Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)
1920-09-24 / 29. szám
nek biztosításával. A közélelmezés feladata tehát kettős: biztosítani egyrészről a megbénult termelés zavartalan menetét, hogy az életszükségletek kielégítésére szolgáló termékek mind nagyobb mennyiségben állíttassanak elő, másrészről pedig biztosítani az ország minden polgárának kivétel nélkül a nyugodt, bő táplálkozás lehetőségét. Amíg ez a két feladat megoldva nincs, addig konszolidációról, a fejlődés nyugodt alapjáról szó sem lehet, addig könnyű talaja lesz a felforgató eszméknek, melyek mindig az üres gyomrokon keresztül hatottak a legkönnyebben. E kettős feladat megoldásánál biztosan számítok a vármegyék hatóságainak, gazdasági egyesületeinek hazafias szellemére, emelkedett gondolkodására, törvénytiszteletére és a közjó munkálásában való fáradhatatlan buzgalmára. A 4787/1920. M. E. számú rendelet a szabadforgalom jegyében a termésnek csupán egy részéről kdvánt rendelkezni. Sajnos, a cséplési eredmények a hozzáfűzött várakozásnak nem felelnek meg. Ma már nyilvánvaló, hogy az idei búza- és rozstermés, a jövő évi vetőmagszükségletet is számításba véve, még a belföldi fogyasztás céljaira sem elegendők. Ily körülmények között a kormány a nemzet egyetemes érdekeitől vezérelve, kénytelen volt az egész idei kenyérmagtermést zár alá venni, nehogy az üzleti spekuláció azokat az ellátatlan szegényebb osztályok és a termés elől elvonja. Teljes tudatában van a kormány annak, hogy a termelőknek óriási mértékben megnövekedett költségekkel kell megküzdeniök, s teljesen jogosnak ismeri el a törekvést, hogy a termények végre szabad forgalom tárgyává tétessenek, de a parancsoló szükség megköveteli, hogy a mindennapi kenyér mindenki által megszerezhető legyen, mert különben megbomlana ismét a sok szenvedés és megmérhetetlen nemzeti veszteségek árán óriási erőfeszítéssel visszaállított jogfolytonosság és rend. A magyar nép ősi józansága megérti a kormány intencióját s ha keserűen is, de megnyugodva válik meg verejtékes munkájának gyümölcsétől abban a meggyőződésben, hogy a hazának s így közvetve önmagának is használ vele. Ha a közigazgatási hatóságok, a gazdasági egyesületek, melyek a magyar néppel közvetlenül érintkezésben vannak, az ország egyetemes érdekétől áthatva a nép áldozatkészségét felkeltik és ápolják, úgy minden bizonnyal nemcsak belenyugosznak terményeik beszolgáltatásának kényszerébe, de önként fogják azokat a haza oltárára felajánlani. Újabb honfoglalás korát éli a nemzet napjainkban s a lét vagy nemlét kérdése előtt áll, ha nem lesz meg mindnyájunkban egyaránt a mindentmindent felajánló áldozatkészség, el fog pusztulni az ország nyomorultul, a határainkon tornyosuló hullámok el fognak temetni menthetetlenül s hosszú szolgaság fog következni az ezeresztendős dicsőséges történelem után. Csak a mindent felajánló áldozatkészség, a polgári erények új életre ébredése, a lankadatlan munka, a törvények tisztelete, a nemzet feltámasztásának mindent lebíró egységes akarata állíthatja talpra ezt a szerencsétlen, porba sújtott nemzetet. A törvényhatóságok — a magyar nemzet megannyi várai — voltak mindig az ország fennállásának biztosítékai, ezért fordulok én működésem megkezdésekor legelőször hozzájuk, a magyarok Istenének szent nevében kérve, hogy a nemzet megmentésének, a konszolidáció megalapozásának s ezzel az ország területi integritása visszaállításának munkájában engem odaadó lelkesedéssel, az ügyhöz méltó fáradhatatlan buzgalommal s a helyi érdekeken való felülemelkedéssel támogatni szíveskedjenek. Budapest, 1920. évi augusztus 26-án. Dr. VOSS József. Felolvassa az igazoló választmány átiratait, amelyek szerint dr. Lengyel Endre törvényhatósági bizottsági tag megválasztása ellen beadott felebbezésrehozott határozatában — nem látván vele szemben összeférhetetlenséget fennforogni, — dr. Lengyel Endrét törvényszerűen megválasztott törvényhatósági bizottsági tagnak jelenti ki, Csefkó István megválasztását pedig az 1920: IX. t.-c. 3. §-ának 2. pontja alapján a választhatóság hiánya miatt — mivel ellene a törvényhatósági választások időpontjában bűnvádi eljárás volt folyamatban — semmisnek mondja ki. (Tudomásul vétetik.) Elnök: Jelenti, hogy a múlt közgyűlés napirendjéről két indítvány maradt vissza tárgyalásra és pedig: Rácz Sándor törvényhatósági bizottsági tagnak az ipartörvény revíziója ügyében az ügyrendben meghatározott időben benyújtott indítványa, valamint dr. Elek Mór törvényhatósági bizottsági tagnak az ügyrend szerinti időben benyújtott, de elutazása miatt elő nem terjesztett indítványa a melegedő napközi otthonok nyitása ügyében. Ezen indítványokon kívül Szakmándy János törvényhatósági bizottsági tag az ipartörvény revíziója ügyében benyújtott előbb mondott indítványhoz egy kiegészítő pótindítványt nyújtott be, amelyet az eredeti indítvány kapcsán fog a főjegyzői teendőket végző tanácsnok előterjeszteni. Megjegyzi, hogy Elek Mór bizottsági tag ma is kimentette magát, (Közbeszólások jobbról: Hosszú nap van! Böjtöl!) és így indítványa ma se fog tárgyalás alá kerülni. Jelenti, hogy a múlt közgyűlésről előterjeszteni elhalasztott két interpelláción kívül Zilahy-Kiss Lajos törvényhatósági bizottsági tag a budapesti „Igaz Thora" egylet polgári iskolai tanfolyamának tandíjmentessége ügyében egy rendbeli, Pálfy József törvényhatósági bizottsági tag pedig a következő 4 rendbeli interpellációt nyújtotta be: A községi üzemek fiókjánál észlelt visszaélések, a X. kerületi Százados utcai polgári iskolák bezárása, a X. kerületi Hungária- és Kerepesi-út sarkán levő helyi érdekű vasúti megállóhely visszaállítása és a VII. kerületi Mexikói- és Kerepesi-út sarkán levő személyátjáró védőszerkezete ügyében, Petrovácz Gyula törvényhatósági bizottsági tag a VII. kerület, Thököly úti Máv. kereszteződés sorompójának a Hazai Fatermelő r t. új iparvágánya folytán bekövetkezett gyakoribb elzárása ügyében, dr. Liptay Lajos törvényhatósági bizottsági tag a fővárosi zöldségüzem igazgatójának autóhasználata ügyében, dr. Csilléry András törvényhatósági bizottsági tag a Budapest székesfővárosi községi takarékpénztár sürgős felállítása ügyében s végül dr. Kazay László törvényhatósági bizottsági tag a Skentralis szék működésének életbeléptetése ügyében jelentettek be interpellációt. Az interpellációk az ügyrendben megállapított időben, vagyis este fél 7 óra után fognak előterjesztetni. Jelenti, hogy a tárgysorozat 20, 21, 25, 26, 28, 29, 30, 31, 32 és 33. pontjai alatt fölvett ügyek szakbizottságok elé volnának utalandók s kéri a közgyűlés hozzájárulását, hogy ezeket a tárgyakat további előkészítés céljából a mai ülés napirendjéről levehesse.