Fővárosi Közlöny, 1914 (25. évfolyam, 61-81. szám)

1914-08-21 / 61. szám

összehasonlítás céljából a helyszínen megejtendő vizsgá­latra az illető kezelőtiszteknek, s azok jelentéseit átveszi. Ha az irodavezető a kimutatások beterjesztése körül késedelmet tapasztal, vagy a kezelőtisztek jelentéseiből más hiányokról értesül, az illetőket rövid úton (eset­leg telefonice) a mulasztás pótlására felhívja, s ha ez a felhívás eredménytelen maradna a polgármester további intézkedésének kikérése végett jelentést tesz a ker. elüljárónak. Az irodavezető gondoskodik a kimutatásoknak — törvényszerű záradékolás után — a kir. ügyészséghez való továbbításáról is. 73. A ker. elüljárók ugyanúgy, amint azt a 108/1906. ért. számú előterjesztésükben az építésügyi szabályzat hatálya alá eső létesítmények engedélye­zésnél szokásban volt „értesítések" (ideiglenes épí­tési engedélyek) tekintetében tették ez alkalommal a csatornaépítési engedélyekkel kapcsolatosan szokásos „értesítések" kiadásának mellőzésére kérik a tanácsot. 74. A ker. elüljárók az 1913. évi közigazgatási és statisztikai évkönyv számára a szakelőadók által feldolgozott anyagot megküldik a székesfőváros statisztikai hivatalnak. (V. ö. a f. évi ker. elülj.­ért jkv. 14. 1. 25. pontjával.) . 75. A tandíjmentesség elnyeréséhez szükséges szegénységi és adóbizonylatok kiállítása ügyében a ker. elüljárók közös figyelmeztetőt bocsátanak ki. 76. A kerületi elüljárók a szolg. ut. 17. §-a alap­ján kötelező használatra a következő nyomtatványokat adják ki : 891. Kültelki fogyasztási adó csonkítása ügyében átirat 892. Kültelki fogyasztási adó törlése iránt jelentés 893. Kültelki fogyasztási adó egyezségekről átirat a pénzügyigazgatósághoz a) fogalmazvány b) kiadvány 894. Kültelki fogyasztási adóhátralék részletekben való törlesztése iránt véghatározat a) fogalmazvány b) kiadvány. Füstemésztő tüzelés alkalmazását elrendelő vég­határozat a) fogalmazvány b) kiadvány. A tetővízlevezető csöveknek a közcsatornával való összekötését elrendelő véghatározat a) fogalmazvány b) kiadvány. A következő nyomtatvány szövegét pedig módosítják: 362. Tűzkárszámláló lap. 445. Gyógydíjügyben igényjogosultság meg nem álla­pítása esetére felmentő véghatározat a) fogalmazvány b) kiadvány. 77. Tudomás és feljegyzés végett a ker. elül­járók a következőket közlik: a) A tanács a székesfőváros építkezéseinél elő­forduló balesetek után a munkásbiztosító pénztár részéről támasztott követelések biztosítása céljából C—52.046/1914—XIII. tan. sz. alatt a következő­képen intézkedett. A házilag végzett építkezéseknél a közvetlen felelősségnél fogva a munkásbejelentés kötelezettsége is természetszerűleg magát a székesfőváros közön­séget terheli. A vállalatba adott építkezésekre nézve irányadó az 1907. évi XIX. t.-c. 46. §-a második bekezdésé­nek az a rendelkezése, amely szerint, ha a pénztár követelése a vállalkozótól be nem hajtható, az esedékes biztosítási tartozásokért az építtető, ille­tőleg a munka megrendelője — tehát a székes­főváros építkezéseinél maga a székesfőváros közön­sége szavatol. Nehogy tehát a székesfőváros közönségét eset­leg nagyobb anyagi károsodás érhesse — aszerint, amint a vállalkozói szerződés már megköttetett vagy még csak a jövőben fog megköttetni — az alábbi intézkedéseket kell szem előtt tartani. Azokra az építkezésekre vonatkozólag, amelyek­nél a vállalkozókkal már megköttetett a szerződés, a székesfőváros érdekeinek a megóvása szempontjából szükséges, hogy az egyes vállalkozók kereseti, illető­leg vállalati járandóságának a kiutalása és kifizetése alkalmával, illetőleg azt megelőzőleg minden egyes esetben és minden vállalkozótól megköveteltessék, a munkásbiztosító pénztár erre vonatkozó nyilat­kozatával annak az igazolása, hogy az illető épít­kezés után a munkásbiztosító pénztárral szemben összes kötelezettségeinek eleget tett s amennyiben ezt kellő­képen nem igazolná, az esetben a kiuta­lásra kerülő kereseti, illetőleg vállalati járandóság­ból esetleg a kiutalásra kerülő biztosítéki összegből a kereseti, illetőleg vállalati járandóság 6%-ának megfelelő összeget a munkásbiztosító pénztár netáni követeléseinek a biztosítására mindaddig vissza kell tartani, amíg az illető vállalkozó az alább említett öt, illetőleg három évi elévülési időn belül nem igazolja azt, hogy a kérdéses építkezés után a munkásbiztosító pénztárral szemben kötelezettségei­nek eleget tett. Azokra az építkezésekre vonatkozólag pedig, amelyeknél a vállalkozókkal még nem köttettek meg a szerződések, szükséges, hogy a székesfőváros említett visszatartási jogosultsága minden egyes vállalkozónál szerződésileg is biztosíttassák, mely célból az ajánlati, illetőleg szerződési feltételekbe és illetőleg minden kötendő szerződésekbe egy megfelelő pontot okvet­lenül fel kell venni. Ezt a pontot, amelyet az egyes szerződések különös természetéhez képest esetleg módosítani kell a következőkben kell szövegezni: „A kereseti járandóságokról szóló időközi számlák, illetőleg kimutatások, valamint a végszámla benyújtásával egyidejűleg köteles a vállalkozó a munkásbiztosító pénztár nyilatkozatával igazolni, hogy a kérdéses építkezésre vonatkozólag az 1907. évi XIX. t. c. értelmében őt terhelő és a számlában érvényesített munkálatok idejére eső, illetőleg a vég­számla benyújtásakor az egész építkezésből kifolyó­lag őt terhelő összes járulékokat a biztosító pénztár­nál kiegyenlítette." Amennyiben ezt az igazolást elmulasztaná, az esetben kereseti járandóságából — az egyéb címeken eszközlendő levonásokon felül — a kiérdemelt járan­dóságok 6%-a, azaz hat százaléka vissza fog tar­tatni s a vállalkozó feljogosítja a székesfőváros közönségét, hogy ezt a visszatartott 6%-ból a munkásbiztosító pénztárt annak kimutatása szerint kielégítse. A vállalkozó részére a visszatartott 6% csak akkor utalványozható ki, ha a vállalkozó időközben az őt terhelő összes járulékok kifizetését igazolta. Megjegyzendő, hogy az 1907. évi XIX. t. c. 46. §-ának harmadik bekezdése szerint a hátralékos betegsegélyezési járulékok és igazolványi díjak úgy­szintén a kirótt balesetbiztosítási járulékok és baleset­biztosítási díjak a kirovástól számított öt év alatt évülnek el.

Next