Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-09-17 / 27. szám

a 8550/1919—I. számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 2448 korona nyugdíjat szavazott meg és ezt az összeget a nyugdíjszerű ellátás kiegészíté­séről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében neve­zett évi 700 korona lakáspénze után a nyugdíjpótló alapból évi 504 koronával kiegészítette. Nevezett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a beszámítható szolgálati idejét közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 4 évi hetijegy­zékes szolgálata is a nyugdíjszerű ellátása megálla­pításánál kegy útján beszámíttassák és így a 30 évet kitevő szolgálata utáni megfelelő nyugdíjban része­síttessék. Tekintettel arra, ho­gy Szakál Ferenc volt fővá­rosi altiszt szolgálati kötelezettségeinek mindenkor megfelelt, teljesen vagyontalan és 67 éves korával járó törődöttsége miatt munka- és keresetképtelen, a tanács az előterjesztett kérelemhez képest azzal a javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyű­lése elé, hogy Szakál Ferenc volt fővárosi altiszt 26 évi beszámítható szolgálatát közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 4 évi hetijegyzékes szolgálatát nyugdíjszerű ellátásánál a nyugdíjjárulék utólagos levonása mellett kivételesen kegy útján beszámítani, ez alapon összszolgálatát ellátása szem­pontjából 30 évben megállapítani és ehhez képest a 122.567/1919/1. számú tanácsi határozattal már megszavazott évi 2448 korona nyugdíjat évi 2720 koronára, az 504 korona kiegészítési összeget pedig évi 560 koronára felemelni méltóztassék. A felmerülő költségek fedezetet találnak a köz­ségi alap költségvetése IX. csoport XV. fejezet, a kiadási 1. címe (Nyugdíjak és kegydíjak alatt fel­vett hitelösszegben és így külön fedezet kijelölésére szükség nincs. A vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel kell ter­jeszteni. 17. Tanácsi előterjesztés Tabajdi János altiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 21.681/1920—1. szám. A tanács az 1920. év­ február 12-én kelt 16.633/1919—1. számú hatá­rozattal Tabajdi János fővárosi altisztet a nyugdíj­szabályrendelet 2. §-ának b) pontja és 38. §-ának harmadik bekezdése alapján hivatalból nyugdíjazta és részére a főváros szolgálatában eltöltött 31 évet meghaladó beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 1800 korona fizetése és évi 1600 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 3400 korona járandósága után a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja és a 8550/919—1. számú tanácsi határozat 5. pontja értel­mében évi 2788 korona nyugdíjat szavazott meg és ezt az összeget a nyugdíjszerű ellátás kiegészítéséről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében nevezett évi 700 korona lakáspénze után a nyugdíjpótló-alapból évi 574 koronával kiegészítette. Nevezett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a beszámítható szolgálati idejét közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 4 évi szolgálata, melyet mint kinevezett butortári (színpadi) szolga a m. kir. Operaháznál és a Nemzeti Színháznál töltött és az ezt közvetlenül megelőző 10 évi fővárosi tűz­oltói szolgálata, melyet részben a tűzoltóságnál, rész­ben pedig mint tűzoltó a Nemzeti Színházhoz vezé­nyelve töltött, vagyis összesen 14 évi szabályszerűen be nem számítható szolgálata is a nyugdíjszerű el­látása megállapításánál kegy útján beszámíttassák és így a 45 évet kitevő szolgálata utáni megfelelő nyug­díjban részesíttessék. Tekintettel arra, hogy Tabajdi János altiszt szol­gálati kötelezettségeinek mindenkor a legkiválóbb módon megfelelt, teljesen vagyontalan és 69 éves korával járó törődöttsége miatt munka- és kereset­képtelen, a tanács az előterjesztett kérelemhez képest azzal a javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyűlés elé, hogy Tabajdi János fővárosi altiszt 31 évi beszámítható szolgálatát közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 14 évi, részben fővárosi, részben pedig állami szolgálatát nyugdíj­szerű ellátásánál a fővárosi szolgálata utáni nyugdíj­járulék utólagos levonásának kötelezettsége mellett kivételesen kegy útján beszámítani, ez alapon össz­szolgálatát ellátása szempontjából 45 évben megálla­pítani és ehhez képest a 16.633/1919/1. számú tanácsi határozattal már megszavazott évi 2788 korona nyug­díjat évi 3400 koronára, az évi 574 korona kiegé­szítési összeget pedig évi 700 koronára felemelni méltóztassék. . A felmerülő költségek fedezetet találnak a köz­ségi alap költségvetése IX. csoport XV. fejezet, ki­adási 1. címe (Nyugdíjak és kegydíjak) alatt felvett hitelösszegben és így külön fedezet kijelölésére szük­ség nincs. A vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel kell ter­jeszteni. 18. Tanácsi előterjesztés Zsitnyánszky János altiszt nyugdíjszerű ellátás iránti kérelme ügyében. (Előadó: Bukovszky tanácsnok.) 30.472/1920—1. szám. A tanács az 1918. évi szeptember 17-én kelt 102.866/1918—1. számú hatá­rozattal Zsitnyánszky János székesfővárosi altisztet a nyugdíjszabályrendelet 2. §-ának b) pontja és 38. §-ának harmadik bekezdése alapján nyugdíjazta és részére az 1919. évi szeptember 18-án kelt 32.564/1919—1. számú tanácsi határozattal, az altiszti létszámhoz tar­tozó alkalmazottakról szóló és visszamenőleg az 1917. évi július 1. hatállyal életbe lépett 906/1918. kgy. számú közgyűlési határozat alapján, a székesfőváros szolgálatában eltöltött 11 évet kitevő beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszá­mítható évi 1700 korona fizetése és évi 1600 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 3300 korona járan­dósága után a nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának b) pontja értelmében az 1918. évi október 1-től kezdődően az 1918. évi december 31-ig bezárólag évi 714 korona, a 8550/1919—I. számú tanácsi határozat 1. pontja értelmében az 1919. évi január 1-től kezdődően pedig évi 1386 korona nyugdíjat állapított meg és ezeket az összegeket a nyugdíjszerű ellátás kiegészítéséről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében nevezett leg­utóbbi évi 600 korona lakáspénze után a nyugdíj­pótló alapból az 1918. évi november 1-től kezdődően évi 252 koronával kiegészítette. Nevezett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a beszámítható szolgálati idejét közvetlenül megelőző és szabályszerűen be nem számítható 11 évi havi­jegyzékes szolgálata is a nyugdíjszerű ellátása meg-

Next