Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-09-17 / 27. szám

alkalmazottak száma a jogi minősítésűekét jóval meghaladja, az ügyosztály műszaki jellegére követ­keztetni nem lehet, mert a műszaki munka termé­szeténél fogva lasúbb, a helyszíni felvételek, terve­zések, térképezések és más hasonló munkálatok aránylag sok egyént és hosszabb időt igényelnek. A tanácsi XII. ügyosztály ügykörébe a főváros három legnagyobb üzemének, a vízműveknek, a gáz­műveknek és az elektromos műveknek legfőbb irányítása és vezetése tartozik, illetőleg ezeknek az üzemeknek mindazon ügyei, amelyekben az elhatá­rozás és intézkedés a közgyűlést vagy a tanácsot illeti meg. Az ügyosztály hatáskörébe van utalva még ezenkívül a kábelfektetések engedélyezése, az erős áramú szerelésekre a helyhatósági engedélyek kiadása és a közterületeknek kőolajjal való világítása. Ez utóbb említettek azonban úgy a munka mennyiségére, valamint fontosságára nézve az ügyosztály ügykörének csekély és lényegtelen részét képezik. Az ügyosztály megszervezésénél és hatásköre megállapításánál az alapgondolat az volt, hogy a fentebb jelzett három üzem mindenben a magán­vállalatok mintájára, mint önálló bejegyzett cégek, olyan szervezetet nyernek, amelynek korlátai között ügyeiket, úgy a kereskedelmieket, mint a műszakiakat, önállóan intézik s csak az irányítás tekintetében történő elhatározások és az ellenőrzés tartatnak fenn a tanácsnak és a közgyűlésnek. Ezt az alapgondolatot tükrözi vissza s az említett elvet viszi keresztül a törvényhatósági bizottság által a gázművek igazgatá­sára alkotott szabályrendelet. Ez a szabályrendelet részletesen felsorolva megállapítja az üzem igazgatá­sára nézve a közgyűlésnek, a tanácsnak, a tanács mellé rendelt üzemi villágítási szakbizottságnak, az üzem igazgatóságának, az üzem vezérigazgatójának, kereskedelmi és műszaki igazgatójának hatáskörét és pontosan körülírja az üzem igazgatóinak feladatait és kötelességeit. A helyi igazgatást végzik az üzem igazgatói az alájuk rendelt személyzettel, annak leg­főbb szerve az üzem igazgatósága, amelyen keresztül a szükséges javaslatok az üzem útján a tanács, illetve a közgyűlés elé kerülnek. Az igazgatóság áll az egyik alpolgármesterből, mint elnökből, két tanácstagból, akik közül az egyik a XII. ügyosztályt vezető tanácsnak, a törvényhatósági bizottságnak a világítási üzemi bizottság tagjai sorából kiküldött három tagjából és az üzem igazgatóiból. A vízművek, valamint az elektromos művek élén, mint vezérigazgatók, mérnökök állanak, a gáz­gyári üzem műszaki vezetését a szabályrendelet szerint a műszaki igazgató látja el az alája tartozó műszaki személyzettel, még­pedig teljes egyéni fele­lősség mellett. Az elektromos művek igazgatására szabály­rendelet még nincs, de a közgyűlés még az 1914. évben kimondotta, hogy az elektromos műveket is a gázművekre érvényes szabályrendelet rendelkezései szerint kell igazgatni. A vízművek igazgatása szervezetlen. A mérnöki hivatal megszüntetése előtt annak egyik szakosztá­lyát képezte,­­ az 1911. évi szervezés, amely a mérnöki hivatalt megszüntette, a vízművek szerve­zésére nem terjedt ki, — erre nézve az elhatározás joga kifejezetten külön fentartatott. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a XII. ügyosztály műszaki ügyosztállyá szerveztessék-e át, a tanácsnak elsősorban abból kell kiindulnia, hogy a gázműveknek fentebb ismertetett kezelése, amely a másik két üzem vezetésének irányát is megszabja, helyes-e és a főváros érdekeinek meg­felel-e, vagy pedig az üzemek igazgatásának más irányára kell áttérni. Ez az igazgatás, amellyel együtt jár az ügyosztály ügykörének megállapítása, a múltban annyit hangoztatott felelősség, a bürokra­tikus formáktól való lehető mentesítés s az ipari és kereskedelmi vállalatoknál annyira fontos szabad mozgás és kereskedelmi szellem érvényesülésének teljes biztosítása mellett minden tekintetben ugyan­azon elvek szerint történik, mint a magánüzemeknél és vállalatoknál. Csaknem ugyanolyan feladatú és hatáskörű szervek intézik itt az igazgatást, mint amilyenek a magánüzemek igazgatásában nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon fennálla­nak. A helyi igazgatást a központi (tanácsi) igazga­tással az ügyosztály kapcsolja össze s egyúttal az ellenőrzést is ez gyakorolja. A tanácsnak és a közgyűlésnek ellenőrzése különben a legteljesebb mértékben megoldást nyer azáltal, hogy a közgyűlés elé kerülő minden javas­latot tárgyalni kell a világítási üzemi bizottságnak s hogy úgy a tanácsnak, mint a közgyűlésnek három­három tagja helyet foglal az igazgatóságban. Ez az igazgatás mentes minden bürokratikus lassúságtól, tökéletesen simulhat az üzleti élet folytonos válto­zásaihoz s abban az egyéni felelősség elve teljesen érvényesül. A helyi igazgatás és az önkormányzat legfőbb szerve, a közgyűlés között az összekötő kapocs a tanács, a törvény szerint a főváros vagyo­nának felelős kezelője s mint ilyen, az üzemek igaz­gatásának irányítója és az egyoldalú üzleti szem­pontoknak a főváros pénzügyi és egyéb érdekeivel való összeegyeztetője. Ez a szervezet a gyakorlatban teljesen bevált és annak minden olyan megbolygatása, amely nem a megkezdett irányban való további kiépítést jelentené, az üzemek és a székesfőváros érdekeinek egyoldalú feláldozását jelentené. Az igazgatásnak vázolt módja természetessé teszi, hogy a XII. ügyosztály műszaki ügyeket nem intéz. Az ügyosztály feladata az irányítás, az ellenőrzés és az üzemi igazgatás azon ügyeinek előkészítése, amelyek a tanácsnak és a közgyűlésnek döntése alá kerülnek. A három ü­zem helyi igazgatásában nem a műszaki ügyek uralják a helyzetet, aminthogy az ott működő személyzet nagyobb része sem műszaki képzettségű. Az üzemeknél a kereskedelmi és az álta­lános adminisztratív tennivalók nagy tömege található fel s azoknak megfelelő módon való intézése és a székesfőváros pénzügyi és gazdasági érdekeinek, vala­mint a lakosság igényeinek kielégítése tekintetében legalább is olyan fontos, mint a műszaki rész. A műszaki természetű ügyek közül az egyes telepek üzemének vezetése a legfontosabb, amely egy­úttal az üzem műszaki életét is uralja. Ez oly külön­leges és annyi gyakorlatot igényel, hogy annak intézé­sére mind a három üzemnek külön-külön egész mérnöki gárdája és egyéb műszaki személyzete van, amelyben képviselve van a mérnöki tudomány minden ága, tehát korántsem csak a gépészet, hanem az általános mérnöki, magasépítési, elektrotechnikai stb. stb. úgy, hogy legtöbb esetben még az egyes üzemek műszaki ügyeinek élén álló műszaki igazgató is a telepvezető vagy az egész mérnöki testületének véle­ményére és felvilágosításaira van utalva, amennyiben pedig főbenjáró fontoságú műszaki természetű ügyek kerülnek tárgyalásra, a műszaki igazgató rendszerint külső szakértő meghallgatása után tesz javaslatot.

Next