Fővárosi Közlöny, 1919 (30. évfolyam, 1-46. szám)

1919-09-12 / 35. szám

HIVATALOS HIRDETÉSEK. 100.921/1919—VI. szám. A közadók és egyéb köztartozások befizetése. A tanácsköztársaság bukásával a feldúlt rend helyre­állításának, valamint a rombolások folytán szükségessé vált újjáépítésnek nagy munkája megindult. Ez a munka azonban csak akkor kecsegtet a siker reményével, ha a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állanak. A tanácsköztársaság gazdálkodása alatt a közpénztárak teljesen kiürültek, a megfelelő anyagi eszközök tehát csak akkor fognak rendelkezésre állani, ha a közzel szemben fennálló kötelezettségét kivétel nélkül mindenki a legpontosab­ban teljesíti. Fölkérjük ezért a főváros közönségét, hogy az adó­fizetés terén teljes készséggel tegyen eleget kötelezettségének. Tekintse minden adózó polgár elsőrendű, hazafias kötelességének, hogy az illetékes kerületi elüljáróság adó­számviteli osztályánál adótartozása nagyságáról önként tájé­kozást szerezzen, tartozását egyenlítse ki, avagy ha nem áll módjában, hogy tartozását egy összegben kifizesse, úgy az illetékes adófelügyelőségtől kérjen részletfizetési engedélyt és azt pontosan tartsa be. Öntudatos meggondolással segítse így elő minden adózó, hogy mielőbb rendelkezésre álljanak azok az anyagi eszközök, amelyek az állami és községi megsokszorozódott feladatok teljesítéséhez szükségesek és tegyék lehetővé, hogy az adótartozások beszedésénél a hatóságok kényszereszközök­höz nyúlni ne legyenek kénytelenek. Fontolják meg azt is, hogy a közszolgáltatások pontos fizetése a közterhek csökkenését eredményezi, mert a hátra­lékosok okozzák az adókezelésben a sok munkát és a hátra­lékosok behajtása sok munkaerő alkalmazását teszi szük­ségessé. Segítsék elő azt a törekvésünket, hogy az a munkaerő, amelyet a múltban az adóhátralékok behajtására voltunk kénytelenek igénybe venni, a közigazgatásnak más, a lakos­ság érdekeihez közelebb fekvő ágazataiban folytathassa működését. Budapest, 1919. évi augusztus 29. A Főváros Tanácsa. A nyaralók, vagy nyaralásra használt házak bérjövedelmének bevallása. A főváros területén, különösen az I., II., III. és VI. kerületben (Svábhegy, Zugliget, Hűvösvölgy stb.) levő nyaralók és nyaralásra használt házak után 1920. évre kivetendő hát­béradó alapjául szolgáló vallomási ívek benyújtására a m. pénzügyminisztérium 32.773/1919. számú rendeletével az 1919. évi szeptember 15-ig (bezárólag) terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-c. 46. §-a értelmé­ben a bevallás annál az elüljáróságnál történik, amelynek területén a nyaraló, illetőleg ház fekszik. A házbérjövedelem bevallására kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség ese­tén az összes tényleges birtokosok; b) nem önjogú, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatal­mazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszon­élvező), illetve a törvényes képviselő a hátbérvallomási ívet meghatalmazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azon­ban meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meg­hatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhívatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, hogy a hátbérvallomási ívet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt az illetékes elüljáróság adószám­viteli osztályánál legkésőbben szeptember 15-ig (bezárólag) nyújtsák be annál inkább is, mert a benyújtási határidő nem fog meghosszabbíttatni. A bevallás tárgya: a nyaralók, illetőleg házak évi nyers bérjövedelme. Nyers bérjövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a beval­lás időpontjában ellenértékül fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ideszámítandók különösen : 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyet­t fizetett kárbiztosítási díjak, állami, helyhatósági s egyéb adók, azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő a köz­ségi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó címen fizet, ha a bérbeadó ezeket az ösz­szegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda­nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már bennfoglaltatnak ; 3. azok az összegek, melyeket a bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihor­dás és más ilynemű mellékköltségek címen fizet,­ ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részé­ről külön fizetett, akár előre megfizetett járandóságokat, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapí­tott összegeket, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által cél­jaira felhasznált víz után fizetett vízvezetéki díjakat; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett nyaraló vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karba­helyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség vissza­térülésig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított fel­osztás szerint az illető évre esik. A házbirtokos által használt vagy másnak ingyen áten­gedett épületeknek, illetőleg lakrészeknek nyers házbérjöve­delme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérértéket), az üresen álló nyaralóknál vagy lakáso­knál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Üzletfelszereléssel, házi kerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek az az összeg vallandó be, mely házbér címén a bérszerződésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott nyaralók vagy lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, melyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30°/o-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a vallomási íven bizonyítják a vallomás helyességét, nevüknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzés által. Ez a be­jegyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomások beadásáról elismervényt kapnak. A­ vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, a kivetés korán megállapított hátbéradónak a) l°/o-át, ha pedig a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyúj­tására szóló felhívás vételétől számított nyolc nap alatt sem nyújtja be vallomását, további 4°/o-át fizeti pótlék fejében, ha a megállapított adóalap 1000 koronát meg nem halad, b) 5%-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 25%-át fizeti pótlék fejében, ha a megállapított adóalap 1000 koronát meghalad. (1909—VI. t.-c. 48. §-a és 1912—LIII. t.-c. 39. §-a.) Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ívet a bér­összegnek beírása előtt íratja alá bérlőjével, annyiszor bün­tetendő 5—200 koronáig terjedő rendbírsággal, ahány bérlő­jénél ezt elkövette. Hasonló rendbírsággal sújtatik a bérlő is, ha a vallomási ív aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. Bíróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak tör­vényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallo­mási ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abba tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallási kötelezettsége alól nem menti föl az a körülmény, hogy a vallomási ív részére hivatalból kézbe­sítve nem lett. Budapest, 1919. szeptember 1. A kerületi elöljáróság.

Next