Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)
1920-09-17 / 27. szám
az építkezési, felszerelési és beruházási célokra a költségvetésben előirányzott, de előre nem látható akadályok következtében a tárgyévben felhasználásra nem került hitelösszegek közül azok, amelyekre nézve a hitelfentartást a tanács a közgyűlésnél kieszközölte, az említett szabályutasítás VI. §. c), illetve VII. §. 2. pontja alapján a tárgyévet követő első, illetve második évre is zárszámadásilag fentarthatók. Az egyes illetékes tanácsi ügyosztályok hitelfentartást igénylő bejelentéseivel szemben, tekintettel arra a körülményre, hogy az 1919. évi háztartás előreláthatóan jelentékeny kezelési hiánnyal fog zárulni, figyelemmel másrészt arra, hogy amennyiben a kérdéses munkálatok és beszerzések a folyó 1920. évben csakugyan elodázhatatlanul szükségessé válnának, az igénylendő összegek póthitel útján és egyenként való engedélyezésének lehetősége fenmarad, javasoljuk, méltóztassék a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez oly értelmű előterjesztést tenni, hogy ezek, az 1919., illetve az 1918. és megelőző évekről a szabályutasítás VI. §. c) és VII. §. 2. pontja alapján, továbbá kivételesen harmadízben a VII. §. 2. pontja ellenére is fentartani kért hitelösszegek a zárszámadás alkalmával elejtessenek. A tanács ezt az előterjesztést pártolóan terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. 28. Tanácsi előterjesztés gróf Pejacsevics Jolánnak átírási és engedelmi dij elleni felebbezése ügyében. (Előadó: Stankovits tanácsnok.) 77.043/1920—VI. szám. A számvevőség a székesfőváros pesti részének 3252. és 5113. hrsz. ingatlanok átírása folytán gróf Pejácsevich Jolán budapesti lakás terhére 4207 korona 60 fillér átírási díjat vetett ki. Az érdekelt e kivetést felszólalással támadta meg, azt vitatván, hogy a számvevőség e díj előírásánál figyelmen kívül hagyta azt, hogy a kérdéses ingatlanokat csak fele részben örökölte és hogy az előírásnál nem az ingatlanok törvényes értéket vétettek számításba. A tanács a felszólalást elutasította, mivel az a körülmény, hogy az ingatlanoknak csupán fele része lett átírva, a kiszabásnál figyelembe vétetett és a kiszabás alapjául szolgáló érték is szabályszerűen van megállapítva. Az érdekelt a tanács véghatározata ellen törvényes időben újabb indokolás nélkül felebbezéssel élt. A tanács ezt a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. 29. Tanácsi előterjesztés dr. Hollós József és neje átírási és engedelmi díj elleni felebbezése ügyében. (Előadó: Stankovits tanácsnok.) 89.168/1920—VI. szám. A számvevőség a székesfőváros budai részének 5570. számú telekkönyvi betétében foglalt ingatlan átírása folytán dr. Hollós József és neje szül. Moór Gizella terhére 2309 , 60 fillér átírási és engedelmi díjat vetett ki. Érdekeltek a kivetés ellen felszólamlással éltek és az átírási díj leszállítását azon a címen kérték, hogy a 230.000 K vételárban, mely a kivetés alapjául szolgált, a 98.000 K értékű ingóságok is bentfoglaltatnak és ezért a ingatlan tulajdonképeni vételára 132.000 K, tehát ez utóbbi vételár szolgál az adókivetés alapjának. Ezt a felszólamlást a tanács azért utasította el, mert a kincstári átruházási illeték is, mely a fővárosi átírási és engedelmi díj kivetésének alapjául szolgál, a 230.000 K vételár alapul vétele mellett vettetett ki. Érdekelt a tanács elsőfokú véghatározata ellen törvényes időben újabb megokolás nélkül felebbezéssel élt. A tanács ezt a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. 30. Tanácsi előterjesztés a főváros iskoláinak tervbe vett államosítása ügyében. (Előadó: Némethy főjegyző.) 78.569/1920—VII. szám Ebben az ügyben a tanácsi VII. (közoktatási) ügyosztályai következő javaslatot tette: Tekintetes Tanács! A vallás- és közoktatásügyi miniszter I. évi április 1-én 30.296/1920. B. II. szám alatt kelt leiratával tudatta a székesfőváros közönségével, hogy a minisztertanács megbízásából törvényjavaslatot készül beterjeszteni a nemzetgyűlés elé a székesfőváros által községi jeleggel fentartott kisdedóvó intézeteknek és tanintézeteknek állami kezelésbe vétele ügyében, és felhívta a tek. tanácsot, hogy a tervezet ellen netán fenforgó észrevételeit 14 nap alatt terjessze elő. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése abban az időben szünetelvén, helyette a tek. tanács fejtette ki folyó évi május 6-án 47.651/1920—VII. szám alatt tett fölterjesztésében azokot, amelyek — szerinte — teljességgel kizárják azt, hogy a székesfőváros valaha iskoláinak állami kezelésbe vételéhez és az iskolákba fektetett s törzsvagyonának jelentékeny részét képező vagyonának elvételéhez hozzájáruljon. Tiltakozott a tek. tanács ebben a fölterjesztésben az ellen, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben a kormány és a nemzetgyűlés a székesfőváros közönségének egyedül illetékes és hivatott képviselője, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének meghallgatása nélkül határozzon és k£rte a v. kir. kormányt, hogy a székesfőváros iskoláinak állami kezelésbevételének szándékától elállani, rosszabb esetben pedig az erre vonatkozó tárgyalásokat az új törvényhatósági bizottság közgyűlésének megalakulásáig felfüggeszteni s ennek ebben a fontos ügyben való megnyilatkozásra módot adni méltóztassék. Erre a felterjesztésünkre ugyan a mai napig még semmiféle választ nem kaptunk, miután azonban úgy az újonnan alakult kormány elnökének a nemzetgyűlésen adott programjából, mint a vallás- és közoktatásügyi miniszter ismételten tett kijelentéseiből az tűnik ki, hogy a kormány iskoláink államosításának tervét nemcsak el nem etette hanem ellenkezőleg, — értesülésünk szerint új tömegjavaslatot készítve — azt már a közeli napokban a nemzetgyűlés elé szándékozik terjeszteni, úgy véljük, hogy kötelességmulasztást követnek el, ha az újonnan alakult törvényhatósági bizottság közgyűlésének figyelmét erre az ügyre föl nem hívnánk s nem javasolnánk, hogy a maga részéről is nyilatkozzék meg ebben az irányban, hogy ebben a főváros gazdasági, kulturális és pedagógiai életében oly nagyfontosságú kérdésben alapos előkészítés után maga is álláspontot kíván elfoglalni