Fővárosi Közlöny, 1912 (23. évfolyam, 47-69. szám)
1912-06-14 / 47. szám
Buzay Károly tanácsnok-főjegyző felolvassa Herz Lajos biz. tal következő indítványát: A Soroksári út kültelki részén elterülő gyártelepeket állandóan veszélyezteti az ottani gyarló állapotban levő csatorna, mely évtizedekkel ezelőtt készült, azonban a vegyészeti és petróleumgyárakból táplált savas és egyéb szennyvizek által megrongálódott. A petróleumgyárakból eredő gáztartalmú szennyvizek nem egyszer okoznak exploziót és ily módon még jobban megrongálják az amúgy is rozoga alkotmányt. Ezen állapotok közismertek, valamint közismert azon körülmény is, hogy a csatorna már régen szűk. A helyzet lényegesen rosszabodott meg, amióta a sertésközvágóhíd létesült, melynek óriási mennyiségű szennyvizei szintén a csatornába folynak. Azóta év év után a tavaszi és nyári nagyobb zivataros esőzésekkel járó csapadékot a soroksáriúti csatorna egyáltalában nem tudja magába fogadni. Ilyenkor a csatornából kitóduló víztömeg elönti az ingatlanok udvarait és pincéit, veszélyeztetvén a közegészséget, közbiztonságot és vagyont. A folyó hó 9-én és 10-én, vasárnap és hétfőn délelőtt ismétlődő záporesők után ugyancsak az ecsetelt helyzet állott elő, de a víz az eddiginél még veszélyesebb mértékben öntötte el a Soroksáriutat és környékét, olyannyira, hogy a csatornákból kitóduló víz több helyen a gyalogjárót is teljes hosszában beszakította. A székesfőváros évenkint milliókat költ minden néven nevezendő közérdekű befektetésekre, úgy látszik azonban, hogy a Soroksári út és környékének lakói a székesfőváros legmostohábbjai, mert bár évek óta közismertek az általam körülírt viszonyok, eddigelé ottan a közbiztonság, közegészség és vagyonbiztonság javítására intézkedés a hatóság részéről egyáltalában nem történt. Amidőn tehát az igen tisztelt közgyűlés figyelmét a Soroksári úton uralkodó ezen lehetetlen állapotokra felhívni bátorkodom, indítványozom, hogy a t. közgyűlés utasítsa a t. tanácsot, hogy a soroksári úti csatornának megfelelő méretre való lehető legsürgősebb nagyobbítása, illetve átalakítására adjon utasítást azzal, hogy erre vonatkozólag a t. közgyűlésnek négy héten belül konkrét javaslatot tegyen. (Tárgyalás és javaslattétel végett kiadatik a tanácsnak.) Elnök bejelenti, hogy a napirend első tárgya: az üresedésben levő II. oszt. tiszti ügyészi állásnak választás útján való betöltése. A szavazás délután 4 órakor is megkezdetett és 6 óráig fog tartani. A választás eredményét a vonatkozó jelentés beérkezte után fogja a közgyűlés előtt kihirdetni. Következik a napirend tárgyalása. Dr. Márkus Jenő tanácsnok ismerteti a bizottsági és tanácsi előterjesztést Ring Emil kérvényére, telek bérbeadása ügyében. Dittmár R. Brünner testvérek r.-t., Brunner Ferenc, Gálási János, Mauthner Henrik kérvényére, bérleti szerződésének meghosszabbítása iránt, a bizottsági és tanács előterjesztést a VIL ker. elüljáróság részére kibérelt helyiségek bérösszegének fedezete ügyében és a tanács előterjesztését özv. Fényes Mártonnénak, az Angol Park című nyári mulató területén mozgófénykép mutatványosüzlet berendezése ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. (Elfogadtatnak.) Dr. Harrer Ferenc tanácsnok ismerteti a tanács előterjesztését a 11. ker. Toldy Ferenc utcai 4. számú ház kisajátítása és a Halászbástyára való látás biztosítása ügyében. (Az elnöki széket Rózsavölgyi Gyula alpolgármester foglalja el.) Dr. Kozma Jenő rendkívül sajnálja, hogy az április 17-én előterjesztett interpellációjára végeredményében csak most kapja meg az érdemleges választ, amennyiben most szóló indítványának az elutasításával a tanács azt javasolja, hogy ott továbbra is építkezni lehessen a Halászbástya előtt. A válasz érdekes, mert több nagyon érdekes momentum megállapítható abból. Elsősorban megállapítható, hogy a Halászbástya kérdése illetve a Halászbástya szabályozási vonalánál az a kérdés, hogy ott fog-e folytattatni a bástya és ha igen, merre, az még máig megállapítva nincs. Ebből nézete szerint elsősorban az következik, hogy ha bárhol is építkezhetnek, de annak a lépcsőnek tengelyében épületet emelni nem szabad. Szóló nem kíván kiterjeszkedni az egész budai hegyoldalra, mert nem tartja azonosnak a többi hegyoldali részt a Halászbástya szép kilátásával; ezt a kettőt összekeverni nem lehet. Indítványával egyebet nem kíván célozni, mint azt, hogy ez a kérdéses épület, amely közvetlenül a tengelyben épült, oda fel ne emeltessék, illetve annak felépítése megakasztassék, mert erre feltétlenül szükség lesz, bármerre vezetik is a lépcsőt és emellett kérte utasítani a tanácsot, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyek hivatva lesznek eldönteni, hogy ez a lépcső véglegesen merre fog vezetni. Egy másik érdekes momentum, amelyet megállapíthatnak az, hogy a tanács egy olyan megoldást kíván, amely szerint ott mindössze egy 8 éles út vagy lépcső lenne. Amikor ott egy szép, monumentális építmény van, akkor azt egészen elcsúfítaná egy olyan hozzáférhetés, amely mindössze 8 öl széles, ezt helyeselni nem tudja. Megállapítható a válaszból a tanács jóindulata a tekintetben, hogy az esetleg kérendő építkezési engedélyeknél a magasságot lehetőleg szabályozni kívánja és lehetőleg azon lesz, hogy ne zárt sorban épüljenek ott az épületek. Ez is a szabályozás kérdésével kapcsolatban megoldandó. Csak sajnálattal konstatálhatja azt, hogy ez a kérdéses ingatlan, amelyről ma szó van, zárt sorban épül, tehát semmikép sem odavaló, még a tanács álláspontja szerint sem. A Mérnök- és építészettel szóló tudtán kívül és ezt nagy meglepetéssel olvasta a Közlönyből, teljesen egyértelmű javaslatot tett, amint azt szóló indítványában célozta. Azon a nézeten van, hogy ha egy ilyen par exellence erkölcsi testület szintén támogatja az indítványát, akkor a közgyűlés, amikor már két közgyűlésen támogatta az indítványt, ma talán nem lesz ínkonzekvens és nem fogja kimondani, hogy erre a rendezésre, szabályozásra szükség nem lesz. A költségektől nem fél, egyáltalában nem látja azokat a nagy költségeket felmerülni, amelyek a tanács előterjesztésében érintve vannak, mert a térképből látható, hogy a Korvin térig alig 4—5 ház kerül kisajátítás alá, amelyeknek a felépítménye úgyszólván semmi, mert ott csupa öreg viskó van, amelyeket előbb-utóbb le kell bontani, vagy ki kell sajátítani. Ez alkalommal nem mulaszthatja el, hogy rá ne mutasson bizonyos körülményre. Bizonyos sajtóorgánum, úgy látszik ezáltal terrorizálni óhajtván, azt hozta lapjában, hogy ott szólónak és bizottsági tagtársainak vannak ingatlanaik. Kijelenti, hogy ez egész egyszerűen — nem akar erős kifejezéssel élni — rágalmazás. Szóló ebben a kérdésben semmiféle ingatlannal nincs érdekelve. Hogy van-e háza a dunaparton, de nem ebben a tengelyben, az ezt