Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-09-17 / 27. szám

nem, de ezzel szemben az államtudományi állam­vizsga elegendő ahhoz, hogy az illető akár a XII. ügyosztály nagy üzemeit irányítsa, vezesse, ellenőrizze, akkor ebből az ítéletből a technikusok nem kérnek. Legfőbb közgazdasági alkotásainkat, vasútháló­zatainkat megindította, életre hívta és befejezte volna-e ügyvéd vagy jogász egyedül ? Csak mikor ezeket évek hosszú során át tartó munkával a technikusok elő­készítették . .. Többen: A műszaki részt! Dr. Zielinski Szilárd: Nemcsak a műszaki részt, itt a tévedés. A technikus, ha vállalkozói tevé­kenységet fejt ki, technikus marad. Vállalkozás nem valami külön képesítés. Dr. Conlegner József: Utóvégre valaki lehet zseni és mindenhez ért. Dr. Zielinski Szilárd: Nem zseni, hanem erre a képzettséget a mérnök a műegyetemen kapta. Ez a lényeg és ha annyira lekicsinylik a technikusi tevékenységet, a fővárosnál ebből azt kell következtetnie, hogy talán nem is használják őket ki. Azért kéri, hogy a megokolást még mielőtt a tanács javaslata a köz­gyűlés elé kerül, változtassák meg, mert kénytelen lenne a közgyűlés előtt még erősebb hangon kritiká­ját a tanácsról elmondani. A javaslat jogi megalapozását illetőleg a törvény világosan kimondja, hogy kétféle ügyosztály van: jogi és gazdasági s csupán a szigorúan vett jogi közigazgatásnak az élére kíván jogi képzettségű egyént. De nem szabad a törvénynek a másik részét sem elhallgatni. Ehhez járul, hogy a fővárosi szabályzat műszaki ügyosztályokat is ismer 1911. óta. Az 1883. évi I. t.-c. 10. §-a szerint a technikai természetű teendők élére technikus alkalmazandó. Tehát amit kér, hogy két tanácsnoki állás átminősíttessék és nem átszerveztessék, ahogy azt a tanács javaslata mondja, arra meg van a törvényes alap. Ez nem törvény­ellenes. A közigazgatásra nézve elfogadja azt, hogy ez oly empirikusan megszerezhető tudást igényel, amelyet csakis gyakorlat által sajátíthatni el, mert erre az egyetem sem képesít, illetőleg a műegyetem is épp oly mértékben képesít, amennyiben ott is közigazgatási jog, nemzetgazdaságtan és egyéb általános ismeretek kötelező tárgyakként vannak felvéve az összes tanfolyamon. Ha valaki állam­tudományi vizsgával közigazgatási pályára lép, ennek is gyakorlati úton, lassanként kell az ügyek kezelését, elintézésének módját elsajátítania, másként nem tudja beigazolni közigazgatási jártasságát, mint hivatali ténykedésével. Miért ne tudná magát a technikus és úgy kiismerni bizonyos gyakorlat után? Ha a gyakorlati közigazgatási vizsgát életbe léptetnék, a mérnök is le tudná azt tenni három évi gyakorlat után és oly jól, mint a jogász. A javaslat utolsó része azt tartalmazza, hogy az állam közigazgatási főiskolát állítson fel, amely­ben elméleti úton szereznék meg a közigazgatási ismereteket. De hogy valaki teljesen megfeleljen, ehhez ép úgy szükséges a gyakorlati tapasztalat, amint ezt az állami adminisztráció eléggé bizo­nyítja. A III. ügyosztály munkaköre, eltekintve a fel­mérésektől és térképezéstől, kizárólag városrendezés, ez pedig eminenter technikai kérdés, mert a tech­nikusban nagyobb mértékben van meg az a szoci­ális érték, azoknak a gazdasági igényeknek a teljes átérzése, ami a városrendezés helyes megalapozásá­hoz szükséges. A városrendezést külön tanfolyamban tanítják a műegyetemen s ennek egész irodalma van. De jogász egyetlen egy sem írt városrendezési kér­désről munkát. A közmunkatanácsban, ahol 12 évig dolgozott, nem jogászok, hanem technikusok voltak azok, akik üdvösen befolyásolhatták a városrende­zési kérdéseket. Az pedig, hogy hány közigazgatási vagy tech­nikus ember és milyen gyorsan dolgozik az ügy­osztályban, nem lehet a döntő érv ebben a kér­désben. A XII. ügyosztályba tartoznak a víz-, gáz- és elektromosművek. A tanács szerint nincs oly képzett­ségű szakember a világon, aki e három üzemnek igazgatásához egyformán értene. Az az adminisztratív hatáskört akarják a mérnökök, amit ma az illető jogásztanácsnok ott betölt. Dr. Buzáth János tanácsnok: Miért legyen mérnök ? Dr. Zielinski Szilárd: Miért ne legyen mérnök, mikor ott irányítani, ellenőrizni és adminisztrálni kell? Egy technikus nem irányíthatja azokat jobban, mint egy jogász ? Épen Buzáth tanácsnok mondotta, hogy 15 év alatt egész szakemberré képezte ki magát. Dr. Buzáth János tanácsnok: Nem mondotta, hogy szakember. Dr. Zielinski Szilárd: De elismerte, hogy 15 év alatt jogászember létére még a technikai kérdésekben is elismerésre méltó szakképzettségre tett szert. Most pedig egy másik tanácsnok jött oda, aki eddig egész más ügykörrel foglalkozott. Sokkal üdvösebb, ha egy képzettségénél fogva hozzáértő tanácsnokra van bízva ezeknek az üzemeknek vezetése, mintha egy olyan emberre bízzuk, aki tisztán az üzem igaz­gatóságának sugalmazása után tud csak a tanács előtt az ügyekért helyt állni. Ezeket a közüzemeket, amelyek a közönséget kiszolgálják, nem úgy kell tekinteni mint a privát üzemeket, a közüzemeknél nem az a kérdés,a­mennyi jövedelmet hoznak, hanem ott nem szabadna ezt megtűrni, hogy a higiéniánk hét év óta szenvedjen, pld. az a bizonyos igazgatói felelősség egyedül nem elegendő, kell, hogy a tanácsban legyen valaki felelős, nem pedig az, akit a tanácsnok fog felelősségre vonni. Ez a nagy jelentősége annak, hogy a XII. ügyosztály vezetősége iskolázott képzettségű technikus tanács­nokra bízassék. Ami a törvény által előírt 40 napos határidőt illeti, már most megjósolhatja, hogy a tisztviselők túlnyomó része már nem lesz a 40 nap alatt meg­választva. Mert akkor az egész választás törvény­telen lesz? Nem az az interpretáció a helyes tehát, hogy az összes tisztviselői állásokat 40 nap alatt be kellene tölteni, hanem az a másik interpretáció, amely szerint a választásokat 40 nap alatt kell meg­kezdeni, és folytatni mindaddig, amíg az ösz­szes tisztviselői állások be nem töltetnek. És ha elkövetkezik, az a tanács szerint „képtelen állapot", hogy két tanácsnok helyén fog maradni, ezt a kép­telen állapotot nem ő idézte elő indítványával, ez benne van a törvényben. A törvény kimondja, hogy bármely tisztújítás alkalmával a be nem töltött állá­sokban ott marad az előd mindaddig, amíg a betöl­tés meg nem történik. Dr. Szabó Imre tiszti főügyész: Egyszerre minden állásé! Dr. Zielinski Szilárd: Megtörténhet máskor is, ez abból következik, hogy a polgármester gondos­kodhat a tanácsnoki teendőknek ideiglenes ellátásáról behelyettesítés útján, vagy úgy, hogy az illető ügyeket ideiglenesen átutalja egy másik tanácsnok hatáskörébe

Next