Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-09-17 / 27. szám

vett hitelösszegben és így külön fedezet kijelölésére szükség nincs. A vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel kell ter­jeszteni. 14. Tanácsi előterjesztés Csöppüs József altiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 20.994/1920—1. szám. A tanács az 1920. évi február 12-én kelt 32.125/1919—1. számú határo­zattal Cseppüs József fővárosi altisztet a nyugdíj­szabályrendelet 2. §-ának b) pontja és 38. § ának harmadik bekezdése alapján hivatalból nyugdíjazta és részére a főváros szolgálatában eltöltött 24 évet meghaladó beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 1700 korona fizetése és 1600 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 3300 korona járandósága után, a fővá­rosi nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja és a 8550/1919—I. számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 2244 korona nyugdíjat szavazott meg és ezt az összeget a nyugdíjszerű ellátás kiegészí­téséről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében neve­zett évi 600 korona lakáspénze után a nyugdíjpótló alapból évi 408 koronával kiegészítette. Nevezett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a beszámítható szolgálati idejét közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 6 évi havi jegyzékes szolgálata is a nyugdíjszerű ellátása meg­állapításánál kegy útján beszámíttassák és így 30 évet kitevő szolgálata utáni megfelelő nyugdíjban része­síttessék. Tekintettel arra, hogy Csöppüs József, volt fővárosi altiszt szolgálati kötelezettségeinek mindenkor megfelelt, teljesen vagyontalan és 68 éves korával járó törődöttsége miatt munka- és keresetképtelen, a tanács az előterjesztett kérelemhez képest azzal a javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyű­lése elé, hogy Csöppüs József, volt fővárosi altiszt 24 évi beszámítható szolgálatát közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 6 évi havi­jegyzékes szolgálatát nyugdíjszerű ellátásánál a nyug­díjjárulék utólagos levonásának kötelezettsége mellett kivételesen kegy útján beszámítani, ez alapon össz­szolgálatát ellátása szempontjából 30 évben meg­állapítani és ehhez képest a 32.125/1919—I. számú tanácsi határozattal már megszavazott évi 2244 korona nyugdíjat évi 2640 koronára, az évi 408 korona kiegészítési összeget pedig 480 koronára felemelni méltóztassék. A felmerülő költségek fedezetet találnak a köz­ségi alap költségvetése IX. csoport XV. fejezet, kiadási 1. címe (Nyugdíjak és kegydíjak) alatt felvett hitelösszegben és így külön fedezet kijelölésére szükség nincs. A vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel kell ter­jeszteni. 15. Tanácsi előterjesztés Drencsik András altiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyé­ben. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 57.229/1920—1. szám. A tanács az 1920. évi március 4-én kelt 2769/1920—1. számú határozattal Drencsik András fővárosi altisztet a nyugdíjszabály­rendelet 2. §-ának a) pontja és 38. §-ának harmadik bekezdése alapján hivatalból nyugdíjazta és részére a főváros szolgálatában eltöltött 21 évet meghaladó beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 1800 korona fizetése és évi 1600 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 3400 korona járandósága után, a fővárosi nyug­díjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja és a 8550/1919/1. számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 2108 korona nyugdíjat szavazott meg és ezt az összeget a nyugdíjszerű ellátás kiegészíté­séről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében nevezett évi 700 korona lakáspénze után a nyugdíjpótló alap­ból évi 434 koronával kiegészítette. Nevezett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a beszámítható szolgálati idejét közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 12 évi heti­jegyzékes szolgálata is a nyugdíjszerű ellátása meg­állapításánál kegy útján beszámíttassák és így a 33 évet kitevő szolgálata után megfelelő nyugdíjban részesíttessék. Tekintettel arra, hogy Drencsik András, volt fővárosi altiszt szolgálati kötelezettségeinek minden­kor a legkiválóbb módon megfelelt, egy jövedelmet nem hozó vidéki családi házon és mintegy 3 hold földön kívül egyéb vagyona nincs, munka- és keresetképtelen, a tanács az előterjesztett kérelemhez képest azzal a javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, hogy Drencsik András, volt fővárosi altiszt 21 évi beszámítható szolgálatát közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 12 évi hetijegyzékes szolgálatát nyugdíj­szerű ellátásánál a nyugdíjjárulék utólagos levonása mellett kivételesen kegy útján beszámítani, ez alapon összszolgálatát ellátása szempontjából 33 évben megállapítani és ehhez képest a 2769/1920—I. számú tanácsi határozattal már megszavazott évi 2108 korona nyugdíjat évi 2924 koronára, az évi 434 korona kiegészítési összeget pedig évi 602 koronára fel­emelni méltóztassék. A felmerülő költségek fedezetet találnak a köz­ségi alap költségvetése IX. csoport XV. fejezet, kiadási 1. címe (Nyugdíjak és kegydíjak) alatt felvett hitel­összegben és így külön fedezet kijelölésére szükség nincs. A vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel kell ter­jeszteni. 16. Tanácsi előterjesztés Szakál Ferenc altiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 22.510/1920—1. szám. A tanács az 1920. évi február 5-én kelt 122.567/1919—1. számú hatá­rozattal Szakál Ferenc fővárosi altisztet a nyugdíj­szabályrendelet 2. §-ának b) pontja és 38. §-ának harmadik bekezdése alapján hivatalból nyug­díjazta és részére a főváros szolgálatában eltöltött 26 évet kitevő beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 1800 korona fizetése és évi 1600 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 3400 korona járandósága után, a fővá­rosi nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja és

Next