Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-01-14 / 2. szám

séről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében nevezett évi 2000 korona lakáspénze után a nyugdíjpótló alapból évi 1424 koronával kiegészítendő. Egyszersmind a 8550/1919—I. számú tanácsi határozat 4. pontja értelmében nevezett tanácsjegyző a felesége után élvezett családi pótlék folytatólagos élvezetében meghagyandó. Ehhez képest a tanács javasolja a törvényható­sági bizottság közgyűlésének, hogy a fentebbiek alapján Radványi Gyula fővárosi tanácsjegyzőt az 1921. évi február 1-é­vel kezdődő joghatállyal nyug­díjazni, részére az eddig élvezett családi pótlékon felül évi 7262 korona 40 fillér nyugdíjat megszavazni és ezt az összeget ugyancsak az 1921. évi február 1-től kezdődően a nyugdíjpótló alapból évi 1424 koronával kiegészíteni méltóztassék. 49. Tanácsi előterjesztés Bodrog Jakab tanács­jegyző nyugdíjazása ügyében. (Előadó: Szaszovszky tanácsnok-főjegyző.) 3192/1921—1. s£ám. Ebben az ügyben a tanács a következő előterjesztéssel járul a közgyűlés elé. Bodrog Jakab fővárosi tanácsjegyző a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 2. §-ának d) pontja és 38. §-a alapján hivatalból nyugdíjazandó és hivatali teendőinek ellátása alól felmentendő. A nevezettet a főváros szolgálatában eltöltött 22 évet meghaladó beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 6800 korona fizetése és évi 3400 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 10.200 korona járandósága után a nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának új pontja és a 8550/1919—1. számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 7017 korona 60 fillér nyugdíj illeti meg, mely összeg a nyugdíjszerű­­ellátás kiegészíté­séről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében neve­zett évi 2000 korona lakáspénze után a nyugdíj­pótló alapból évi 1376 koronával kiegészítendő. Egyszersmind a 8550/1919—I. számú tanácsi határozat 4. pontja értelmében nevezett tanácsjegyző a felesége, Teréz, Erzsébet és Ilona nevű kiskorú gyermekei után élvezett családi pótlék folytatólagos élvezetében meghagyandó. Ehhez képest a tanács javasolja a törvény­hatósági bizottság közgyűlésének, hogy a fentebbiek alapján Bodrog Jakab fővárosi tanácsjegyzőt az 1921. évi február 1-vel kezdődő joghatállyal nyug­díjazni, részére az eddig élvezet családi pótlékon felül évi 7017 korona 60 fillér nyugdíjat megsza­vazni és ezt az­ összeget ugyancsak az 1921. évi február 1-től kezdődően a nyugdíjpótló alapból évi 1376 koronával kiegészíteni méltóztassék. 50. Tanácsi előterjesztés Pichler Ottó tanács­jegyző nyugdíjazása ügyében. (Előadó: Szaszovszky tanácsnok-főjegyző.) 3193/1921—1. szám. Ebben az ügyben a tanács a következő előterjesztéssel járul a közgyűlés elé: Pichler Ottó fővárosi tanácsjegyző a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 2. §-ának d) pontja és 38. §-a alapján hivatalból nyugdíjazandó és hivatali teendőinek ellátása alól felmentendő. A nevezettet a főváros szolgálatában eltöltött 18 évet meghaladó beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 6800 korona fizetése és évi 3400 korona háborús segélye, vagyis összesen évi 10.200 korona járandósága után a nyugdíjszabályrendelet 14. §-ának a) pontja és a 8550/1919/1. számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 6038 korona 40 fillér nyugdíj illeti meg, mely összeg a nyugdíjszerű ellátás kiegészíté­séről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében a nevezett évi 2000 korona lakáspénze után a nyug­díjpótló alapból évi 1184 koronával kiegészítendő. A nevezett tanácsjegyző azt kérelmezi, hogy részére az 1921. évi december végéig az őt tény­leges szolgálata alatt megillető járandóságai teljes összegükben kiutalványoztassanak, ennélfogva a nyugdíjazás az 1922. évi január hó 1-ével kezdődő joghatállyal történjék és egyszersmind a nyugdíjszerű ellátás megállapításánál beszámítható szolgálati idő gyanánt 19 év vétessék alapul. A tanács mindezek alapján azzal a javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, hogy az 1920. évi IX. t.-c., a nyugdíjszabályrendelet 2., 38. és és 43. §-ai rendelkezéseinek figyelembevétele mellett, Pichler Ottó tanácsjegyző törvényes és sza­bályszerű alapot nélkülöző mindhárom irányban előterjesztett kérelmének mellőzésével, őt az 1921. évi február 1-ével kezdődő joghatállyal nyugdíjazni, részére az 1921. évi február 1-től kezdődően évi 6038 korona 40 fillér nyugdíjat megszavazni és ezt az összeget ugyancsak az 1921. évi február 1-től kezdődően a nyugdíjpótló alapból évi 1184 koronával kiegészíteni méltóztassék. 51. Tanácsi előterjesztés Müller Emánuel tanácsjegyző nyugdíjazása ügyében. (Előadó: Szaszovszky tanácsnok-főjegyző.) -3195/1921—I. szám. Ebben az ügyben a tanács a következő előterjesztéssel járul a köz­gyűlés elé: Müller Emánuel fővárosi tanácsjegyző a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 2. §-ának d) pontja és 38. §-a alapján hivatalból nyugdíjazandó és hivatali teendői­nek ellátása alól fölmentendő. A nevezettet a főváros szolgálatában eltöltött 17 évet meghaladó beszámításra alkalmas szolgálati ideje, valamint a legutóbbi beszámítható évi 6800 K fizetése és évi 3400 K háborús segélye, vagyis összesen évi 10.200 K járandósága után a nyugdíj­szabályrendelet 14. §-ának a) pontja és a 8550/1919/1. számú tanácsi határozat 5. pontja értelmében évi 6770 K 80­0 nyugdíj illeti meg, mely összeg a nyugdíjszerű ellátás kiegészítéséről szóló szabály­rendelet 3. §-a értelmében nevezett évi 2000 K lakáspénze után a nyugdíjpótló alapból évi 1328 K-val kiegészítendő. Egyszersmind a 8550/1919—1. számú tanácsi határozat 4. pontja értelmében nevezett tanácsjegyző a felesége, Berkovits Klára és Ilona mostoha és István nevű kiskorú gyermekei után élvezett családi pótlék folytatólagos élvezetében meghagyandó. Ehhez képest a tanács javasolja a törvény­hatósági bizottság közgyűlésének, hogy a fentebbiek alapján Müller Emánuel fővárosi tanácsjegyzőt az 1921. évi február 1-ével kezdődő joghatállyal nyűgt

Next