Fővárosi Közlöny, 1913 (24. évfolyam, 24-46. szám)

1913-03-28 / 24. szám

Előfizetési ár: egész évre 18 korona, félévre 8 korona, egyes szám ára 40 fillér. • A törvényhatósági bizottság rendes és pót­tagjai és a kerületi választmányi tagok díjtalanul kapják a lapot. • Szerkesztőség: IV. kerület, Központi Városház, I-I. emelet 101. szám. • Kiadóhivatal: IV. kerület, Központi Városház I-fő emelet 102. szám. • Hirdetések a Fővárosi Közlöny részére felvétet­,­nek a kiadóhivatalban, ahová a lap szétküldésére vonatkozó minden fölszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése is intézendő 1913 március 28. 24. szám. FŐVAROSI KOZLÖNYI BUDAPEST • SZÉKESFŐVÁROS • HIVATALOS • LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN XXIV. ÉVFOLYAM HIVATALOS RÉSZ. Budapest székesfőváros­­iysági bizottságának 1913. évi április 2-án (szerdán) d. u. VI 4 órakor, esetleg folytatólag a következő napokon d. u. 4 órakor tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. A) Délután 124—5 óráig. 1. A közigazgatási bizottságban, valamint a bíráló választmányban megüresedett egy-egy tagsági helynek választás útján való betöltése. B) Délután 4 órakor. 1. Az 1872. évi XXXVI. t.-c. 100. §-a értelmében előre kitűzetett: 2. Bizottsági és tanácsi előterjesztés az állat-és növénykert belső területén üzembentartandó vendéglői és kávéházi üzletek ügyében. (Elő­adó: dr. Márkus tanácsnok.) E tárgy ismertetését a „Fővárosi Közlöny" leg­közelebbi (25.) számában fogjuk közölni. 11. r­endes tárgyak. 3. Bizottsági és tanácsi előterjesztés a Széchenyi-gyógyfürdő vagyonkezelésének és ideiglenes üzemvezetésének megállapítása ügyében. (Előadó: dr. Márkus tanácsnok.) 34.191/1913—VI. szám. Ebben az ügyben a tanácsi XVI. (városgazdasági­) ügyosztály a következő előterjesztést tette: Tekintetes Tanács! Az új Széchenyi-gyógyfürdő építési és berendezési munkái már oly közel vannak a befejezésükhöz, hogy a fürdő előreláthatóan május havában üzemét megkezdheti. Az új fürdő építésével kettős célt kívánt szolgálni a törvényhatóság. Egyrészt lehetővé akarta tenni, hogy a gyógyulást kereső közönség részére a kicsiny és elavult berendezésű régi Artézi-fürdő helyébe kellő befogadó képességgel bíró, a modern orvostudománynak és fürdőtechnikának megfelelően berendezett fürdő­intézmény álljon rendelkezésre, másrészt az ártézi víz gyógyító erejében rejlő tőkét, a lehetőség szerint jövedelmezően óhajtotta gyümölcsöz­tetni. Az egyik célt — most, amidőn a fürdőt úgy­szólván teljesen készen magunk előtt látjuk, bátran merjük állítani — a törvényhatóság áldozatkészsége révén elértük. Az új fürdő nemcsak mint az építő­művészet alkotása emelkedik felül valamennyi hasonló intéz­ményünkön, úgy, hogy e tekintetben is egyik látni­való nevezetessége lesz fővárosunknak, hanem első­rangú gyógytechnikai berendezéseivel nemcsak hivatott, hanem képes is lesz a benne gyógyulást és üdülést kereső közönségnek érdekeit, javát szolgálni. A fürdő felöleli magában úgyszólván az összes thermális gyógymódokat. Külön női és férfi gőzfürdők, szalonfürdők, szénsavasfürdők, villanyfürdők, rekeszes­­ fényfürdők, villanyfényfürdők, orvosi masszázs, gyógy­torna, stb. állanak a betegek rendelkezésére, módot nyújtva arra, hogy egészségük fogyatkozásait pótolják, a nagy férfi- és külön női gőzfürdő pedig igen alkalmas lesz arra is, hogy különösen a főváros balparti részének fürdőhiányát megszüntesse. A szegényebb lakosság számára olcsó közös és külön fürdők létesültek, még­pedig külön a nők és külön a férfiak részére. A közel­jövőben tehát egy oly tökéletes fürdő­intézménnyel lesz gazdagabb a főváros, mely a közönség ebbeli igényét bizonyára ki fogja elégíteni.

Next