Fővárosi Közlöny, 1914 (25. évfolyam, 61-81. szám)
1914-08-21 / 61. szám
összehasonlítás céljából a helyszínen megejtendő vizsgálatra az illető kezelőtiszteknek, s azok jelentéseit átveszi. Ha az irodavezető a kimutatások beterjesztése körül késedelmet tapasztal, vagy a kezelőtisztek jelentéseiből más hiányokról értesül, az illetőket rövid úton (esetleg telefonice) a mulasztás pótlására felhívja, s ha ez a felhívás eredménytelen maradna a polgármester további intézkedésének kikérése végett jelentést tesz a ker. elüljárónak. Az irodavezető gondoskodik a kimutatásoknak — törvényszerű záradékolás után — a kir. ügyészséghez való továbbításáról is. 73. A ker. elüljárók ugyanúgy, amint azt a 108/1906. ért. számú előterjesztésükben az építésügyi szabályzat hatálya alá eső létesítmények engedélyezésnél szokásban volt „értesítések" (ideiglenes építési engedélyek) tekintetében tették ez alkalommal a csatornaépítési engedélyekkel kapcsolatosan szokásos „értesítések" kiadásának mellőzésére kérik a tanácsot. 74. A ker. elüljárók az 1913. évi közigazgatási és statisztikai évkönyv számára a szakelőadók által feldolgozott anyagot megküldik a székesfőváros statisztikai hivatalnak. (V. ö. a f. évi ker. elülj.ért jkv. 14. 1. 25. pontjával.) . 75. A tandíjmentesség elnyeréséhez szükséges szegénységi és adóbizonylatok kiállítása ügyében a ker. elüljárók közös figyelmeztetőt bocsátanak ki. 76. A kerületi elüljárók a szolg. ut. 17. §-a alapján kötelező használatra a következő nyomtatványokat adják ki : 891. Kültelki fogyasztási adó csonkítása ügyében átirat 892. Kültelki fogyasztási adó törlése iránt jelentés 893. Kültelki fogyasztási adó egyezségekről átirat a pénzügyigazgatósághoz a) fogalmazvány b) kiadvány 894. Kültelki fogyasztási adóhátralék részletekben való törlesztése iránt véghatározat a) fogalmazvány b) kiadvány. Füstemésztő tüzelés alkalmazását elrendelő véghatározat a) fogalmazvány b) kiadvány. A tetővízlevezető csöveknek a közcsatornával való összekötését elrendelő véghatározat a) fogalmazvány b) kiadvány. A következő nyomtatvány szövegét pedig módosítják: 362. Tűzkárszámláló lap. 445. Gyógydíjügyben igényjogosultság meg nem állapítása esetére felmentő véghatározat a) fogalmazvány b) kiadvány. 77. Tudomás és feljegyzés végett a ker. elüljárók a következőket közlik: a) A tanács a székesfőváros építkezéseinél előforduló balesetek után a munkásbiztosító pénztár részéről támasztott követelések biztosítása céljából C—52.046/1914—XIII. tan. sz. alatt a következőképen intézkedett. A házilag végzett építkezéseknél a közvetlen felelősségnél fogva a munkásbejelentés kötelezettsége is természetszerűleg magát a székesfőváros közönséget terheli. A vállalatba adott építkezésekre nézve irányadó az 1907. évi XIX. t.-c. 46. §-a második bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint, ha a pénztár követelése a vállalkozótól be nem hajtható, az esedékes biztosítási tartozásokért az építtető, illetőleg a munka megrendelője — tehát a székesfőváros építkezéseinél maga a székesfőváros közönsége szavatol. Nehogy tehát a székesfőváros közönségét esetleg nagyobb anyagi károsodás érhesse — aszerint, amint a vállalkozói szerződés már megköttetett vagy még csak a jövőben fog megköttetni — az alábbi intézkedéseket kell szem előtt tartani. Azokra az építkezésekre vonatkozólag, amelyeknél a vállalkozókkal már megköttetett a szerződés, a székesfőváros érdekeinek a megóvása szempontjából szükséges, hogy az egyes vállalkozók kereseti, illetőleg vállalati járandóságának a kiutalása és kifizetése alkalmával, illetőleg azt megelőzőleg minden egyes esetben és minden vállalkozótól megköveteltessék, a munkásbiztosító pénztár erre vonatkozó nyilatkozatával annak az igazolása, hogy az illető építkezés után a munkásbiztosító pénztárral szemben összes kötelezettségeinek eleget tett s amennyiben ezt kellőképen nem igazolná, az esetben a kiutalásra kerülő kereseti, illetőleg vállalati járandóságból esetleg a kiutalásra kerülő biztosítéki összegből a kereseti, illetőleg vállalati járandóság 6%-ának megfelelő összeget a munkásbiztosító pénztár netáni követeléseinek a biztosítására mindaddig vissza kell tartani, amíg az illető vállalkozó az alább említett öt, illetőleg három évi elévülési időn belül nem igazolja azt, hogy a kérdéses építkezés után a munkásbiztosító pénztárral szemben kötelezettségeinek eleget tett. Azokra az építkezésekre vonatkozólag pedig, amelyeknél a vállalkozókkal még nem köttettek meg a szerződések, szükséges, hogy a székesfőváros említett visszatartási jogosultsága minden egyes vállalkozónál szerződésileg is biztosíttassák, mely célból az ajánlati, illetőleg szerződési feltételekbe és illetőleg minden kötendő szerződésekbe egy megfelelő pontot okvetlenül fel kell venni. Ezt a pontot, amelyet az egyes szerződések különös természetéhez képest esetleg módosítani kell a következőkben kell szövegezni: „A kereseti járandóságokról szóló időközi számlák, illetőleg kimutatások, valamint a végszámla benyújtásával egyidejűleg köteles a vállalkozó a munkásbiztosító pénztár nyilatkozatával igazolni, hogy a kérdéses építkezésre vonatkozólag az 1907. évi XIX. t. c. értelmében őt terhelő és a számlában érvényesített munkálatok idejére eső, illetőleg a végszámla benyújtásakor az egész építkezésből kifolyólag őt terhelő összes járulékokat a biztosító pénztárnál kiegyenlítette." Amennyiben ezt az igazolást elmulasztaná, az esetben kereseti járandóságából — az egyéb címeken eszközlendő levonásokon felül — a kiérdemelt járandóságok 6%-a, azaz hat százaléka vissza fog tartatni s a vállalkozó feljogosítja a székesfőváros közönségét, hogy ezt a visszatartott 6%-ból a munkásbiztosító pénztárt annak kimutatása szerint kielégítse. A vállalkozó részére a visszatartott 6% csak akkor utalványozható ki, ha a vállalkozó időközben az őt terhelő összes járulékok kifizetését igazolta. Megjegyzendő, hogy az 1907. évi XIX. t. c. 46. §-ának harmadik bekezdése szerint a hátralékos betegsegélyezési járulékok és igazolványi díjak úgyszintén a kirótt balesetbiztosítási járulékok és balesetbiztosítási díjak a kirovástól számított öt év alatt évülnek el.