Fővárosi Közlöny, 1915 (26. évfolyam, 1-22. szám)
1915-01-02 / 1. szám
mindenben, tehát a kenyérlisztpótló anyagokkal való keverés tekintetében is, a 8681/1914. M. E. számú rendelet szabályait megtartani. 2 §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe és hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Horvát-Szlavonországokban ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapest, 1914. december hó 7. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. II. A m. kir. minisztériumnak 9227/1914. M. E. számú rendelete azabért követelhető legmagasabb ár megállapításáról. 1 §• A m. kir. minisztérium azabért követelhető legmagasabb árat a magyar szent korona országainak egész területére —súlyminőségre való tekintet nélkül — métermázsánként (100 kg.) 24 koronában állapítja meg. Ezt a legmagasabb árat, amely magában foglalja a rakodó állomáshoz való szállítás költségét is, zsák nélkül, az átvétel helyén és készpénzfizetés mellett történt eladás esetére kell érteni. 2 §• A vételár hitelezése esetében a megállapított legmagasabb áron felül követelhető kamat kamatlába legfeljebb 2%-kal haladhatja meg az osztrákmagyar banknak az ügylet megkötésekor érvényben állott váltóleszámítolási kamatlábát. 3. §. A zabra megállapított legmagasabb ár 1914. évi december 25. napján lép hatályba. Ezen a napon túl zabot a magyar szent korona országainak egész területén a jelen rendelet hatályának ideje alatt — a 4. §-ban meghatározott árúsítás kivételével — a megállapított legmagasabb árnál drágábban árúsítani tilos. Aki a tilalmat megszegi, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok szerint hivatott hatóságok járnak el. 4. §• Ha a zab árusítása a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban (kicsinyben való vagy részletkereskedésben) történik, az eladó csak olyan árat számíthat, amely a megállapított legmagasabb árnál nem aránytalanul magasabb. Az ez ellen vétőket az 1914. évi augusztus 5. napján 5600/1914. B. M. El. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet 4. §-a értelmében kell büntetni. Horvát-Szlavonországokban e részben az ott érvényes jogszabályok irányadók. 5. §. Zabnak vámkülföldről való beszerzésére ez a rendelet nem vonatkozik. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Budapest, 1914. december 21-én. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A magyar királyi földmívelésügyi miniszter 116.000/1914—VI. 1. sz. a. megfelelő eljárás végett közölte a magyar kir. minisztériumnak 9090/1914. M. E. számú rendeletét a búzában vagy rozsban kötelezett terménybeli járandóságok tárgyában. A rendelet a következő: A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16. §-ában nyert felhatalmazás alapján a búzában, vagy rozsban kötelezett terménybeli járandóságok tárgyában a következőket rendeli: 1. §. Aki terménybeli járandóságul (javadalmazásul) bizonyos mennyiségű búzának vagy rozsnak szolgáltatására van kötelezve, annak a jelen rendelet hatálya alatt e járandóságnak csupán kétharmad részét szabad búzában vagy rozsban kiszolgáltatnia, egyharmad része helyett pedig ugyanannyi mennyiségű árpát vagy tengerit kell szolgáltatnia és az értékkülönbözetet a hatóságilag megállapított legmagasabb árak szerint számítva készpénzben kell megfizetnie. 2. §: Aki az 1. §-ban meghatározott terménybeli járandóságot (javadalmazást) kétharmad részénél nagyobb mennyiségben szolgáltatja ki búzában vagy rozsban, kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Budapest, 1914. december 15. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A pénz és értékpapír elvonásának Oroszországgal szemben való tilalma ügyében a tanács 148.400/1914—VI. szám alatt a következő határozatot hozta : A magyar királyi minisztériumnak erre vonatkozó és a Budapesti Közlönyben is közzétett rendeletét a tanács tudomásvétel és megfelelő eljárás végett alpolgármester urakkal, az összes tanácsi ügyosztályokkal és kerületi elüljáróságokkal, továbbá üzemvezetőségekkel, számvevőséggel, központi pénztárral, a kerületi számvevőségi osztályokkal és pénztárakkal másolatban közli. A m. kir. minisztériumnak erre vonatkozó 9051/1914. M. E. számú rendelete a következő: A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16. §-ában nyert felhatalmazás alapján megtorlásképen a következőket rendeli: 1. §• A pénz- és értékpapír elvonásának tilalmáról a Britt Birodalommal és Franciaországgal szemben az 1914. évi november hó 9. napján 8286/1914. M. E. III.