Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-01-14 / 2. szám

olcsóbb, mint a kórházakban, örülni kell,­­ hogy a szerződés szerint ők betegápolást vállalni kötelesek. A betegek szétosztásának kérdését — bár a­ betegek száma ma megint szaporodik, — az ügy­osztály megfontolás tárgyává fogja tenni. A fehérneműt a lehető legjobban kímélik, állan­dóan javítják, még 4 évenkint sem selejtezik, a mosó­szereket a vegyészeti intézet megvizsgálja, az erre vonatkozó indítványhoz hozzájárul. Az élelmezésre von­atkozó panaszokat az illető panaszt tevő bizottsági tagokkal érintkezésbe lépve, mindig a legszigorúbb vizsgálat tárgyává teszik, kéri a költségvetés elfogadását. Dr. Csupor József tanácsnok: Ha az állam a költségvetés összeállításnál a gazdasági évet veszi alapul, akkor ennek olyan fontos okai lehetnek, amelyek a fővárost is arra késztetik, hogy erre a rendszerre térjen át; az állam az ápolási díjakat is a gazdasági év tar­tamára állapítja meg, tehát helyesnek látszott a köz­kórházi költségvetést is a gazdasági év tartamára megállapítani, különösen a jelen esetben, amikor az ápolási díjak június végéig vannak megállapítva. A következő kórházi költségvetést oly időben kell összeállítani, hogy a miniszternek módjában legyen e szerint megállapítani az ápolási díjakat; mivel azonban akkor egész évre előre kell majd költségvetést készíteni, az még kevésbé lehet reális és így az ápolási díjak is változni fognak. Az ápolási díjakat tehát tulajdonképen csak két-három hónapra kellene megállapítani, ez irányban tehetne felterjesztést is a közgyűlés a miniszterhez. Dr. Szabó Imre tiszti főorvos: A kórházi fehér­nemű erősebb, mint a többi, azonban mivel tovább használják és behatóbban kell tisztítani, mégis jobban rongálódik, a legnagyobb kímélés ellenére is. A közkórházakban csak annyi férőhely van, hogy a heveny eseteket és a baleseteket tudják ellátni, a szegény betegeket a hatósági orvosok kór­házba helyezni nem tudják, üres ágy csak a fertőző kórházban van, itt azonban a járványokra mindig készen kell lenni. Nem ajánlja, hogy bármelyik kór­házat becsukják. Kibithi Horváth János: Indítványát visszavonja és az általa elmondottakat csak a tanácsnak figyel­mébe ajánlani kívánja. A kórházak helyesebb kihasz­nálására vonatkozó indítványát pedig elejti. Elnök: Kimondja a határozatokat. A bizottság az előterjesztést elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy a tanács tegyen a közgyűlésnek előterjesztést arra nézve, hogy az ápolási díjak éppen a költségvetés realitása szempontjából ne egész évre, hanem negyed­évenként állapíttassanak meg, valamint a tanács figyelmébe ajánlja dr. Platthy Györgynek a fehérnemű mosatására tett észrevételeit. Dr. Buzsáki, Rezső tanácsjegyző ismerteti az előterjesztést az Új Szent János-kórházi tüdőbeteg pavillonok építésének befejezéséhez szükséges állam­segély kieszközlése ügyében. Dr. Platthy György: Kérdezi, ki vigyáz most az épületre? Rózsás Pál főmérnök: Ezidőszerint a vállal­kozó kötelezettsége az őriztetés, néhány munkása ott lakik, akik nappal dolgoznak is. Elnök: A kórház is utána nézhet, mert a főváros­nak is érdeke, hogy az anyag megmaradjon. Dr. Bozóky Ádám : Kéri, hogy az ápolási díjak gyakorlatiasabb behajtási módjának megbeszélésére őt is hívják meg. Elnök az ülést bezárja. Az Idegenforgalmi Hivatal felügyelő bizottságának ülése. — 1921. évi január 4-én. — Az Idegenforgalmi Hivatal felügyelő bizottsága 1921. évi január 4-én délelőtt 10 órakor dr. Buzáth János alpolgármester, majd dr. Lobmayer Jenő tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. Előadó dr. Rostagni Achilles tanácsjegyző volt. Elnök üdvözli a megjelenteket és a bizottságot megalakultnak nyilvánítja. Kifejti ezután, hogy az idegenforgalom érdekében a magyarság ezelőtt vajmi keveset tett, mert megelégedett azzal, hogy a sors által idevetett idegeneket megvendégelte és szóra­koztatta. A külföldiek jól érezték itt magukat, de viszonyainkról nem tájékozódtak eléggé; meggyőző­désük az­­volt, hogy gazdasági szempontból nem állunk olyan fokon, hogy érdekükben állana velünk gazdasági összeköttetést létesíteni. Teendőnk most már az, hogy a múlton okulva az idegenforgalom ügyét az állam segítségével lehetőleg szervesen, reális alapon fejlesszük. Kéri a bizottság tagjait, hogy a fővárost ebben a munkájában támogassák és az idegenforgalom ügyét meleg szeretettel karolják fel. Napirend előtt Zilahy Dezső idegenforgalmi hivatali igazgató részletesen ismerteti az idegenfor­galmi hivatal eddigi működését és jövő munkapro­gram­j­ját. Elnök a nagy tetszéssel fogadott ismertetésért a bizottság köszönetét fejezi ki. Becsey Antal szükségesnek tartaná, hogy a nálunk megforduló amerikaiak útján ellensúlyozzuk azokat a hazug híreszteléseket, amelyek viszonyaink­ról magyar és amerikai lapokban megjelennek. Az idegenforgalmi hivatal munkaprogrammjára vonat­kozólag megjegyzi, hogy a vásár jellegű kiállítások fokozottabb mértékben való felkarolása és előké­szítése elsőrendű fontosságú volna. Az áruminta­vásárok mellett az ilyen kiállítások sok keletről jövő áru kicserélésére nyújtanának alkalmat. Zilahy Dezső kijelenti, hogy az idegenforgalmi hivatal ebben a tekintetben is állandóan résen áll; jelenleg is tanácskozások folynak a tavaszi keleti vásár ügyében és ezenkívül tervbe van véve a milanói és a varsói vásáron való részvétel is. Szigeti János kérdést intéz, hogy az idegen­forgalom ügye hogy áll az állami kormányzat ré­széről. Zilahy Dezső igazgató válaszában közli, hogy a We­kerle-kormány az idegenforgalom jelentőségét elismerte és Szterényi miniszter annak idején át is írt a fővároshoz az együttműködés érdekében és kérte, hogy a főváros idegenforgalmi szervét bocsássa rendelkezésére. Az idegenforgalmi hivatal adott helyiséget az állami szerveknek is. A forradalom azonban mindent elsöpört és azóta az idegen­forgalom érdekében állami részről nem sok történt, működött egy idegenforgalmi iroda, amelyet azonban 1919. októberében az akkori kereskedelmi miniszter minden indokolás nélkül beszüntetett. A mostani kormányzat ismét érdeklődést tanúsít az idegen­forgalom iránt. Szigeti János. Azért vetette fel a kérdést, mert az idegenforgalom emelése nem pusztán lokális, hanem országos érdek is. Ez nem képezheti egyedül a fővárosnak a feladatát, hanem egyúttal kormány-

Next