Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)
1920-09-17 / 27. szám
vett hitelösszegben és így külön fedezet kijelölésére szükség nincs. A vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel kell terjeszteni. 14. Tanácsi előterjesztés Csöppüs József altiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 20.994/1920—1. szám. A tanács az 1920. évi február 12-én kelt 32.125/1919—1. számú határozattal Cseppüs József fővárosi altisztet a nyugdíjszabályrendelet 2. §-ának b) pontja és 38. § ának harmadik bekezdése alapján hivatalból nyugdíjazta és részére a főváros szolgálatában eltöltött 24 évet meghaladó beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 1700 korona fizetése és 1600 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 3300 korona járandósága után, a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja és a 8550/1919—I. számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 2244 korona nyugdíjat szavazott meg és ezt az összeget a nyugdíjszerű ellátás kiegészítéséről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében nevezett évi 600 korona lakáspénze után a nyugdíjpótló alapból évi 408 koronával kiegészítette. Nevezett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a beszámítható szolgálati idejét közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 6 évi havi jegyzékes szolgálata is a nyugdíjszerű ellátása megállapításánál kegy útján beszámíttassák és így 30 évet kitevő szolgálata utáni megfelelő nyugdíjban részesíttessék. Tekintettel arra, hogy Csöppüs József, volt fővárosi altiszt szolgálati kötelezettségeinek mindenkor megfelelt, teljesen vagyontalan és 68 éves korával járó törődöttsége miatt munka- és keresetképtelen, a tanács az előterjesztett kérelemhez képest azzal a javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, hogy Csöppüs József, volt fővárosi altiszt 24 évi beszámítható szolgálatát közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 6 évi havijegyzékes szolgálatát nyugdíjszerű ellátásánál a nyugdíjjárulék utólagos levonásának kötelezettsége mellett kivételesen kegy útján beszámítani, ez alapon összszolgálatát ellátása szempontjából 30 évben megállapítani és ehhez képest a 32.125/1919—I. számú tanácsi határozattal már megszavazott évi 2244 korona nyugdíjat évi 2640 koronára, az évi 408 korona kiegészítési összeget pedig 480 koronára felemelni méltóztassék. A felmerülő költségek fedezetet találnak a községi alap költségvetése IX. csoport XV. fejezet, kiadási 1. címe (Nyugdíjak és kegydíjak) alatt felvett hitelösszegben és így külön fedezet kijelölésére szükség nincs. A vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel kell terjeszteni. 15. Tanácsi előterjesztés Drencsik András altiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 57.229/1920—1. szám. A tanács az 1920. évi március 4-én kelt 2769/1920—1. számú határozattal Drencsik András fővárosi altisztet a nyugdíjszabályrendelet 2. §-ának a) pontja és 38. §-ának harmadik bekezdése alapján hivatalból nyugdíjazta és részére a főváros szolgálatában eltöltött 21 évet meghaladó beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 1800 korona fizetése és évi 1600 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 3400 korona járandósága után, a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja és a 8550/1919/1. számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 2108 korona nyugdíjat szavazott meg és ezt az összeget a nyugdíjszerű ellátás kiegészítéséről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében nevezett évi 700 korona lakáspénze után a nyugdíjpótló alapból évi 434 koronával kiegészítette. Nevezett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a beszámítható szolgálati idejét közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 12 évi hetijegyzékes szolgálata is a nyugdíjszerű ellátása megállapításánál kegy útján beszámíttassák és így a 33 évet kitevő szolgálata után megfelelő nyugdíjban részesíttessék. Tekintettel arra, hogy Drencsik András, volt fővárosi altiszt szolgálati kötelezettségeinek mindenkor a legkiválóbb módon megfelelt, egy jövedelmet nem hozó vidéki családi házon és mintegy 3 hold földön kívül egyéb vagyona nincs, munka- és keresetképtelen, a tanács az előterjesztett kérelemhez képest azzal a javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, hogy Drencsik András, volt fővárosi altiszt 21 évi beszámítható szolgálatát közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 12 évi hetijegyzékes szolgálatát nyugdíjszerű ellátásánál a nyugdíjjárulék utólagos levonása mellett kivételesen kegy útján beszámítani, ez alapon összszolgálatát ellátása szempontjából 33 évben megállapítani és ehhez képest a 2769/1920—I. számú tanácsi határozattal már megszavazott évi 2108 korona nyugdíjat évi 2924 koronára, az évi 434 korona kiegészítési összeget pedig évi 602 koronára felemelni méltóztassék. A felmerülő költségek fedezetet találnak a községi alap költségvetése IX. csoport XV. fejezet, kiadási 1. címe (Nyugdíjak és kegydíjak) alatt felvett hitelösszegben és így külön fedezet kijelölésére szükség nincs. A vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel kell terjeszteni. 16. Tanácsi előterjesztés Szakál Ferenc altiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 22.510/1920—1. szám. A tanács az 1920. évi február 5-én kelt 122.567/1919—1. számú határozattal Szakál Ferenc fővárosi altisztet a nyugdíjszabályrendelet 2. §-ának b) pontja és 38. §-ának harmadik bekezdése alapján hivatalból nyugdíjazta és részére a főváros szolgálatában eltöltött 26 évet kitevő beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 1800 korona fizetése és évi 1600 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 3400 korona járandósága után, a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja és