Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-09-17 / 27. szám

szolgálati időt, amely a nyugdíjazásnál beszámítható járandóságának teljes összegével felérő nyugdíjat biztosít neki, a nyugdíjszabályzat 2. §-ának d) be­kezdése alapján, 1920. évi május 1-étől nyugdíjazta. Walter Károly főigazgató nyugdíjazása ellen feleb­bezéssel élt. A felebbezése azonban a tiszti ügyész­ség jelentése szerint, a fennálló jogszabályok szerint teljesen alaptalan. Miért is a tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizott­ság közgyűlése elé. Tanácsi határozatok 89.350 1920—V. Szám-A székesfőváros hivatalai, üzemei, iskolái és intézményei által igénybe veendő fuvarok. A székesfőváros fuvarszükségletének ellátására létesítette a tanács már évekkel ezelőtt a székes­fővárosi fuvartelepet azon célból, hogy a fuvarozá­sokat házi üzemben eszközölvén, egyrészt tekintélyes megtakarítások éressenek el, másrészt a fuvarbérek ne idegen kezekhez folyjanak, hanem a fővárosi ház­tartás keretében maradjanak. Utóbbi időben azonban egyes hivatalok, üzemek és intézmények mind több és több idegen fuvarost vesznek igénybe. Míg ez az eljárás a főváros anyagi érdekeit érzékenyen érinti, gyakran a kisfuvarosokon való segítés, szociális szempontjait sem szolgálja, mert számos esetben a fuvarozással megbízott na­gyobb vállalkozó a fuvart elvállalja ugyan, azonban végrehajtásra a kisfuvarosnak alvállalatba adja, ami azzal jár, hogy az anyagi haszon nagyobb részét egyszerű közvetítés címén a fővállalkozó húzza. Tekintve, hogy a fuvartelep azon helyzetben van, hogy nagyobb számú fuvart elvállalhat, sőt a hidegebb idő beálltával az utcák locsolása megszűn­vén, rövidesen újra tekintélyes számú fuvar szabadul föl, utasítja a tanács a fővárosi összes hivatalokat, üzemeket és intézményeket, hogy a jövőben idegen fuvarosok felfogadása előtt minden esetben telefonon intézzenek kérdést a fuvartelep igazgatóságához (J. 44—45. és J. 44—60.) az iránt, hogy váljon a fuvarok kiállítását elvállalhatja-e ? Tehát a jövőben idegen vállalkozót fuvarozással csak azon esetre szabad meg­bízni, ha a fuvarok kiállítása tárgyában a fuvartelep nemleges választ adott. Amennyiben pedig egyes hivatalok, üzemek és intézmények idegen fuvarosokat már most is állan­dóan foglalkoztatnak, a fuvaroknak elvállalása iránt a fuvartelep 3 nap alatt felhívandó. Amennyiben továbbá egyes fuvarosok fuvaraikat a székesfőváros részére írásbeli szerződés alapján szolgáltatják, a szerződés lejárta előtt kellő időben felhívás intézendő a fuvartelephez az iránt, hogy a szerződés lejárta után a fuvarozást elvállalja-e? A fuvartelepet pedig ezek alapján utasítja a tanács, hogy a lóállomány minél gazdaságosabb ki­használása és a főváros anyagi érdekeinek előmoz­dítása céljából a lóállomány szükséges kímélésének tekintetbevétele mellett, az igényléseknek a lehetőség szerint tegyen eleget. Budapest, 1920. évi augusztus 31-én. BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK *******SHI^ A jogügyi bizottság ülése. — 1920. évi szeptember 11-én. — A jogügyi bizottság folyó évi szeptember 11-én délelőtt Vali órakor Folkusházy Lajos alpolgármes­ter elnöklete alatt ülést tartott. Előadó volt Bukovszky Viktor tanácsnok. Elnök az ülést megnyitván, felolvassa a jog-Ügyi bizottságba megválasztott tagok névsorát; jelenti, hogy a bizottságnak hivatalból tagja dr. Szabó Imre tiszti főügyész és Édes Endre h. tanács­nok, mint a jogügyi ügyosztály vezetője. A bizott­ság jegyzőjévé dr. Papperth Győző tanácsjegyzőt jelöli ki s ezzel a jogügyi bizottságot megalakultnak nyilvánítja. Felsorolja a jogügyi bizottság hatáskörébe tar­tozó ügyeket, melyekre nézve ez a törvényhatósági bizottságnak mintegy jogi tanácsadója s e funkció­jában legjobb tudása, tehetsége és a jognak, az igaz­ságnak változatlan elvei vezetik. Midőn a jogügyi bizottság tagjai ehhez az asztalhoz ülnek és tanácskoz­nak, minden melléktekintet elsimul közöttük s tisztán az igazság keresése, a legjobb tanácsadás kell, hogy vezesse őket. E tradíciókhoz — azt hiszi — a jogügyi bizottság a jövőben is híven fog ragaszkodni és valóságos jogi lelkiismerete lesz a törvényhatóság­nak, mint ahogy azt egész összeállítása és a hozzá­fűzött remények megkívánják. A jogügyi bizottsággal szorosan összefügg a tiszti ügyészségnek és a jogügyi ügyosztálynak a működése, amelyre a bizottság jóindulatát és támo­gatását kéri, valamint kéri ezt a maga részére is, hogy ez­által munkájuk harmonikus legyen és meg legyen könnyítve a főváros javára és azoknak az ügyeknek előnyére, amelyek ide kerülnek. (Helyeslés!) Jelenti, hogy dr. Fekete László és dr. Rotzenhardt János bizottsági tagok mai távolmaradásukat kimen­tették. Jelenti, hogy meghívta a mai ülésre az indítványozó dr. Zielinski Szilárd bizottsági tagot is és véleményének előterjesztése végett megjelent dr. Buzáth János tanácsnok. Kimondja a bizottság tagjaival egyetértésben, hogy a jogügyi bizottság üléseit ezentúl — a nagyobbára ügyvéd tagokra való tekintettel — lehe­tőleg délután fél 6 órakor fogja tartani. Bukovszky Viktor tanácsnok ismerteti a tanács érdemi előterjesztését dr. Zielinski Szilárd bizottsági tagnak a III. és XII. ügyosztályok műszakivá leendő átszervezésére vonatkozólag benyújtott indítványa ügyében. Elnök: A tárgyat három kérdés körül lehet cso­portosítani, amelyek: 1. a két közigazgatási ügyosz­tálynak műszakivá leendő átszervezése, 2. két tanács­nok megválasztásának függőben tartása és 3. a tanács azon javaslata, hogy külön szervezést nyerje­nek a jövőben a műszaki szakközegek a főváros közigazgatásában. Dr. Zielinski Szilárd: Alig tudta nyugodtan végig hallgatni, mint mérnök, azt a lesújtó és meg nem érdemelt kritikát, amelyet a tanács a technikusokról papírra vetni kész volt. Ha a székesfővárosnál a technikusok csupán felmérők, csupán nivellálók, csu­pán térképkészítők, akkor épen időszerű belenyúlni ebbe a szervezetbe. Ha tárgyilagos ítéletnek mondja a tanács azt, hogy a technikus négy évi szorgalmas, szinte fizikumot rontó munkával magába halmozott tudása

Next