Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-01-14 / 2. szám

Konkrét indítványt tesz aziránt, hogy az ápolási költségek behajtásában a gazdasági és orvosi személy­zet is vegyen részt, az ő­ jövedelmüket is elő lehetne a jutalékban való részesedéssel mozdítani. Indít­ványozza továbbá, hogy amennyiben a felmerült múltbeli tartozások nem szorosan állampénztári tar­tozások, hanem egyéb adósságok, ezeknek a behaj­tására is megfelelő gyakorlati és jogi alapon jutalék­rendszernek az engedélyezésével történjék intézkedés ; mindkét irányban a módra és a részleteire nézve az ügy­osztály dolgozzon ki javaslatot, megállapítására pedig a tanács keressék fel. (Az indítványai, elfogadtatnak.) Dr. Platthy György: Az a nézete, hogy az 1911. és 1912. évről elmaradt ápolási díjak behajtása többe fog kerülni, mint amennyi majd befolyik. Dr. Csupor József tanácsnok: Elvi szempontból kéri az elévülésre vonatkozó javaslat elfogadását, mert pl. a munkásbiztosítópénztár sem fizetett. Wolff Károly: Agitációra költötték a pénzt. A nyilvánosság előtt ott állottak és befelé nem fizettek. Dr. Csupor József tanácsnok: A Csilléry-féle rendelet értelmében a fizetési kötelezettség a kór­házba való felvétel pillanatában áll be, a késedelmi kamatokat tehát ettől kezdve kellene számítani. Dr. Platthy György: Elejti a késedelmi kama­tokra, valamint az elévülésre vonatkozó indítványait. (A bizottság az ügyosztályi előterjesztést, valamint ennek kiegészítéséül dr. Platthy György első és második indítványát elfogadja, felhívja továbbá az ügyosztályt, hogy a késedelmi kamatok számításának kezdőpontját a tiszti ügyészség meghallgatása után az előterjesztésbe vegye be.) Dr. Buzsáki Rezső tanácsjegyző ismerteti az előterjesztést a székesfővárosi közkórházak 1920'21. évi költségelőirányzata ügyében. Édes Endre tanácsnok: A költségvetés kinyom­tatása óta a következő tételek szenvedtek változást: A 4. oldalon : XVIII. fejezet: Világítási kiadások, a gáz és villany egységárának 1921. január 1-i fel­emelése következtében 5,550.000 koronáról 6,884.000 koronára; a XIX. fejezet: közlekedési kiadások és fuvarok 642.000 koronáról emelkedtek 1,002.412 koronára; XXV. fejezet: a tartalékalap jutaléka csökken, 9000 korona helyett 1280 korona. Az oldal­végösszeg 258.746.693 korona. A 6. oldalon : III. fejezet: Bérjövedelem címénél 100.000 korona beveendő ; a VI. fejezet alatt 241,587.500 korona helyett 243.173.480 korona. Az oldalvég­összeg 258,746.693 korona. Az ápolási díj 66 fillérrel emelkedik, lesz tehát 101 korona 20 fillér. bibithi Horváth János: A kórházi költségvetésnek júliustól júniusig terjedő berendezését nem látja eléggé indokoltnak azzal, hogy ez így az állami költségvetéshez alkalmazkodik, mert a kórházi költségvetés a főváros gazdálkodásába kapcsolódik, az állami segélyek pedig mindig a kórházi költségvetéstől függetlenül állapíttat­nak meg. Ezzel az indokolással a főváros egész költség­vetésének időszakát meg kellene változtatni . . . Dr. Csupor József tanácsnok: Meg is lesz. _ bibithi Horváth János: . . . különben admi­nisztrációs nehézségek fognak bekövetkezni. A költségvetés legnagyobb részének adatai, így a bevételek, munkabérek, anyagárak összegszerűleg sem fedik az előrelátható szükségleteket, mivel azok az összeállítás időpontjának feleltek meg, a tényleges költségek sokkal nagyobbak lesznek, az ápolási díjakat sem lehet így megállapítani. Nem jelöli meg az előirányzat az egyes munkák természetét sem pl. a gépüzem fenntartásánál. Szükség van-e továbbá mindenütt oly nagy személyzeti létszámra, nem lehetne- e ezt redukálni ? A külön munkadíjakat sokalja, mert a tisztviselők túldolgozta­­tása helyett inkább ideiglenes személyzetet kellene alkalmazni. Az élelmezési előirányzat sem fogja fedezni a tényleges szükségletet, ez is kihatással lesz arra, hogy az ápolási díjakból nem fognak a költségek kitelni. A folyton növekvő deficit csökkentésére szolgál­hatna az, ha a ma már nem annyira zsúfolt kórházak­ban a férőhelyeket jobban kihasználnák és így egyes kórházakat üzemen kívül helyeznének, vagy fel­ajánlanák az államnak klinikai célokra. Miért ápoltat a főváros az irgalmasoknál is? Mindezek alapján azt indítványozza, hogy a közkórházi költségelőirányzat összeállításában tartsák meg a régi rendet, ennek egybeállításánál a mai viszonyoknak megfelelő árak és bérek alapján indul­janak ki és végül állapítsák meg, hogy a köz­kórházakat nem lehet-e helyesebben kihasználni a betegek megfelelő szétosztása folytán. Dr. Platthy György: Szintén osztozik abban az aggodalomban, hogy amily mértékben simulni fog a kórházi költségvetés az új időbeosztás követ­keztében az államihoz, annyira nem fog simulni a fővárosihoz. Nincs is valami kézzelfogható előnye annak, ha a kórházi költségvetés az államihoz simul; az ápolási díjak megállapítása kedvéért lehetne féléves költségvetést is csinálni. A költségvetés realitása tekintetében is aggo­dalmai vannak, így — bár vannak változatlan tételek is — az ápolási díjak kérdése nem nyugtatja meg. A tanácsnak megfontolásul ajánlja, nem volna-e célszerű a legutóbb felmerült kiadások kombinálá­sával új költségvetést kidolgozni ? Ha mégis le kell tárgyalni, akkor általában elfogadja a költségvetést; a fehérnemű- és ágy­nemű készlet nagyon értékes része a kórházak vagyonának, azért indítványozza, bocsáttassék ki egy oly rendelet, amelyben a közkórházi igazgató főorvosok és gondnokok különös figyelmébe ajánlják a fehér­nemű és ágynemű mosását és kezelését, figyelmez­tessék őket a nagy értékre és a beszerzés nehéz­ségeire, továbbá a vegyészeti intézet bevonásával vizsgáltassák meg, hogy a ruhamosásnál a kímélet érvényesül-e, nem használnak-e a ruhát feleslegesen rongáló mosószereket. Kéri továbbá, hogy az­ élelmezés ellen elhangzott kifogások alapján rendeljék el a legszigorúbb vizsgá­latot és erről tegyenek jelentést, hogy a miniszter a főváros gazdálkodását tisztának, reálisnak és szigorúnak találja. Édes Endre tanácsnok: A fővárosi általános költségvetésre nézve is a jövőben ugyanezt az idő­szaki beosztást kívánják megállapítani, mint amely most a kórházi költségvetésnél javasoltatik. Ha ez megtörténik, akkor az időszaki beosztásra vonatkozó­lag felhozott kifogások elesnek. Teljesen reális költ­ségvetést manapság készíteni nem lehet, az árak folyton változnak, úgy­hogy ezt a költségvetést is már kétszer dolgozták át, az újabb költségvetés elkészí­tése alatt megint csak változnának az állapotok. A gépüzem fenntartására szánt összeg a gépek romlásával fölmerülő, előre nem részletezhető mun­kákra vonatkozik. A személyzet további csökkentése a kórházigazgatók véleménye szerint a kórházak céljának veszélyeztetése nélkül lehetetlen, a külön­munkák csak a hozzáértő személyzettel végeztethetők, ezek díjazásának szociális jelentősége is van az alkal­mazottak helyzetének javítása szempontjából, azok emelkedését éppen a kórházi hátralék­ szorgalmas feldolgozása okolja meg. Az irgalmasoknál az ápolás

Next