Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-09-17 / 27. szám

pótlék megállapításánál alapul vétessék-e. Vagy sem, de 4. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy „a lakáspénzpótlék a lakáspénzzel, a lakbérnyugdíj­pótlék pedig a lakbérnyugdíjjal esik egy tekintet alá", arra kell következtetnünk, hogy a lakáspénz pótlékot a lakáspénzzel minden tekintetben ugyanazonos el­bírálásban kell részesíteni. Minthogy a mai viszonyok között, amikor a vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében a lak­bérek felemelhetők, a fővárosi alkalmazottaknak vala­mint ezek hozzátartozóinak kiváló érdeke az, hogy a nyugdíjszerű ellátás kiegészítése megfelelően maga­sabb összegben állapíttassák meg, indíttatva érezzük magunkat arra, hogy a lakáspénzpótléknak, amely a kormányrendelet szerint is teljesen egy tekintet alá esik a lakáspénzzel, a nyugdíjpótló alapból való ki­egészítésnél leendő betudása szerint a tekintetes Tanácshoz előterjesztést tegyünk. Hogy erre nézve a székesfővárosnál tételes rendelkezés történjék, szükséges a fentebb hivatkozott 1891/1913. kgy. számú szabályrendelet 3. §-a első bekezdésének oly értelmű módosítása, amely szerint az ellátásnak a nyugdíjpótló alapból való kiegészítése a lakáspénz és a lakáspénzpótlék együttes összege alapulvétele mellett állapíttatik meg. Ehhez képest azzal az előterjesztéssel járunk a tek. Tanács elé, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez az 1891/1913. kgy. sz. szabályrendelet 3. §-a első bekezdésének a következőképen leendő módosítása iránt előterjesztést tenni méltóztassék: „Az ellátásnak a nyugdíjpótló alapból való kiegé­szítése az alkalmazott lakáspénzének és lakáspénz pótlékának együttes összege után ugyanazon kulcs szerint történik, mint amelyet a nyugdíjszabályok az esedékes nyugdíj, végkielégítés, özvegyi díj , illető­leg a nevelési díj kiszámítására nézve megállapí­tanak." A 3. §. második, harmadik és negyedik be­kezdése a régi szövegezésében megmaradna. Tekintettel pedig arra, hogy a 184/1920. kgy. sz. határozat szerint a lakáspénzpótlék az alkalma­zottakat az 1920. évi augusztus 1-től kezdődően illeti meg, méltóztassék a közgyűléshez azt a javas­latot is tenni, hogy a nyugdíjpótló szabályrendelet 3. §-át a fentebbiek szerint módosító, illetve kiegé­szítő új rendelkezés az 1920. évi augusztus 1-től érvényes. Az ekként hozandó közgyűlési határozatot, minthogy az a szabályrendeletet módosít, tizenöt napra ki kell függeszteni és jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fel kell terjeszteni. Mielőtt azonban a tek. Tanács a közgyűléshez javaslatát megtenné, méltóztassék az iratokat tárgya­lás és javaslattétel végett a tan. XI. ügyosztály útján a jogügyi bizottságnak kiadni. Budapest, 1920. évi szeptember­­7. A tanácsi I. ügyosztály: Bukovszky tanácsnok. A tanács a tan. I. ügyosztály előterjesztésében foglaltak alapján elhatározza, hogy a székesfőváros alkalmazottai és azok hozzátartozói nyugdíjszerű ellá­tásának kiegészítéséről szóló 1891/1913. kgy. sz. szabályrendelet 3. §-a első bekezdésének módosí­tása, illetve a következő szövegezéssel való meg­állapítása iránt a törvényhatósági bizottság a köz­gyűléséhez javaslatot tesz: „Az ellátásnak a nyugdíjpótló alapból való kiegészítése az alkalmazott­a káspénzének és lakás­pénzpótlékának együttes összege után ugyanazon kulcs szerint történik, mint a­melyet a nyugdíj­szabá­lyok az esedékes nyugdíj végkielégítés, özvegyi díj , illetőleg a nevelési díj kiszámítására nézve megálla­pítanak." A szakasz második, harmadik és negyedik bekezdései változatlanul maradnának. Javasolja a tanács annak a kimondását is, hogy a 3. §-t kiegészítő új rendelkezés az 1920. évi augusztus 1-től kezdődően érvényes. A meghozandó közgyűlési határozat szabály­rendeletet módosítván, azt tizenöt napra ki kell füg­geszteni és jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisz­terhez fel kell terjeszteni. Mielőtt azonban a tanács a közgyűléshez javas­latát megtenné, az iratokat a tan. XI. ügyosztály útján a jogügyi bizottságnak adja ki tárgyalás és javaslattétel végett. A jogügyi bizottság az előterjesztéshez hozzá­járult. A tanács az ügyosztály előterjesztését a jog­ügyi bizottság javaslatával kiegészítve pártolólag ter­jeszti a közgyűlés elé. 3. Tanácsi előterjesztés a fővárosi tiszti nyugdíjalapból a tisztviselők segítő alapja részére 500.000 K kölcsönnek engedélyezése ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 85.555/1920—I. szám. Ebben az ügyben a tanácsi /. (elnöki) ügyosztály a következő előterjesz­tést tette: Tekintetest Tanács ! A mai rendkívüli és nehéz viszonyok között a fővárosi alkalmazottak közül sokan jutnak olyan helyzetbe és pedig leginkább a család­jukban előforduló valamely váratlan esemény folytán, hogy rendes javadalmazásukból nem képesek a szük­séges kiadásokat fedezni és a fővároshoz fordulnak hitelnyújtás végett. A fővárosi alkalmazottak segítő alapja azonban a vele szemben támasztott nagy­mérvű igényeket nem képes kielégíteni, mert a köl­csönök céljaira havonként rendelkezésre álló összeg csak mintegy 25.000 koronát tesz ki, ezzel szemben pedig a havonkénti szükséglet körülbelül 150.000 korona. Ez időszerint is sok kölcsön előterjesztés vár elintézésre, azonban az azokban foglalt kérelem a fedezet elégtelensége miatt nem teljesíthető. A meg­okolt és sürgős hiteligények kielégítésére nagyobb összegre van szükség és viszont a fővárosnak a mai súlyos megélhetési és válságos pénzügyi viszonyok között erkölcsi kötelessége alkalmazottai segítségére sietni és a jogos és megokolt hiteligényeket kielégí­teni. A szükséges összeg, amint az már előzően több ízben történt, helyesen a fővárosi alkalmazottak segítő alapja által felveendő kölcsön útján szerez­hető meg. Figyelemmel pedig az előterjesztésekben meg­jelölt kölcsönösszegek nagyságára és a jövőben támasztandó hiteligények mérvére, ezúttal 500.000 korona kölcsön felvételét javasoljuk. Mindezek alapján kérjük a tekintetes Tanácsot, hogy a fővárosi alkalmazottak segítő alapja részére a fővárosi alapok gyümölcsözőleg elhelyezett pénz-

Next