Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)
1920-09-17 / 27. szám
folyó évi szeptember 1-én tartott rendkívüli közgyűlésében hozott 361. kgy. számú határozatával dr. Sipőcz Jenőt választotta meg, s miután mindazon méltányossági okok, amelynek következtében a t. Közgyűlés a képviseleti pótlékot engedélyezte, dr. Sipőcz Jenő polgármesterre vonatkozólag is épp úgy fennforognak, a tanács azzal a javaslattal járul a II. Közgyűlés elé, hogy az évi 12.000 képviseleti pótlékot dr. Sipőcz Jenő polgármester részére is ugyanolyan feltételek mellett 1920. évi szeptember 1-től kezdődően engedélyezni méltóztassék. Megjegyzi a tanács, hogy az e címen felmerülő költségekre külön fedezetet kijelölni nem szükséges, mert a költségvetésben ez, az erre a célra külön felvett összegben rendelkezésre áll. 9. Tanácsi előterjesztés Rényi Dezső alpolgármester és dr. Buzáth János c. alpolgármester képviseleti pótlékának engedélyezése ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 94.507/1920—I. szám. A tanács ebben az ügyben a következő előterjesztést tette: A székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1920. évi szeptember 15-én tartott közgyűlésében Rényi Dezső tanácsnokot az alpolgármesteri, dr. Buzáth János tanácsnokot pedig az állandó alpolgármesteri hatáskörrel, alpolgármesteri címmel és jelleggel felruházott tanácsnoki állásra választotta meg. Minthogy az ő személyekre és állásukra is ugyanazok a kötelezettségek hárulnak, tehát ugyanazok a méltányossági okok is fennforognak, amelyek következtében a közgyűlés az alpolgármesteri állásokra a képviseleti pótlékot eddig is engedélyezte, illetve megszavazta, a tanács azzal a javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, hogy Rényi Dezső alpolgármester és dr. Buzáth János állandó alpolgármesteri hatáskörrel, alpolgármesteri címmel és jelleggel felruházott tanácsnok részére az 1920. évi szeptember hó 16-tól kezdődően évi 6000 képviseleti pótlékot engedélyezni, egyszersmind kimondani méltóztassék, hogy ez a képviseleti pótlék a nyugdíjszerű ellátásnál be nem számítható, de viszont a fizetési szabályzatban az alpolgármesterek részére biztosított (fizetési fokozatokban való) előlépés jogát nem érinti. A kérdéses képviseleti pótlék a költségvetésben ezen a címen fel van véve, minélfogva külön fedezet kijelölésére szükség nincs. 10. Tanácsi előterjesztés Kucsera Albert kezelőfőtiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 31.354/1920—1. szám. A tanács az 1920. évi február 12-én kelt 8001/1920/1. számú határozattal Kucsera Albert székesfővárosi kezelőfőtisztet a nyugdíjszabályrendelet 2. §-ának a) pontja és 38. §-ának harmadik bekezdése alapján hivatalból nyugdíjazta és részére a székesfőváros szolgálatában eltöltött 11 évet meghaladó beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 4000 korona fizetése és évi 2600 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 6600 korona járandósága után, a székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja és a 8550/1919/1 számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 2772 korona nyugdíjat szavazott meg és ezt az összeget a nyugdíjszerű ellátás kiegészítéséről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében nevezett évi 1300 korona lakáspénze után a nyugdíjpótló alapból évi 546 koronával kiegészítette. Nevezett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a beszámítható szolgálati idejét közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 2 évi havijegyzékes szolgálata is a nyugdíjszerű ellátása megállapításánál kegy útján beszámíttassák és így a 13 évet kitevő szolgálata utáni megfelelő nyugdíjban részesíttessék. Tekintettel arra, hogy Kucsera Albert, volt székesfővárosi kezelőfőtiszt szolgálati kötelezettségeinek megfelelt, teljesen vagyontalan, szegény és ez időszerint munka- és keresetképtelen, a tanács az előterjesztett kérelemhez képest azzal a javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, hogy Kucsera Albert, volt székesfővárosi kezelőfőtiszt 11 évi beszámítható szolgálatát közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 2 évi havijegyzékes szolgálatát nyugdíjszerű ellátásánál a nyugdíjjárulék utólagos levonása mellett kivételesen kegy útján beszámítani, ez alapon és szolgálatát ellátás szempontjából 13 évben megállapítani és ehhez képest a 8001/1920/1. számú tanácsi határozattal már megszavazott évi 2772 korona nyugdíjat évi 3036 koronára, az évi 546 korona kiegészítési összeget pedig évi 598 koronára felemelni méltóztassék. A felmerülő költségek fedezetet találnak a községi alap költségvetése IX. csoport XV. fejezet, kiadási 1. címe (Nyugdíjak és kegydíjak) alatt felvett hitelösszegben és így külön fedezet kijelölésére szükség nincs. A vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel kell terjeszteni. 11. Tanácsi előterjesztés Berényi István altiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 55.655/1920—1. szám. A tanács az 1920. évi február 5-én kelt 58.920/1919—1. számú határozattal Berényi István székesfővárosi altisztet a nyugdíjszabályrendelet 2. §-ának a) pontja és 38. §-ának harmadik és utolsó bekezdései alapján hivatalból nyugdíjazta és részére a székesfőváros szolgálatában eltöltött 24 évet kitevő beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 1800 K fizetése és évi 1600 K háborús segélye, vagyis összesen évi 3400 K járandósága után, a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja és a 8550/1919/1. számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 2312 K nyugdíjszerű ellátás kiegészítéséről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében nevezett évi 700 K lakáspénze után a nyugdíjpótló alapból évi 476 K-val kiegészítette. Nevezett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a beszámítható szolgálati idejét közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 9 évi hetijegyzékes szolgálata is a nyugdíjszerű ellátása megállapításánál kegy útján beszámíttassék és így a 33 évet kitevő szolgálata utáni megfelelő nyugdíjban részesíttessék.