Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-09-17 / 27. szám

ügyosztályok szabályrendeletben vannak felállítva, kétségtelen, hogy a közgyűlés ügyosztályokat statuálhat és meg is szüntethet. 1911-ben is szabályrendelet intézkedett e kérdésben és ez a szabályrendelet törvényszerűleg jóváhagyatott, azt tehát neki, mint bírónak, törvényesnek kell elismernie. E szabály­rendelet szerint az ügyosztályok a főbb közigazgatási ágak szerint alakíttattak és kétfélék, úgymint: általános közigazgatásiak és műszakiak. S ugyanitt van kimondva, de nem is elvileg, hanem csak zárójelben, hogy melyek a műszaki ügyosztályok. Az ezután átminősítendő ügyosztályokból pedig a polgármester jogosítva lesz a jogi és közigazgatási ügykört kivonni és egy másik közigazgatási ügyosztályba beosztani úgy, hogy az átminősítendő ügyosztályokban kizárólag műszaki ügyek maradjanak. Nem osztja azt az álláspontot sem, hogy mind a 16 tanácsnoki állást be kellene most tölteni, s csak azután volna jogosult a közgyűlés az átminősítés kérdésében dönteni. A közgyűlésnek kétségtelen jogá­ban áll azt mondani, hogy például pénzügyi okokból 6 ügyosztályt megszüntet, s a 16 tanácsnoki állás­ból csak 10-et tölt be. De akkor joga van a köz­gyűlésnek azt is mondani, hogy 6 ügyosztályt át­minősít műszakivá, ez esetben pedig elhatározhatja azt is, hogy a jelenlegi vezetője ennek a két ügyosz­tálynak mindaddig a helyén marad, amíg az átminő­sítő szabályrendeletet a belügyminiszter jóvá nem hagyja, vagyis míg az új műszaki tanácsnokok he­lyüket el nem foglalják. E kérdésről is a törvény rendelkezik. A 40 napos határidő sem leküzdhetetlen akadály. A tisztújítás ugyan megtartandó, de például azért, mert a főorvosi állásra 10 pályázó lévén, ezek egy teremben gyűléseznek és rájuk szakad a ház, mind a tíz meghal s akkor nincs pályázó. Dr. Lipthay Lajos: Ez vis major! Wolff Károly: A közgyűlés kimondhatja, hogy egy-két tanácsnoki állás betöltését függőben tartja, mert ekkor a tisztújítás azért megtörtént. Tudja, hogy ezt a belügyi kormány is helyben hagyná, bár előtte nem ez volt a döntő. Az átminősítés kérdésé­nek tehát semmi akadályát nem látja. Dr. Liszka Árpád: A közgyűlésnek szabály­rendeletet módosítani kétségtelenül joga van. De ha két tanácsnoki állást nem tölt be, akkor az illető két ügyosztályt két régi tanácsnoknak kell vezetnie addig, amíg az átszervezés, — és nem átminősítés — meg nem történik. Ha pedig majd megválasztják a két új műszaki tanácsnokot, akkor ez a két régi tanácsnok kiesik a főváros kötelékéből. De felmerül itt a kérdés, melyik két régi tanácsnok vezesse addig a két ügyosztályt ? Eltekintve a törvényesség kérdésétől, arra is nézni kell, helyes-e így incidentaliter belenyúlni ily kérdésbe és tisztújítás előtt ily fontos változtatáso­kat tenni? Félő, hogy ha a közgyűlésre bízzuk ezt az ügyet, az nem fog lépést tartani a modernizmus­sal, hanem túl fog lőni rajta és esetleg minden tiszt­újítás előtt kívánni fog orvosi, gazdasági és egyéb ügyosztályokat aszerint, hogy milyen lesz annak a közgyűlésnek az összeállítása és így pár év múlva a jogászi kar teljesen háttérbe szorul a modernizá­lás folytán, az egyéb szakok előtérbe nyomulása miatt. A jogászt és technikust nem lehet össze­hasonlítani, hogy melyik bír nagyobb képzett­séggel. Felhozza ennek bizonyítására a Ganz-gyár példáját, amelyet jogászok, közgazdászok és tech­nikusok együttes munkája fejlesztett oly nagyra. Az­ átminősítés kérdésének megoldását inkább a törvény előkészítő bizottságra bízná, ahol nem laikusok, mint a közgyűlés többsége, és nem jogászok, mint a jog­ügyi bizottság, hanem kodifikátorok, szakemberek fognak mindnyájuk megnyugtatására efölött dönteni. A tanácsi javaslat mellett foglal állást. Dr. Lipthay Lajos kérdi mennyiben van több garanciája a szakszerűségnek a nemzetgyűlés dönté­sében ? Dr. Liszka Árpád: Nem a nemzetgyűlésben, hanem a törvény előkészítő bizottságban. Dr. Lipthay Lajos: A döntés mégis a nemzet­gyűlésben történik, ahol túlnyomóan laikus elemek vannak. A veszély tehát ott is megvan, hogy hoznak egy rossz törvényt, mint ahogy megtörténhet, hogy a közgyűlés fog hozni egy jó szabályrendeletet. Ha pedig a közgyűlés akár vis maior esetén nem tölthet be valamely állást, akár úgy határoz, hogy egyik pályázót sem akarja megválasztani, erre nem is köteles. Mi történt volna, ha a polgármester választáskor az általános többség fekete golyóval szavaz ? Dr. Szabó Imre tiszti főügyész: Akkor érdemi határozatot hozott volna, hogy a jelöltet nem tartja alkalmasnak. Dr. Lipthay Lajos: De bekövetkezhetik, hogy egy állás az általános tisztújítás során mégis üresen marad és akkor az egész tisztújítást érvénytelennek fogják nyilvánítani? A negyven napot pedig már úgysem lehet be­tartani. Tehát ha törvénysértésről lehet egyáltalán beszélni, az már is bekövetkezik. Ha a közgyűlés­nek joga van arra, hogy két állást átminősítsen, akkor kétségtelenül arra is joga van, hogy függőben tartsa két állás betöltését s csak 14 tanácsnokot válasszon és a másik két ügyosztály élére a polgár­mester behelyettesíthet a törvény értelmében két fő­jegyzőt. Ebben semmiféle veszedelem nincs. A tanács véleményével szemben Wolff bizottsági tagtársával ért egyet. Dr. Papp Vilmos: Az átminősítés kérdésének jogi akadályát nem látja, amint nem volt 1911-ben sem. A 40 napos határidő elmulasztásának pedig semmi szankciója nincs, ennek csak az az értelme, hogy a törvényhatóság ne halogassa a választást, hanem a tisztújító szék tartását kezdje meg, de hogy mikor fejezze be, az a törvényben sehol előírva nincs. A közgyűlés kimondhatja, hogy csak 12 jogi­­ tanácsnokot választ meg, a másik kettőnek állására a polgármester főjegyzőket helyettesít s akkor a másik két tanácsnokot, ha újból megválasztották őket, a polgármester áthelyezheti a III. és XI. ügyosztályból máshová. Ellenkezőleg akkor volna baj, ha nem 12, hanem 14 jogi tanácsnokot választanának. A köz­gyűlés általános tisztújításkor is változtathat szabály­rendelettel a fennálló jogi állapoton, de hogy az átminősítés kifogásolható és megtámadható ne legyen, szabályrendeletben és nem egyszerű közgyűlési hatá­rozatban kell azt kimondani. Mindenben csatlakozik Wolff Károly véleményéhez. Dr. Lázár Ferenc: Előbbi nyilatkozatán változ­tatva, a tanács álláspontját azzal a módosítással fogadja el, hogy a 40 napos határidőt a törvény szerint úgy is lehet értelmezni, hogy a választásokat nem kell ezalatt okvetlenül befejezni. Ha az átminősítés mégis kimondatnék, nem fog túlságosan opponálni, de mivel nem az a cél, hogy imperiumhoz jussanak a mérnökök, hanem, hogy a műszaki ügyek kellőkép elintéztessenek, ne szervez.

Next