Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-09-17 / 27. szám

tessék át több ügyosztály, mint amennyire feltétlenül szükség lesz. Nézete azonban az, hogy maga az átminősítés is törvénybe ütközik. Dr. Osvald István: Szintén a tanács álláspontját fogadja el, csak a negyven nap tekintetében osztja Lázár bizottság tag magyarázatát. Az 1883:1. t.-c. 10. §-a műszaki egyénekről beszél, de nem tanács­nokokról. Az 5. §. értelmében a tanácsnokoknak jogi képzettséggel kell bírniok. Szerencsétlen dolognak tartja azt, hogy a válasz­tások között jusson eszünkbe ilyen változtatásokat eszközölni, olyan ez, mintha építkezés közben gondol­koznánk arról, hogy milyen anyagot vegyünk. Az legyen a fő cél, hogy a főváros adminisztrációja minél hamarább rendes mederbe jusson, de ennek első eszköze az, hogy legyen új, rendes tanács. Azt pedig, hogy két tanácsnok megmaradna a régiek közül, még Wolff Károly is elismeri. A negyven napot azonban szerinte is túl lehet lépni. Dr. Wolff Károly: Ha a „tanácsnok" általános megjelölés, akkor miért mondja a minősítési törvény 5. §. V. pontja: polgármester, alpolgármesterek, jegy­zők és „a jogi és közigazgatási szakosztályok élén álló tanácsnokok?" Miért teszi oda a szakosztályok szót? Ez nem általános megjelölés itt, hanem ez lehetőséget ad arra, hogy a főváros műszaki tanács­nokokat is alkalmazzon, amelyek nem a jogi és köz­igazgatási szakosztályok élén állnak. Dr. Osvald István: Minden tanácsnok közigaz­gatási szakosztály élén áll, a műszaki tanácsnok is közigazgatást végez, a tanácsban nincs külön mű­szaki, vízvezetéki, elektromossági és stb. igazgató. Tehát a mai állapot szerint, bár kívánatos lenne, nem lehetséges a technikusoknak tért engedni, hanem várniok kell egy kis ideig. Ily szervezési kérdések úgy se szoktak azonnal életbelépni, hanem csak a legközelebbi alkalommal, mint például a házszabályok. Szerencsétlen dolognak tartana ily hirtelen előkapni valamit és megcsinálni. A következő választásokig elég alkalom lesz erre. Wolff Károly: De az hat évet jelent! Dr. Osvald István: Nem baj. Építkezni lehet nagyon szépen, a közgyűlésnek módja lesz most is beválasztani ahhoz való embert. Dr. Szabó Imre tiszti főügyész: Rektifikálni akarja Wolff Károlynak azt a nézetét, hogy a két ügyosztály mellett csak zárójelben volna megjelölve, hogy azok műszaki ügyosztályok. Felolvas egy másik, az előbbivel egyidejűleg hozott szabályren­deletet, amelyben nem átminősítésről, hanem új ügy­osztályok szervezéséről van szó, „amelyek közül kettő műszaki". Dr. Wolff Károly: Ez csak megerősíti azt, hogy a módosítás szabályrendeletileg keresztülvihető. Dr. Szabó Imre tiszti főügyész: Kétségtelen, de míg a szabályrendelet törvényszerű módon megvál­toztatva nincs, addig csakis az előbbi szabályrendelet alapján lehet intézkedni. Mivel pedig az indítvány két ügyosztálynak műszakivá való átszervezését célozza, amelyek a ma fennálló szabályrendelet szerint jogi közigazgatásiak, tehát ha ezen ügyosztályok betöltése az új szabályrendelet életbeléptetése előtt történik, ezen állásokra más, mint jogi minősítésű tanácsnok meg nem választható. A tanácsnak és neki is mindig az volt az álláspontja, hogy az átminősítés szabályrendelet mó­dosítást igényel s ahhoz törvénymódosítás nem szük­séges. Eltekintve a minősítési törvénytől, a fővárosi törvény 88. §-a világosan kimondja, hogy a főváros­anácsának s az egyes tisztviselőknek hatáskörét, az ügyosztályok szervezetét szabályrendelet állapítja meg. Ily szabályrendelet hozatott 1911-ben s a közgyűlés akkor sem sértett törvényt. Nem ért azonban egyet az úgyszólván egybe­hangzó felfogással arra nézve, ami a tisztújítással kapcsolatban nyert kifejezést. A tisztviselők ma is, az új választás megtörténetéig az 1872. XXXVI. t.-c. alkalmazásával történt választás alapján ülnek itt és ülnének addig, míg a választásoktól számított hat év le nem telik; ebbeli törvényes jogukat csakis az 1920. IX. t.-c. szüntette meg azon rendelkezésével, hogy tisztújító szék tartandó negyven napon belül és nem negyven nap alatt, mert ennek a mostanáig alig használt kifejezésnek is megvan a jelentősége, amelyet megerősített a 658/1920. szám alatt kibocsá­tott pályázati hirdetmény. Minden tanácsnok és főtisztviselő, amíg a he­lyébe lépő új tanácsnokot és főtisztviselőt ezen spe­ciális és részben jogfosztó törvény alapján össze­ült közgyűlés meg nem választotta, addig tanácsnok és főtisztviselő marad és így nem szűnik meg a tanács és a főtisztviselők egy részének megválasztá­sával azoknak a mandátuma is, akiknek helyére új tanácsnokok, illetve főtisztviselők nem választtattak meg. Most nem rendes tisztújításról van szó, amikor lejárt a mandátuma az illető tisztviselőnek, hanem fennálló mandátumok megszüntetéséről. Ellenkeznék az általános tisztújítás fogalmával, a szerzett tiszt­viselői jogokkal, de az 1920. évi IX. t.-cikk szóhasz­nálatával és szellemével is, hogy a 14 tanácsnok mandátuma megszűnnék akkor is, ha csak 12 új tanácsnok választatik, mert ezzel csak 12 tanács­nok mandátuma szűnik meg, kettőé pedig meg­marad. Wolff Károly: És ha két jogi képzettséghez kötött tanácsnoki állást megszüntetnek? Dr. Szabó Imre tiszti főügyész: Akkor nincs állás, az egészen más. Az állás megszüntetésével megszűnik a mandátum is. De jogilag ma még fen­nálló állásokra választani kell, ezeket pedig egyszerű közgyűlési határozat még nem szünteti meg, csak jóváhagyott szabályrendelet. Ha a ház beszakadása által az összes pályázók elpusztulnak, ez vis maior esete, a közgyűléstől független ok. De egészen más volna az, ha saját elhatározásából mondaná ki a közgyűlés, hogy nem akarja megtartani a törvényt. Ha pedig egyik pályázót sem választotta meg, akkor választott úgy, hogy egyiket sem akarja megválasz­tani, de ezzel már állást foglalt a törvény rendel­kezéseinek megfelelőleg. Ha a III. és XII. ügyosztály tanácsnoki állását nem töltik be, akkor azt a két tanácsnokot, akik azt jelenleg vezetik, halálra ítélik. Ha pedig őket is beválasztják a 12 jogi minősítésű tanácsnok között, de a többi mostani tanácsnok közül másik hármat vagy négyet nem választanak meg, kérdés ki lesz e háromból vagy négyből az a kettő, aki régi, új választás folytán meg nem szűnt mandá­tuma alapján továbbra is megtartja állását mindaddig, amíg azt későbbi választással betöltik. Kéri a tanács álláspontjának elfogadását. Dr. Osvald István, dr. Lázár Ferenc felszólalásai után dr. Wolff Károly a szabályrendelet módosításá­ból keletkező bonyodalmat úgy véli megoldhatónak, hogy az átminősítéssel kapcsolatban a közgyűlés két jogi minősítésű állást megszüntet és szervez helyette két műszaki tanácsnoki állást. E műszaki állásokra pedig majd új pályázatot kell hirdetni a szabályren­delet módosításának jóváhagyása után. Indítványára, dr. Lipthay Lajos felszólalása után megállapítja a bizottság, hogy csak véleményt fog

Next