Fővárosi Közlöny, 1915 (26. évfolyam, 45-67. szám)

1915-09-10 / 45. szám

árú megállapított árainál. Tehát például: a porosz kőszén métermázsája plombált zsákban, a kiskeres­kedőnél a pesti oldalon legfeljebb 6 , 35 fillér lehet. Az 1915. évi március 30-án 33.684/1915. sz. a. kelt határozat egyéb rendelkezései épségben marad­nak, azaz a kerületi elüljáróságok ennél magasabb árú árjegyzékeket nem láttamozhatnak, tartoznak minden szénkereskedőnél meggyőződni arról, hogy a szabályszerű árjegyzékek ki vannak-e függesztve s főkép állandóan ellenőrizniük kell, hogy az árus az árjegy­zékénél magasabb áron senkinek sem árusíthasson. A tűzifaárak tárgyában a tanács 70.646/1915— XV. szám alatt a következő határozatot hozta: A Budapestre szállító tűzifatermelők („Magyar fakereskedők és faiparosok országos egyesülete" és a „Biharmegyei tüzifaárusító részvénytársaság") meg­hatalmazottjai bejelentették, hogy a bükkhasáb maxi­mális árát a budapesti vasúti állomásokon átvéve folyó évi augusztus hónapban 340, illetőleg 330 K-ban, szeptember havában 350, illetőleg 340 K-ban álla­pították meg. Ehez képest a tanács a tűzifa napi detailárát további intézkedésig a következőképen teszi köz­tudomásúvá : A fűrészelt bükkfa a tűzifakereskedőnél a tele­pen átvéve legfeljebb 4 K 30 f, az aprított bükkfa a telepen átvéve legfeljebb 4 K 60 f per 100 kg. A tűzifakereskedő által legalább is 30 méter­mázsát nyílt fuvarban, házhoz szállítva és a pincébe lehordva a fűrészelt bükkfa legfeljebb 4 K 80 f, az aprított bükkfa legfeljebb 5 K 10 f per 100 kg. A nyílt fuvarban szállított vagy zsákolt fánál ezen árakon felül a budai sík területre métermázsán­kint 10 f-rel, a budai hegy-völgyes utcákba pedig 18 f-rel több számítható fel. Hozzájárul továbbá a tanács ahhoz is, hogy a fakiskereskedők (ezalatt a pincében árusító kis­kereskedőket és szatócsokat értve) árjegyzékei a zsákolt fánál a pesti oldalon legfeljebb 1 K 30 f-rel (tehát métermázsánként 5 K 90 filléres árban), a budai sík vidéken legfeljebb 1 K 40 f-rel, a budai hegy-völgyes utcákban legfeljebb 1 K 58 f-rel lehet­nek drágábbak a fuvar nélkül a telepen, vagy a csúzdán átvett fa megállapított árainál. A bükkfához képest a cserfa 10 fillérrel, a gyertyánfa 20 f-rel számítható drágábban. Egyebekben az 58.927/1915—XV. tan. határozat egyéb intézkedései mérvadók. A tűzjelző állomások használati díja ügyé­ben a tanács 22.968/1915—III. szám alatt a követ­kező határozatot hozta: A tanács a számvevőségnek a tűzjelző állomá­sok használati díjának megállapítása ügyében a múlt év december 22-én kelt 111.739/1914—III. sz. tanácsi határozat kiegészítése illetve módosítása iránt 26.061/1915. sz. a. tett előterjesztése értelmében kimondja, hogy a hivatkozott 111.739/1914—III. sz. határozat hatálya azon állomások tulajdonosaira is kiterjesztendő, akiknek tűzjelző állomása az 1914. év folyamán szereltetett föl, vagyis a tűzjelző használati díjat ezen állomás tulajdonosok is kötelesek mind megfizetni. Kiegészíti továbbá a tanács a hivatkozott határozatot azzal, hogy a tűzjelző állomások első felszerelési költsége fejében az állomások tulajdono­sai által megtérítendő 20 korona díjat az állomás­tulajdonosok az 1914. évi július 1. óta fölszerelt, valamint minden ezután felállítandó készülék után az évi használati díjon felül megfizetni kötelesek. Végül minthogy a tűzjelző állomások haszná­lati díjai címén bevételezendő és a költségvetés bevételi LXVI. fejezet alatt előirányzott, összegbe a főváros épületeiben (iskolák, közigazgatási és inté­zeti épületek) elhelyezett állomások után kiszámított díjak is bele vannak kombinálva, a számvevőség utasíttatik, hogy ezen állomások után fölszámított díjakat is szedje be illetve a megfelelő kiadási feje­zetek terhére átutalás útján számolja el bevételként. Utasítja a tanács a számvevőséget, hogy e rendelkezések értelmében úgy az eddig függőben tartott, mint a jövőben foganatosítandó díjbeszedést haladéktalanul vigye keresztül. A kórházi bizottság újjáalakítása ügyében a tanács 78.447/1915—X. szám alatt a következő határozatot hozta: A tanács a közegészségi ügyosztály javaslatára az 1913. évi január 28-án B. 162.420/1912—X. tan. számú határozattal alakított kórházi bizottságot a tagok körében előfordult halálesetek miatt újjáalakítja. A bizottság elnökéül a tanács dr. Bódy Tivadar alpolgármestert, helyettes elnökéül Buzay Károly tanácsnokot, tagjaiul pedig a) a törvényhatósági bizottság kebeléből: dr. Boros Ernő, Dick Béla, Ehrlich Manó, Farkas Gyula, Friedrich Vilmos, dr. Gerber Béla, dr. Hainiss Géza, dr. Hegedűs János, dr. Heinrich Kálmán, Kramer Miksa, dr. Meisels Vilmos, dr. Mittelmann Ber­nát, Nessi Gyula, Okányi Imre, Paksy Béla, Pelzmann Ferenc, Petanovits József, Perczel Béla, Popper Mór, dr. Reisz Mór, Reiner Ede, Rosenberg Sándor, Ros­mayer Ferenc, dr. Rózsa Félix, Szilágyi Károly, dr. Ullmann Pál, dr. Wenhardt János, Zboray Gyula bizottsági tagokat, b) a tisztviselők és hivatalnokok közül pedig: a tan. XIII. ügyosztály vezetőjét, a tiszti főorvost, a főszámvevőt, a 2 kórházigazgatót és a 2 kórházi főfelügyelőt kéri fel. A bizottság jegyzőjét a közegészségügyi ügyosztály előadói közül az osztályvezető tanácsnok jelöli ki. A hadsereg fémtartalékának növelése tár­gyában a kereskedelemügyi m. kir. miniszter R. 4562/1915. szám alatt a következő leiratot intézte Budapest székesfőváros közönségéhez: A hadsereg fémtartalékának növelése érdekében felhívom a székesfővárost, szíveskedjék a fennhatósága alá tartozó összes ipari üzemeknél és vállalatoknál, továbbá mindazon intézeteknél (iskoláknál, kórházak­nál, hivataloknál, közműveknél és egyéb intézmények­nél,­ ahol fémből készült tárgyak előfordulhatnak, gondos vizsgálat tárgyává tenni, vannak-e ott fémből, főleg vörösréz és sárgarézből készült használaton kívül helyezett vagy ritkán használt és nagyobb nehézség nélkül átadható készülékek, edények, üstök, berendezési tárgyak stb. Amennyiben ilyenek találtat­nának, úgy szíveskedjék az illetékes tényezők által azokat összeíratni s hozzávetőleges súlyukat is meg­állapítani. Az összeírásnál tegye gondos mérlegelés tárgyává azt is, hogy a mai magas fémárak elég kedvező alkalmat adnak arra, hogy elavult fém­berendezések új, nem igényelt fémből készültekkel pótoltassanak. Az összeírt fémekről fémenként lehetőleg elkülönítve a súlyok feltüntetésével jegyzék szerkesz­tendő, amely folyó évi szeptember 15-ig hozzám

Next