Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-01-14 / 2. szám
BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK A pénzügyi bizottság ülései. — 1921. évi január 3-án. — I. A pénzügyi bizottság 1921. évi január 3-án Folkusházy Lajos alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Előadók voltak: Borvendég Ferenc főjegyző és dr Buzsáki Rezső tanácsjegyző. Elnöke az ülést megnyitva, kéri, hogy a bizottság a gázművek és az elektromos művek költségvetését azoknak elvi azonosságánál fogva együttesen tárgyalja. (Helyeslés.) Borvendég Ferenc főjegyző ismerteti a gázművek és az elektromos művek 1921. évi költségelőirányzatát és a világítási üzemi bizottságnak ezekre vonatkozó javaslatát. Szemben az igazgatóság javaslatával a világítási üzemi bizottság javaslata — amelyhez az ügyosztály is hozzájárult — az új gázárakra a következő: Az alapár 450 K helyett 5 K, a fővárosi tisztviselők részére 1500 köbméterig 1 K, 1500—3000 köbméterig 350 K, 3000 köbméteren felül 5 K, a közadakozásból fentartott intézetek részére köbméterenkint 2 K. A világítási üzemi bizottság ezen intézetek körét kiterjesztette a közalapítványokból fentartott emberbaráti és nevelő intézetekre, de kikötötte, hogy e kedvezményes ár csak a legutóbbi 3 évi fogyasztási átlagig terjed ki, azonfelül a rendes árak fizetendők. A háztartások 1500 köbméterig 350 K, 1500—3000 köbméterig 5 K, 3000 köbméteren felül 750 K-t fizetnek. A motorok és egyéb üzleti fogyasztás céljára miként az ár 8 K helyett 10 K. A vegyes fogyasztók részére 1500 köbméterig 5 K, ezenfelül 7*50 K. Az éjjeli mulatók és kávéházak részére szolgáltatandó gáz árát a világítási üzemi bizottság 10 K helyett 12 50 K-ban javasolja megállapítani, valamint e díjszabást kiterjeszteni az éjjeli mulatókon és kávéházakon kívül az összes nyilvános fogyasztók, szórakozóhelyek, vendéglők kávéházak, bárok, teaházak, nem magyar előadásokat rendező színházak, a mulató üzemmel kapcsolatos színházak, ha magyarok is, mozgók, szállodák, szálloda rendszerű penziók stb. körére. Az ügyosztály a világítási üzemi bizottságnak azt a javaslatot tette, hogy a fővárosi tisztviselőknek adandó kedvezmény minden feltétel nélkül az állami dekompenzáció reményében az állami alkalmazottakra is terjesztessék ki. A világítási üzemi bizottság kimondotta, hogy e kedvezmény megadása az állami alkalmazottak részére az állami rekompenzáció megadásától tétessék függővé. Az ügyosztály nevében azonban tekintettel a mai súlyos viszonyokra és tekintettel arra, hogy a megígért rekompenzációnak megadására minden remény megvan, azt javasolja a pénzügyi bizottságnak, hogy úgy a gáz, mint az elektromos áram kedvezményes árának a közalkalmazottak részére minden feltétel nélkül megadásához járuljon hozzá. Az elektromos áram egységárai és úgy a gáz, mint az elektromos művek költségelőirányzata ellen a világítási bizottság észrevételt nem tett. Dr. Buzáth János alpolgármester: Indítványozza, hogy a városi és a közszolgálati alkalmazottak részére megállapítandó egységárak kérdését a bizottság a közérdeklődésre és az ügy sürgősségére való tekintettel legelőször elkülönítve tárgyalja le. Mivel az állam bizonyos kedvezményben részesíti a fővárost és annak üzemeit, így ígéret van arra, hogy a felemelt vasúti tarifa helyett az üzemek összes szénszállításat a régi tarifa szerint fogna eszközöltetni, mivel továbbá a közalkalmazottak a gáz és villanyárakat fizetni már nem bírják, azért javasolja az ügyosztály, hogy e kedvezmény azoknak az állami alkalmazottaknak is, akik az állam által háborús és drágasági segélyben részesülnek, minden feltétel kikötése nélkül megadassék. Ha nem következik be az állam által ígért rekompenzáció, amelyre azonban bizton számíthatunk, akkor a törvényhatóság még egyszer konszideráció tárgyává teheti, hogy elvonja-e az állami alkalmazottaktól ezt a kedvezményt, vagy mikép hárítsa át az ebből származó veszteséget, esetleg a többi fogyasztókra. Kricsfalussy Mihály: A világítási üzemi bizottságban azért szavazott a kedvezménynek a közalkalmazottak részére való feltétlen kiterjesztése ellen, mert nem akart a kormánnyal folytatott tárgyalásoknak elébevágni. Mivel azonban most arról értesült, hogy a tárgyalások előre haladtak, örömmel hozzá-járul a kedvezmény feltétlen megadásához. Szigeti János: Hozzájárul az ügyosztály előterjesztéséhez, de javasolja, hogy a kedvezményre jogosultak köre a következőkép határoztassék meg: „fővárosi tényleges és nyugdíjas alkalmazottak, valamint az állami háborús és drágasági segélyben, családi pótlékban és természetbeni ellátásban részesülő tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak, továbbá az államihoz hasonló segélyben és pótlékban, valamint természetbeni ellátásban részesülő tényleges és nyugdíjas vasúti alkalmazottak." A vasúti alkalmazottak fizetése mindig az államvasúti alkalmazottak fizetéséhez igazodott, ennek következtében az előzők az utóbbiakkal egyenlő ellátásban részesítendők. Javasolja továbbá, hogy az elektromos áram kedvezményes egységára 1500 kwóráig 35 fillér, 1500-tól 3000-ig 60 fillér legyen, mivel azonban a 3000 hwórán túl menő fogyasztás már mindenesetre luxusfogyasztás, ennélfogva a 3000 hwórán felüli áram ára is legyen. Ernszt Sándor: Nemcsak a tisztviselők szempontjából nézi a kérdést, hanem az egész város közönsége szempontjából, amely szintén súlyos viszonyok között van és nem részesedik ily nagyfokú kedvezményben. A város és az állam között fennálló összeköttetések a kölcsönös kedvezmények által most még jobban komplikálódnának. A tarifa is annyira komplikált, különböző árak vannak, amelyek még nagyobbá teszik az osztályok között a különbségeket. Maga a költségvetés kevéssé van részletezve, úgy, hogy az a szemlélet tájékozatlanságban hagyja, a személyszaporulat okát is ki kellett volna mutatni, valamint azt, hogy ki vannak-e kellőkép használva a munkaerők. A tisztviselőknek inkább a fizetését kell emelni, mert a kedvezményeket elfelejtik és csak a fizetésük csekélységéért keseregnek. Wolff Károly: Vannak olyan rendkívüli körülmények, amelyek között a múltnak bizonyos alapelveivel többé nem lehet megoldást létesíteni. A köztisztviselői kérdés nemcsak osztálykérdés, hanem nemzeti kérdés is. Oroszország bukása is szoros