Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-09-17 / 27. szám

B) az Erzsébet jéggyár, a Fővárosi jéggyár, a Gold­mann József utóda jéggyár, a Mészárosok jéggyára és a „Budapesti Jégművek" Dimitroff és társa által termelt jégnél a termelőhelyen való átvétel mellett métermázsánkint 35 K. Házhoz szállítási díj métermázsánkint 18 K, ennélfogva a jég ára házhoz szállítva: a) az A) alatt felsorolt jéggyáraknál métermázsánkint 48 korona, b) a B) alatt felsorolt jéggyáraknál métermázsánkint 53 korona. Ha a jég nem métermázsánkint, hanem a termelő gyár telepén kívül kilogrammonkint kerül eladásra, a kilogram­monkénti eladási ár nem lehet magasabb az A) alatti jég­gyárak által termelt jégre vonatkozólag 48 fillérnél, a B) alatti jéggyárak termékeire nézve pedig 53 fillérnél. 2­ §• A jégelárusító helyeken — ideértve a jeget eladás céljára szolgáló kocsikat is — a jégnek termelési helye szerint az 1. §-ban megállapított kilogrammonkénti leg­magasabb árát szembetűnően elhelyezett táblán kell feltün­tetni. A tábla szövegének a következő záradékot is tartal­maznia kell: „a jég mérlegelendő". Amennyiben valamely jéggyár más jéggyár által ter­melt jeget hoz forgalomba, köteles kocsiján szembetűnően elhelyezett táblán feltüntetni annak a gyárnak a megneve­zését, mely a jeget termelte és az ezen gyár termékére vonatkozólag a jelen rendeletben megállapított legmaga­sabb árát. 3. §. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság felhívja az érdekeltek figyelmét a következőkre: 1. a jég legmagasabb árának túllépése az 1920. évi XV. t.-c. 1. §-ának 1. pontja, illetőleg az idézett t.-c. 3. szakaszában körülírt esetekben e törvénycikk 3. szakasza alá esik és ártúllépés vétséget, illetőleg árdrágító visszaélés bűntette miatt a hivatkozott 1.-c. szerinti büntetések kisza­bását vonja maga után; 2. ha valamely az 1. §, B) csoportja alá eső jéggyár az A) csoportba tartozó jéggyártól jeget vesz át és azt nem az A) csoportra megállapított, hanem ennél magasabb áron hozza forgalomba, úgyszintén, ha valamely az 1. §, A) csoportja alá eső jéggyár alkalmazottai, vagy megbízottai, hogy ekként a fogyasztó közönséget a B) csoportra nézve megállapított magasabb árú jég vásárlására kényszerítsék, a fogyasztó közönség részére saját gyáruk termékének kiszolgáltatását megtagadják, az Országos Központi Árvizs­gáló Bizottság az előbbi esetben az 1920. évi XV. t.-c. 1. §-ának 4. pontja alá eső árdrágító üzérkedés (láncolatos kereskedés) vétsége, utóbbi esetben pedig az idézett t.-c. 1. §-ának 5. pontjában meghatározott árúelvonás vétsége, illetőleg az idézett t.-c. 3. §-a szerint minősített esetekben árdrágító visszaélés büntette címén fogja a büntető eljárás megindítását kezdeményezni. 4. §. A jéggyár, vagy jégelárusító hely (üzlet, kocsi stb.) személyzetének az a tagja, aki a jelen rendelet 2. §-a elle­nére a jég megállapított legmagasabb árát és a mérlegelés kötelező voltát feltüntető tábla megfelelő módon való alkal­mazását elmulasztja, vagy a 2. §. 2. bekezdése esetében annak a gyárnak a megnevezését, mely a jeget tényleg elő­állította és az ezen gyár termékeire megállapított legmaga­sabb árat a táblán nem tünteti fel, vagy e kötelességeit bármi más módon megsérti, vagy kijátssza, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezésbe nem ütközik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással, vala­mint 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágási eljárás a m. kir. államrendőrség hatás­körébe tartozik. 5. §. Ez a rendelet 1920. évi szeptember 5. napján lép életbe. Ezzel a nappal a jelen rendelet lép a 11.010/1920., illetőleg 12.480/1920. O. K. Á. B. számú rendeletek helyébe. Budapest, 1920. évi augusztus 30. Dr. Bolemán Ernő az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság td. elnöke. Egyebekben a tanácsnak 1920. évi július 16-án a jog legmagasabb ára ügyében 75.096/1920—VIII. szám alatt kelt hirdetményében foglalt rendelkezései változatlanul továbbra is fennállnak. Budapest, 1920. évi szeptember 1-én. A Székesfőváros Tanácsa. Haszonbéres földek árverése. Budapest főváros­a tulajdonában levő mindazokat a haszonbéres földeket, amelyeknek a bérlete 1. évi október végével lejár ugyanezen évi november 1-től kezdődően a szokásos bérleti feltételek mellett szeptember 27-től folytatólag az alább megjelölt napokon, mindenkor a helyszínen meg­tartandó nyilvános szóbeli árverésen, a legtöbbet ígérőnek bérbeadja. A bérbeadás sorrendje és a bérbeadás alá kerülő parcellák jegyzéke a következő: szeptember 27-én az I. Kőérberek-dűlőben 7 bérparcella 90 170 266 hold kiterjedésben 6 évi időtartamra. Találkozás a Kamaraerdei villamosmegállónál­; szeptember 28. és 29-én a IX., Gubacsi-dűlőben 30 855 bérparcella 58­18 hold kiterjedésben 6 évi időtartamra. Talál­kozás a Gubacsi-út és Illatos-út találkozásánál); szeptember 30-án és október 1-én a X ker., Gyárdűlő-90- ben 24 bérparcella 520 hold kiterjedésben 6 évi időtar­tamra. Találkozás az Üllői­ úti pénzügyőri laktanyánál); október 2-án a X. ker., Óhegy-dűlőben 3 bérparcella 6rax­ hold kiterjedésben 6 évi időtartamra. (Találkozás a Maglódi­ út 89. számú ház előtt) ; október 4., 5., 6., 7., 8., 9. és esetleg folytatólag a X. 838 ker., Keresztúri-dűlőben 504, bérparcella 4161266 hold kiterje­désben 6 évi időtartamra. (Találkozás a Sírkert­ utca és Kozma­ utca sarkán.) Az árverés 1920. évi szeptember 27-én délelőtt 9 órakor veszi kezdetét és a föltüntetett sorrendben naponkint 9 órakor folytatódik mindenkor a fönt megjelölt napokon és helyeken. A bérbeadásra kerülő haszonbérparcellákat elsősorban konyha­kerti célokra adja bérbe a tanács, mezőgazdasági célra csak akkor, ha az előbbi célra értékesíteni nem tudja. A bérbeadott földeken termelt zöldségneműeket és mezőgazdasági termékeket a bérlő csakis a főváros piacain és elárusítóhelyein csupán a főváros fogyasztó közönsége számára bocsáthatja áruba. Erről mindazokat, akik ezen földeket bérelni óhajtják, azon hozzáadással értesítjük, hogy ezen árverésen a meg­ajánlandó évi bérnek a fele, mint bánatpénz, nemkülönben a bérleti szerződésre és az árverési jegyzőkönyvre szükséges bélyegeknek az ára nyomban készpénzben lefizetendő. Budapesten, 1920. évi szeptember 14-én. A Székesfőváros Tanácsa. A must- és bortermés bejelentése. A bortermelési adóról szóló 1918. évi I. t.-c. rendel­kezései értelmében a bormust és a bor bortermelői adó alá esik. Aki Budapesten bormustot, vagy bort termel, köteles az illetékes kerületi elüljáróságon a fogyasztási adóellenőrnél a hivatalos órák alatt bejelenteni: 1. a szüretelés ideje alatt minden héten termelt és beraktározott mustot és bort az illető hét vasárnapjáig, az elszállított vagy másnak átadott mustot és bort — ideértve a szüretelés helyéről valamely szomszédos községbe azonnal tengelyen elszállítani kívánt bormustot is — legalább 24 órával az elszállítás előtt; 2. a szüret után beraktározott, valamint elszállított vagy másnak átadott mustot és bort legkésőbb 24 órával a berak­tározás, elszállítás vagy átadás után; 3. azokat a későbbi birtok és tulajdonváltozásokat (eladást, átengedést, feldolgozást, fogyasztást vagy egyéb felhasználást), melyek az adó megállapítására vagy kivetésére befolyással vannak, a változás bekövetkezte után ugyancsak 24 óra alatt. Aki az adóköteles bormustot vagy bort az adófizetés kötelezettsége alól akár bejelentésének elmulasztása, akár a szemle megtartása előtt való elszállítás, másnak átadás, a készlet eltitkolása stb. vagy bármely más módon szándékosan elvonja, kihágást követ el és a megrövidített vagy a meg­rövidítés veszélyének kitett adó négyszeres összegétől annak nyolcszoros összegéig, esetleg 1000 koronától 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, amely behajthatatlanság esetén megfelelő szabadságvesztés büntetésre változtatható át. Budapest, 1920. évi szeptember h6. A kerületi elüljáróság.

Next