóság részéről egyáltalában nem történt. Amidőn tehát az igen tisztelt közgyűlés figyel­mét a Soroksári­ úton uralkodó ezen lehetetlen állapotokra felhívni bátorkodom, indítványozom, hogy a t. közgyűlés utasítsa a t. tanácsot, hogy a soroksári­ úti csatornának meg­felelő méretre való lehető legsürgősebb nagyobbí­tása, illetve átalakítására adjon utasítást azzal, hogy erre vonatkozólag a t. közgyűlésnek négy héten belül konkrét javaslatot tegyen. (Tárgyalás és javaslattétel végett kiadatik a tanácsnak.) Elnök bejelenti, hogy a napirend első tárgya: az üresedésben levő II. oszt. tiszti ügyészi állásnak választás útján való betöltése. A szavazás délután 4 órakor is megkezdetett és 6 óráig fog tartani. A válasz­tás eredményét a vonatkozó jelentés beérkezte után fogja a közgyűlés előtt kihirdetni. Következik a napirend tárgyalása. Dr. Márkus Jenő tanácsnok ismerteti a bizott­sági és tanácsi előterjesztést Ring Emil kérvényére, telek bérbeadása ügyében. Dittmár R. Brünner test­vérek r.-t., Brunner Ferenc, Gálási János, Mauthner Henrik kérvényére, bérleti szerződésének meghosszab­bítása iránt, a bizottsági és tanács előterjesztést a VIL ker. elüljáróság részére kibérelt helyiségek bér­összegének fedezete ügyében és a tanács előterjesz­tését özv. Fényes Mártonnénak, az Angol­ Park című nyári mulató területén mozgófénykép mutatványos­üzlet berendezése ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. (Elfogadtatnak.) Dr. Harrer Ferenc tanácsnok ismerteti a tanács előterjesztését a 11. ker. Toldy Ferenc­ utcai 4. számú ház kisajátítása és a Halászbástyára való látás biz­tosítása ügyében. (Az elnöki széket Rózsavölgyi Gyula alpol­gármester foglalja el.) Dr. Kozma Jenő rendkívül sajnálja, hogy az április 17-én előterjesztett interpellációjára végered­ményében csak most kapja meg az érdemleges választ, amennyiben most szóló indítványának az elutasításával a tanács azt javasolja, hogy ott to­vábbra is építkezni lehessen a Halászbástya előtt. A válasz érdekes, mert több nagyon érdekes momentum megállapítható abból. Elsősorban megálla­pítható, hogy a Halászbástya kérdése illetve a Halász­bástya szabályozási vonalánál az a kérdés, hogy ott fog-e folytattatni a bástya és ha igen, merre, az még máig megállapítva nincs. Ebből nézete szerint első­sorban az következik, hogy ha bárhol is építkezhet­nek, de annak a lépcsőnek tengelyében épületet emelni nem szabad. Szóló nem kíván kiterjeszkedni az egész budai hegyoldalra, mert nem tartja azonosnak a többi hegyoldali részt a Halászbástya szép kilátásával; ezt a kettőt összekeverni nem lehet. Indítványával egye­bet nem kíván célozni, mint azt, hogy ez a kérdéses épület, amely közvetlenül a tengelyben épült, oda fel ne emeltessék, illetve annak felépítése megakasz­tassék, mert erre feltétlenül szükség lesz, bármerre vezetik is a lépcsőt és emellett kérte utasítani a tanácsot, hogy tegye meg azokat a lépéseket, ame­lyek hivatva lesznek eldönteni, hogy ez a lépcső véglegesen merre fog vezetni. Egy másik érdekes momentum, amelyet meg­állapíthatnak az, hogy a tanács egy olyan megoldást kíván, amely szerint ott mindössze egy 8 éles út vagy lépcső lenne. Amikor ott egy szép, monumen­tális építmény van, akkor azt egészen elcsúfítaná egy olyan hozzáférhetés, amely mindössze 8 öl széles, ezt helyeselni nem tudja. Megállapítható a válaszból a tanács jó­indulata a tekintetben, hogy az esetleg kérendő építkezési en­gedélyeknél a magasságot lehetőleg szabályozni kí­vánja és lehetőleg azon lesz, hogy ne zárt sorban épüljenek ott az épületek. Ez is a szabályozás kérdé­sével kapcsolatban megoldandó. Csak sajnálattal kon­statálhatja azt, hogy ez a kérdéses ingatlan, amelyről ma szó van, zárt sorban épül, tehát semmikép sem odavaló, még a tanács álláspontja szerint sem. A Mérnök- és építészettel szóló tudtán kívül és ezt nagy meglepetéssel olvasta a Közlönyből, tel­jesen­ egyértelmű javaslatot tett, amint azt szóló indít­ványában célozta. Azon a nézeten van, hogy ha egy ilyen par exellence erkölcsi testület szintén támogatja az indítványát, akkor a közgyűlés, amikor már két közgyűlésen támogatta az indítványt, ma talán nem lesz ínkonzekvens és nem fogja kimondani, hogy erre a rendezésre, szabályozásra szükség nem lesz. A költségektől nem fél, egyáltalában nem látja azokat a nagy költségeket felmerülni, amelyek a tanács elő­terjesztésében érintve vannak, mert a térképből lát­ható,­ hogy a Korvin­ térig alig 4—5 ház kerül ki­sajátítás alá, amelyeknek a felépítménye úgyszólván semmi, mert ott csupa öreg viskó van, amelyeket előbb-utóbb le kell bontani, vagy ki kell sajátítani. Ez alkalommal nem mulaszthatja el, hogy rá ne mutasson bizonyos körülményre. Bizonyos sajtóorgánum, úgy látszik ezáltal terrorizálni óhajt­ván, azt hozta lapjában, hogy ott szólónak és bizott­sági tagtársainak vannak ingatlanaik. Kijelenti, hogy ez egész egyszerűen — nem akar erős kifejezéssel élni — rágalmazás. Szóló ebben a kérdésben sem­miféle ingatlannal nincs érdekelve. Hogy van-e háza a dunaparton, de nem ebben a tengelyben, az ezt

Next