Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-01-14 / 2. szám
Árlejtés! hirdetés: 33 Budapest székesfőváros községi kenyérgyára üzemképes állapotban lévő teljes egyenáramú elektromos áramfejlesztő telepét s 33 darab különböző teljesítőképességű elektromotorét írásbeli ajánlat alapján eladni kívánja. A szabályszerűen kiállított és lepecsételt borítékban elhelyezett ajánlatokat 1921. évi január 15-én szombaton délelőtt 11 óráig kell a kenyérgyár igazgatója vagy helyettese kezeihez (X., Százados út 16.) közvetlenül vagy posta útján beadni. A később beadott vagy beérkezett ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni.. Budapesti ajánlattevők ajánlataikat postán nem küldhetik be. Bánatpénzül az ajánlati összeg 5°/o-át kell a versenytárgyalást megelőzően a kenyérgyár pénztárába a hirdetményre való hivatkozással letenni s az erről szóló eredeti nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. A bánatpénz készpénzben vagy a főváros készpénzeinek elhelyezésére alkalmasnak elfogadott illetőleg a m. kir. pénzügyminiszter által ilyenekül megállapított pénzintézetek takarékpénztári könyvecskéiben, állampapírosokban, fővárosi kölcsönkötvényekben, vagy fővárosi pénzintézetek zálogleveleiben kell letenni. A fővárosi kölcsönkötvények a névérték erejéig a tőzsdei árfolyamok teljes összegében, más értékpapírok azonban csak a tőzsdei árfolyamok 9ü°/o-a erejéig, azonban sohasem a névértéken felül számíttatnak. A bánatpénz postán is beküldhető, de ez esetben legkésőbb az ajánlatok benyújtására kitűzött határnapot megelőző napon kell azt feladni és a feladóvevényt az ajánlathoz csatolni. Harmadik személyek által tulajdonjog fenntartással letett bánatpénzek nem létezőknek tekintetnek. Bánatpénzt az ajánlathoz csatolni nem szabad. Az eladandó berendezés részletes leírása, eladási feltételek és egyéb felvilágosítások naponként délelőtt 9—12 óra között a tanácsi VIII. ügyosztály mérnöki hivatalában (Központi városháza II. em. 197. ajtó) átvehető, hol egyúttal esetleges egyéb felvilágosításokat is meg lehet kapni. Az ajánlatok felbontása 1921. évi január 15-én szombaton délelőtt 11 órakor a Községi kenyérgyár igazgatóságánál (X., Százados út 16.) fog megtörténni, amikor az ajánlattevők vagy igazolt meghatalmazottaik is jelen lehetnek. Az ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról a kenyérgyár igazgatósága legkésőbb 1921. évi január 25-ig fog határozni s erről az érdekelteket ajánlott levélben értesíti. Az ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak. A kenyérgyár igazgatósága fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül az ajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson, vagy amennyiben az ajánlatokat kielégítőnek nem találná, újabb nyilvános versenytárgyalást tarthasson, esetleg a gépek eladása tekintetében másként intézkedhessek. Budapest, 1920. évi december 9-én. A községi kenyérgyár igazgatósága. A föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra a házbéradó alá eső házbírtokra az 1921. évre kivetett állami egyenesadónak 40 százaléka, b) a házosztályadó alá eső házbirtokra az 1921. évre kivetett állami egyenesadónak 40 százaléka, c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó címén az 1921. évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok nem lett volna adómentes. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. évi XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy 1. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve, 2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára az az összeg vetetik, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik. Ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát (1883. évi XLVI. t.-c. 16. §.). Az I. pont alatti intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapjául az az évi kamatösszeg szolgál, mely az adóévet megelőző év végén fennmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1920. évi január hónapban 100.000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi december 15-ig 60.000 koronát visszafizetett, a levonás alapjául az 1921. évre az 1920. évi december hó végén fenmaradt 40.000 korona tőkemaradék évi kamatának 10 százaléka veendő. Ez az eljárás azonban csupán az 1. pont alatt említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a 2. pont alatt említett törlesztéses kölcsönök világosan megkülönböztetendők. Ezekre az utóbb említett törlesztéses kölcsönökre nézve ugyanis az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál ad) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának a törlesztési idő egész tartamára változatlanul az az összeg vezetik, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik, bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s így a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandók, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. évi 41.187 pénzügyminiszteri rendelet 1891. évi P. K. 13. sz.). Itt megjegyeztetik, hogy az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt az az összeg értendő, mely az eredetileg kölcsönvett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál nem vehető levonás alapjául. (1893. évi 28.058. pénzügyminiszteri rendelet 1893. évi P. K 13. sz.) A bevallás 1921. évi január 1 - 31-e közötti időben adandó be a kerületi elüljáróság adószámviteli hivatalánál. E határidő lejárta után, még pedig 192 . évi december 31-ig beérkezett bevallások az 1897. március 23-án kelt és a Pénzügyi Közlöny 10. számában megjelent 21.275 sz., illetőleg az 1920. évi 87.613. sz. (P. K. 23. sz.) rendelet szerint már csak igazolási kérvény útján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy a késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtottbevallásról elismervény adatik, mely a bevallás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a 2. pont alatt említett esetek, mert azok az adózók, akik valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett a kölcsönkamatokra vonatkozó bevallások benyújtására kitűzött határidő letelte után vesznek fel törlesztéses kölcsönt, jogosítvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandóbevallás alapján a rájuk az adósság felvétele előtt már kivetett általános jövedelmi pótadó mérvének helyesbítését az illetékes pénzügyigazgatóságnál kérni. Mindazok az adózók, akik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyvileg be nem kebelezett nem létező vagy a létezőnél nagyobb összegű adósságot, avagy a ténylegesnél magasabb kamatlábat vallanak be, az 1909. évi XI.t.-c. 93. (az 1913. évi 50.000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a értelmében büntetendő kihágást követnek el. Budapest, 1920. évi december 24. A kerületi elüljáróság.