Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)
1920-09-17 / 27. szám
Tisztelt Közgyűlés! Mélyen tisztelt Alpolgármester Urak! (Halljuk! Halljuk!) Egy csodája a véletlennek, hogy Budapest székesfőváros reneszánsza, keresztény nemzeti újjászületése a mélt őszi előhónapokra esik. Eszembe jut az a kép, melyet a szépművészeti múzeumban láttam, amely egy erdőt ábrázol, amint a fák leveleiket hullatják és a tartott bokrok között mégis átsüt a felkelő nap aranysugára. Ez a kép találó a mai napon, amidőn künn őszi ködfátyol lebeg, de ime itt bent, ebben a teremben, a magyar, nemzeti, keresztény gondolatnak, aranysugára ragyog. (Éljenzés.) Ennek a sugárnak, ennek a keresztény nemzeti reneszánsznak a képviselői a most újonnan megválasztott alpolgármester urak. Tisztelt Közgyűlés! Rendkívül fontos feladat az, ami a most újonnan megválasztott alpolgármester urakra hárul. A főváros közigazgatása tulajdonképen az ő kezükbe van letéve, hisz a polgármester a maga óriási elfoglaltsága mellett, a közigazgatásnak minden apró részletét képtelen a kezében tartani, ezért ők azok, akik megindítják a közigazgatás gépezetét, ők azok, akik az eszméket megadják, akik azután a megadott eszmék kivitelét irányítják; a feldolgozott anyag, revízió alakjában ismét az ő kezükben jön össze, ilyképen egy csodálatos egységbe egyesítvén a közigazgatás harmónijának nagy ágazatát. Ezek a nagy feladatok várnak a most megválasztott alpolgármester urakra, de én meg vagyok róla győződve, hogy ezt a feladatot, bármilyen nehezek legyenek is azok, a legkiválóbban fogják elvégezni. Bizonyíték erre az ő múltjuk, hiszen hosszú biográfiát kellene elmondanom, hogyha az ő kiváló előéletüket akarnám ecsetelni; csak néhány szóval akarok rámutatni arra, hogy Folkusházy Lajos nevével (Lelkes éljenzés.) a közélelmezés van kapcsolatban és hogyha a háború nehéz körülményei között ez a város volt a legjobban élelmezett város, ez elsősorban Folkusházy Lajos alpolgármester úr érdeme (Úgy van ! Taps mindkét oldalon.) Ugyancsak az érdemnek ilyen bokrétáját nyújthatjuk át Rényi Dezső alpolgármester úrnak (Éljen! Éljen !), akinek nevéhez fűződik Budapest közügyeinek világvárosi emelkedése és aki, hogy eddig nem jutott még az őt méltán megérdemlő helyre, egyéb körülmények mellett, csak az ő végtelen úri szerénységének tulajdonítható. (igaz, úgy van! Hosszan tartó taps.) Ugyancsak szívem melegével üdvözlöm Buzáth János címzetes alpolgármester urat (Nagy éljenzés.), akinek rendkívüli érdemei vannak abban a tekintetben, hogy a főváros közművei a legnehezebb időkben is mindig kifogástalanul teljesítették közhasznú funkciójukat. Minket egy eszme hevít, a keresztény, nemzeti (Felkiálltás balról: és magyar!) eszme és az a gondolat, hogy ezt a rombadőlt fővárost a maga romjaiból ismét felépítsük. (Úgy van !) Egyek vagyunk ebben a gondolatban és elmondhatjuk magunkról azt, amivel az 1880. évi diéta zárult: „egyek vagyunk, egyek maradunk, amíg a kérlelhetetlen sors bennünket el nem választ!" Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Alpolgármester Urak! Ennek az egyesülésnek gondolatában és abban a szent hitben, hogy egyesült akarattal sikerülni fog ezt a romba dőlt fővárost felépíteni, kereszténnyé és nemzetivé tenni, szívem melegével üdvözlöm a megválasztott alpolgármester urakat! (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Folkusházy Lajos alpolgármester: Méltóságos Polgármester Úr! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Hálás szívvel mondok köszönetet a magam és alpolgármester társaim nevében Méltóságodnak a hozzánk intézett meleg és kitűnő üdvözlő szavaiért s hálatelt szívvel mondunk köszönetet a mélyen tisztelt Közgyűlésnek, a mai megválasztásunkkal irántunk kifejezett megtisztelő bizalmáért. Alpolgármester társaimnál a mélyen tisztelt közgyűlés bizalmának jelentőségét csak még fokozza az a körülmény, hogy a választással őket tanácsnoki állásból méltóztatott a magasabb alpolgármester állásra , illetve rangra emelni s az ő működésüknek az eddiginél nagyobb teret biztosítani s eléjük az eddiginél fontosabb célokat s feladatokat kitűzni. Kedves kötelességet teljesítek, amikor ezért az ő nevükben, a mélyen tisztelt közgyűlésnek a hála és köszönet szavait, mély tisztelettel, külön is tolmácsolom. Alpolgármesteri állásunkban programmot adni nem feladatunk. A mi feladatunk elsősorban az, hogy a polgármester úrnak legközvetetlenebb munkatársai legyünk, az ügyvitel terheit vele megosszuk sőt nehéz munkájában hathatósan támogassuk. (Általános helyeslés.) Ezt a feladatkört azonban nem lehet betölteni másként, csak úgy, ha azokkal a nemes és hazafias irányelvekkel, amiket a polgármester úr az ő székfoglaló beszédében hangoztatott, szívvel és lélekkel teljesen egyetértünk. (Úgy van! Élénk helyeslés és taps.) Éppen ezért, itt a közgyűlés színe előtt biztosítjuk a polgármester urat, hogy minden erőnkkel, tapasztalatunkkal és tudásunkkal megbízható támaszai s kötelességünkhöz híven, mindig férfiasan őszinte tanácsadói leszünk. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Mélyen tisztelt Közgyűlés! Teljesen átérezzük azonban azt is, hogy ránk nem csupán a főváros közigazgatásának súlya vár, hanem hogy részt kell kivennünk abból a munkából is, amelyet a mélyen tisztelt Közgyűlés, a világháborús események forgatagában összeroppant erkölcsi közéletünk helyreállításáért is vállalt magára. (Úgy van! Úgy van!) S mivel tudjuk, hogy az e téren való tevékenységnél nem annyira a törvények és jogszabályok hivatali alkalmazása, mint inkább a magyar nemzeti érzés és igazi keresztény erkölcs hirdetése, gyakorlása és érvényesítése, (Helyeslés és taps.) különben pedig a tiszta jellemmel való példaadás a leghathatósabb segítőeszközök. Elenkölt és lelkesítő érzés ránk nézve az, hogy a mélyen tisztelt Közgyűlés minket, e magasabb követelmények szempontjából is érdemesnek és méltónak ítélt. Ez a legszebb pályabér, ami köztisztviselőt kitüntethet. (Éljenzés és taps.) Mindehhez a munkához azonban, érezzük, nem elég a mi jóakaratunk, törekvésünk és elhatározásunk. A sikerhez az is kell, hogy minket, a mi pályánkon a mélyen tisztelt Közgyűlés bizalma és támogatása állandóan kisérjen; kell az is, hogy a közös, nagy célokért való forró lelkesedés köztünk s a Közgyűlés között, valóságos gondolat- és érzelemközösséget teremtsen, (Úgy van!) mert csak így lehetünk a Közgyűlés intencióinak helyes értelmezők s akaratának megfelelő végrehajtói. (Hosszantartó helyeslés.) Lelkes buzgalommal fogunk törekedni arra, hogy a mélyen tisztelt Közgyűlés és a főváros polgársága várakozásának becsületes és pártatlan működéssel megfeleljünk s a belénk helyezett bizalomra magunkat érdemessé tegyük. (Percekig tartó éljenzés és viharos taps.) Megválasztásunkért ismételten kifejezzük hálás köszönetünket. Elnök az ülést 7 óra előtt berekeszti. (Éljenzés.)