Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-01-14 / 2. szám

gáévá tette, azokat változatlanul terjesztette a világí­tási üzemi bizottság elé, kivéve a közszolgálati alkal­mazottak kedvezményes gáz árárak életbeléptetésére vonatkozó javaslatot. A gázművek igazgatóságának javaslata szerint a közszolgálati alkalmazottak kedvezményes gáz ára csak abban az esetben léptettetnék életbe, ha az állam ennek ellenében a fővárosnak megfelelő értékű re­kompenzációt nyújt, az elektromos művek igazgató­ságának javaslata ettől a javaslattól eltér és a ked­vezményes elektromos áram árának a közszolgálati alkalmazottak részére való engedélyezését az állami rekompenzáció reményében az új egységárak életbe­léptetésének időpontjától javasolja engedélyezni. A fölemelt egységárak súlyos terhet rónak a főváros szerényebb jövedelmű lakosságára, mert szá­mításaink szerint egy szerényebb háztartás, amely a két üzemet igénybe veszi, gáz- és elektromos áram­fogyasztás fejében évi 5000 korona terhet lesz kény­telen viselni. A főváros lakossága között a két üzem­nek fogyasztói közül is legnehezebb helyzetben a közszolgálati alkalmazottak vannak, akiknek össz­jövedelméből háztartásonként csak a gáz- és elektro­mos áramfogyasztásra 5000 korona körüli összeget fordítani nem lehet akkor, amikor abból a létfentar­táshoz legszükségesebbeket sem tudják fedezni. A közszolgálati alkalmazottak ezen kétségtelenül sú­lyos helyzetére való tekintettel az ügyosztály a gáz­művek és az elektromosművek igazgatóságának emlí­tett eltérő javaslatát összeegyeztette a képen, hogy a világítási üzemi bizottságban a közszolgálati alkalma­zottak kedvezményes gázárára vonatkozóan is azt a javaslatot terjesztette elő, hogy úgy, mint az elek­tromos áram kedvezményes egységára a gáz kedvez­ményes egységára is a közszolgálati alkalmazottaknak az új egységárak életbeléptetése időpontjától az állami rekompenzáció reményében engedélyeztessék. A világítási üzem­i bizottság ezt a javaslatunkat nem fogadta el, sőt a közszolgálati alkalmazottak kedvezményes elektromos áram árának engedélyezését is ahhoz a feltételhez javasolta kötni, hogy az enge­délyezést megelőzően az állami rekompenzációk a főváros részére biztosíttassanak. Egyebekben a világí­tási üzemi bizottság — amint az a tekintetes Tanács­inak bemutatott javaslatokból kitűnik — az elek­tromosművek költségelőirányzatát és a javaslatba hozott egységárakat elfogadta, elfogadta a gázművek költségelőirányzatát is, az itt előterjesztett egység­árakra nézve azonban többféle módosítást hozott javaslatba. A módosítások két irányúak: mentesítése egy­felől a háztartásoknak a nagyobb teher alól, más­felől megterhelése azoknak a fogyasztóknak, akik a gáz még magasabb egységárait is el tudják viselni. Az ügyosztály az egységárakra vonatkozó módo­sító javaslatokhoz már a világítási üzemi bizottságban is hozzájárult. A gázárakat ugyan az igazgatóság javaslatában foglalt egységáraknál az egyes fogyasztók részére magasabban megszabni nem kívánta, mikor azonban hozzájárult ahhoz, hogy a háztartások ked­vezményes gázfogyasztásának határa évi 1000 köb­méterről 1500 köbméterre tolassék ki, hozzá kellett járulnia ahhoz is, hogy a kedvezményes mennyiség fölemelése következtében elmaradó bevételek pótol­tassanak, hozzá kellett tehát járulnia ahhoz is, hogy viszont más fogyasztók egységárai fölemeltessenek. Az ügyosztály hozzájárulva a világítási üzemi bizottság módosító javaslataihoz, azokat terjesztette a pénzügyi bizottság elé, azoknak az elfogadását javasolta, kivéve a világítási üzemi bizottságnak a közszolgálati alkalmazottak kedvezményes gáz és elektromos áram árára vonatkozó javaslatát — amely­nek ellenében a világítási üzem­i bizottságban tett javaslatot — a pénzügyi bizottság előtt is változat­lanul fentartotta. A pénzügyi bizottság — tekintettel az ügyosztály előterjesztett indokolására, továbbá arra,­­­ogy az állami rekompenzáció tárgyában időközben folytatott tárgyalások előreláthatólag kielégítő eredményre vezet­nek ," a közszolgálati alkalmazottak kedvezményes árai tekintetében az ügyosztály javaslatához járult hozzá, azonban csakis abban a föltevésben, hogy az elmaradó bevétel az állam által megfelelő rekom­penzációval ellensúlyoztatik s azon az alapon, hogy a kedvezményes ár addig marad érvényben, amíg a rekompenzációkat a főváros tényleg élvezi. Egyebekben a bizottság a világítási üzemi bizottság javaslatát tette magáévá. Tekintettel arra, hogy az üzem kiadásait a régi egységárak alapján elérhető bevételek nem fedezik, az üzem folytatólagos fentartásának szükségessége eléggé indokolja, hogy az új egységárak a belügy­miniszter úr utólagos jóváhagyása reményében azon­nal életbeléptettessenek. Az előadottak után tisztelettel javasoljuk, mél­tóztassék a gázművek 1921. évi költségelőirányzatát a következő határozati javaslattal terjeszteni a köz­gyűlés elé: 1. A közgyűlés a gázművek 1921. évi költség­előirányzatát 293,222,205 korona bevétellel és ugyan­annyi kiadással megállapítja. 2. A költségelőirányzat bevételi részének alapját a javaslatba hozott magasabb egységárak képezvén, a közgyűlés a folyó évi január havi óraleolvasásoktól kezdődően az egyes fogyasztások részére a következő egységárakat állapítja meg: a) Az általános eladási ár köbméterenként 5 korona, amelyből egyes fogyasztók a fogyasztás mennyiségéhez képest engedményben részesülnek, mások a gázt az általános eladási árnál magasabb egységárban tartoznak fizetni, ehhez képest b) a fővárosi tisztviselők és az állam által drágasági segélyben vagy természetbeni ellátásban részesített tényleg szolgálatban levő és nyugdíjazott közalkalmazottak, a háztartási célokra fogyasztott gázért a fővárosi alkalmazottak kedvezményes ellátá­sára vonatkozólag érvényben levő keretek között az első 1500 m3 évi mennyiség után köbméterenként 1 koronát, az 1500 m­től 3000 m3-ig terjedő további mennyiség után 3 korona 50 fillért, a 3000 m3-en felüli fogyasztás után 5 koronát fizetnek; c) a közadakozásokból és közalapítványokból fentartott emberbaráti és nevelő intézetek háztartási gázfogyasztásnak ára köbméterenkint 2 korona, azon­ban csak a legutolsó három évi fogyasztásuk átlag­mennyiségéig, az azonfelüli mennyiség után pedig az általános eladási árat tartoznak fizetni; d) a háztartási célokra fogyasztott gáz egység­ára az első 1500 m3 évi fogyasztás után köbméteren­ként 3 korona 50 fillér, az 1500 m3-től 3000 mig terjedő további fogyasztás után 5 korona, a 3000 m3-t meghaladó mennyiség után 7 korona 50 fillér; e)~az a fogyasztás, amely ugyanazon vezeték­ből részben háztartási, részben egyéb (kisipari) célra szolgál, az első 1500 m3 évi fogyasztás után 5 ko­rona, az ezen felüli fogyasztás után 7 korona 50 fillér; f) a motor és egyéb (üzem, üzleti, műhely, lépcsőházi stb.) fogyasztás ára köbméterenként 10 korona.

Next