Fővárosi Közlöny, 1918 (29. évfolyam, 32-61. szám)
1918-12-06 / 58. szám
Bizottsági ülések. — A járványbizottság ülése. — 1918. évi november 28-án. — A járványbizottság 1. évi november 28-án ülést tartott dr. Bódy Tivadar polgármester elnöklete alatt, előadó volt: Szendy Károly tanácsjegyző. Elnök az ülést megnyitja. Megállapítja, hogy a legutóbbi ülés óta a spanyol betegségnek nevezett járvány nem mutat visszafejlődést, hanem ellenkezően a megbetegedések és halálozások száma újból emelkedett. Igaz, hogy régebben hetvenhárom halálozás is volt, de tegnap is volt negyvennégy, ma pedig negyvenegy halálozás. Gondoskodniok kell tehát olyan intézkedésekről, amelyek legalább emberileg megközelítő módon megakadályozhatják a járvány további terjedését. A mai viszonyok a legkedvezőtlenebbek a védekezésre. (Úgy van !) A megszállott területekről menekültek nagymértékben terjesztői a bajnak. A frontról minden vizsgálat nélkül özönlik a katonaság a fővárosba és itt növelik a betegek és halottak számát. Ebben látja egyik fő okát a megbetegedések és halálozások szaporodásának. A szükséges intézkedések iránt a tiszti főorvos tesz előterjesztést. Dr. Szabó Sándor tiszti főorvos. Amióta a forradalom fellépett, a tőle előtem választható társadalmi és forgalmi zavarok elsősorban és leginkább közegészségügyünket befolyásolták hátrányosan. Erre nézve pozitív számadat a halálozás százaléka. November 16. óta, amikor utoljára számoltak be, a következő volt a napi halálozások száma: 23, 25, 33, 23, 21, 30, 38, 39, 37, 25, 44, 41. Amint tudják, a spanyolnátha az egész világon elterjedt. A forradalom kitörésekor a gyűléseket és tömeges összejöveteleket korlátozó minden intézkedést felfüggesztettek, mozik, színházak szünetelésére, mulatók, kávéházak, éttermek, stb. korai bezárására, villamos zsúfoltságának megakadályozására elrendelt intézkedéseket, amelyeket a járványbizottság életbeléptetett, hatályon kívül helyezték. Mindezek után nem volt okuk arra, hogy a gyermekeket az iskolákból továbbra is kitiltsák, annál kevésbbé, mert azt tapasztalták, hogy különösen éppen a veszélyeztetettebb szegény gyermekek az udvarban, utcákon tömegekbe verődtek, csatangoltak egész nap. Ily módon csak úgy megkaphatták és terjeszthették a náthát, sőt még jobban, mintha iskolába jártak volna, (Úgy van!) ahová mégis tisztán kell menni a tanulónak és ahol a szegény gyermekeket meleg, tápláló ételt és fűtött helyiségek várják. Amint a múlt hét végén a megbetegedések és halálozások száma emelkedni kezdett, azonnal megtette javaslatait illetékes helyen az iránt, hogy a járványbizottságot összehívják a szükégessé vált intézkedések megtétele céljából. Közben beható állandó megfigyelés alatt tartották az iskolákat és ahol csak egy-két spanyolnátha megbetegedés is fordult elő, ott nyomban beszüntették az előadásokat. Most tizenöt van zárva, így jártak el az iskolákban mindenütt, amióta az általános bezárása megszűnt. Az iskolások között különben semmivel sincs több spanyolnátha, mint az iskolai szünet alatt vett. Ennek a bajnak a terjedésében az okok a következők: Elsősorban, szerény nézete szerint, a tömegek zsúfolódása utcákon, gyűléseken, mozikban,, színházakban, kávéházakban, éttermekben, hivatalokban, főként pedig a villamosokon és a vasutakon, stb. Másodszor, a menekülő vidékiek felözönlése, aminek a következménye a lakások zsúfoltsága, továbbá az, hogy az igen sok beteg és foglalkozással nem bíró menekült növeli az itteni tömegeket. A menekülők annyira nem férnek már el a lakásokban, hogy három iskolát kellett a számukra megnyitni szállásnak. Igen nagy számmal érkeznek közöttük már betegen, s ezek a tömegszállókban hiányosan vannak ellátva, éspedig a hatóságon kívül álló okokból. Elsősorban a vízvezeték és a klozetek berendezése a legnagyobb része rossz ezeken a helyeken. Főzni alig lehet, csak a gázresókon melegíthetik az ételt. Tele vannak ezek az épületek ételszaggal, hulladékkal. Ennek a megszüntetése sürgősen szükséges. De szükséges az időözönlés megszüntetése más szempontból is. A keleti pályaudvaron három nap alatt mintegy másfélmillió ember fordult meg. Ilyen szűk helyen ekkora tömegeknek a mozgása egyfelől illuzóriussá, lehetetlenné teszi a tisztaság fentartását, másfelől nagyobb időszakain a napnak olyan összeszorulását, zsúfolását hozza létre a tömegeknek, amely maga a legideálisabb terjesztője a bajnak. Egyetlen példát említ, t. i. a katonai kórházak emberanyagának felhozatalát. Pl. a Belgrádból hazajöttek között k kilencszázötven spanyolnáthás beteg volt. Ha ehhez hozzáveszik negyven-ötven súlyos beteg felszállítását naponkint a közelebbi és távolabbi környékről, ha hozzáveszik, hogy nem egy vonat érkezik meg olyan, amelyeken egy-két spanyol betegségben elhaltat találnak, akkor ebből megállapíthatja a bizottság, hogy ide hurcolják nemcsak a betegeket, hanem még a halottakat is. Mindezek eléggé megokolják azokat a tennivalókat, amiket előterjeszteni és javasolni kíván. További oka a baj növekedésének a lakás, táplálkozás, ruházkodás és fűtés tekintetében fennálló rossz viszonyok, kapcsolatban a hirtelen beállott nagy hideggel Azután a köztisztaság hanyatlása, ami abból származik, hogy nincsen sem emberi munkaerő, sem szállító iga. A házak közhelyei, kapualja, stb. tele vannak piszokkal, szeméttel. Ha egy kis olvadás következik be, megindul ezeken a helyeken a rothadás, amely ideális terepe az ártalmas mikroorganizmusok fejlődésének. . A betegek kórházi elhelyezése most sem okoz szerencsére több gondot, mint eddig. Elegendő hely áll a fertőtlenítő betegkórházakban rendelkezésre s többször volt alkalmuk meggyőződni, hogy a felvétel teljesen akadálytalanul történik, várakozni a felvételre jóformán semmit sem kell. A beszállítás azonban megnehezedett, aminek egyik oka, hogy a forradalom kitörése után a fertőtlenítő intézeti munkások egy része otthagyta a helyét. A spanyolnátha száma megszaporodott, a vasutakról is, a kerületekből is sokat kell beszállítani, aminek következtében tegnapelőttről tegnapra huszonöt beteg maradt otthon, akiket csak tegnap reggelre tudtak beszállítani. Miért is erre a célra okvetlenül szükséges, hogy két-három automobilt kapjon a fertőtlenítő intézet, mert a fertőző betegek beszállítása a legelemibb kötelesség, amit teljesíteniök kell. (Úgy van !) Tegnapelőtt például száznyolcvan beteget kellett bevinni a kórházba. A nagy távolságok folytán ilyen munkára a mai viszonyok között és a mai eszközökkel nem képesek. Hasonlóképen nehézségek vannak a temetkezés körül, különösen a katonaságnál. A temetési idő kitolása mellett is felszaporodnak az eltemetetlen hallottak. Itt feltétlenül sürgős segítésre van