Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-01-14 / 2. szám

Árlejtés! hirdetés: 3­3 Budapest székesfőváros községi kenyérgyára üzemképes állapotban lévő teljes egyenáramú elektromos áramfejlesztő telepét s 33 darab különböző teljesítőképességű elektromotorét írásbeli ajánlat alapján eladni kívánja. A szabályszerűen kiállított és lepecsételt borítékban elhelyezett ajánlatokat 1921. évi január 15-én szombaton délelőtt 11 óráig kell a kenyérgyár igazgatója vagy helyettese kezeihez (X., Százados­ út 16.) közvetlenül vagy posta útján beadni. A később beadott vagy beérkezett ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni.. Budapesti ajánlattevők ajánlataikat postán nem küld­hetik be. Bánatpénzül az ajánlati összeg 5°/o-át kell a verseny­tárgyalást megelőzően a kenyérgyár pénztárába a hirdetményre való hivatkozással letenni s az erről szóló eredeti nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. A bánatpénz készpénzben vagy a főváros készpénzeinek elhelyezésére alkalmasnak elfogadott illetőleg a m. kir. pénzügyminiszter által ilyenekül megálla­pított pénzintézetek takarékpénztári könyvecskéiben, állam­papírosokban, fővárosi kölcsönkötvényekben, vagy fővárosi pénzintézetek zálogleveleiben kell letenni. A fővárosi kölcsönkötvények a névérték erejéig a tőzsdei árfolyamok teljes összegében, más értékpapírok azonban csak a tőzsdei árfolyamok 9ü°/o-a erejéig, azonban sohasem a név­értéken felül számíttatnak. A bánatpénz postán is beküldhető, de ez esetben leg­később az ajánlatok benyújtására kitűzött határnapot megelőző napon kell azt feladni és a feladóvevényt az ajánlathoz csatolni. Harmadik személyek által tulajdonjog fenntartással letett bánatpénzek nem létezőknek tekintetnek. Bánatpénzt az ajánlathoz csatolni nem szabad. Az eladandó berendezés részletes leírása, eladási fel­tételek és egyéb felvilágosítások naponként délelőtt 9—12 óra között a tanácsi VIII. ügyosztály mérnöki hivatalában (Központi városháza II. em­. 197. ajtó) átvehető, hol egyúttal esetleges egyéb felvilágosításokat is meg lehet kapni. Az ajánlatok felbontása 1921. évi január 15-én szom­baton délelőtt 11 órakor a Községi kenyérgyár igazgató­ságánál (X., Százados­ út 16.) fog megtörténni, amikor az aján­lattevők vagy igazolt meghatalmazottaik is jelen lehetnek. Az ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról a kenyérgyár igazgatósága legkésőbb 1921. évi január 25-ig fog határozni s erről az érdekelteket ajánlott levélben értesíti. Az ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötele­zettségben maradnak. A kenyérgyár igazgatósága fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül az ajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson, vagy amennyiben az ajánlatokat kielégítőnek nem találná, újabb nyilvános ver­senytárgyalást tarthasson, esetleg a gépek eladása tekintetében másként intézkedhessek. Budapest, 1920. évi december 9-én. A községi kenyérgyár igazgatósága. A föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra a házbéradó alá eső házbírtokra az 1921. évre kivetett állami egyenesadónak 40 százaléka, b) a házosztályadó alá eső házbirtokra az 1921. évre kivetett állami egyenesadónak 40 százaléka, c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó címén az 1921. évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok nem lett volna adómentes. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. évi XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény ada­tott, hogy 1. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadó­jából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve, 2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizo­nyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának válto­zatlanul a törlesztési idő egész tartamára az az összeg vete­tik, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik. Ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tár­gyát (1883. évi XLVI. t.-c. 16. §.). Az I. pont alatti intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapjául az az évi kamatösszeg szolgál, mely az adóévet megelőző év végén fennmaradt tőkem­aradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1920. évi január hónapban 100.000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyan­azon évi december 15-ig 60.000 koronát visszafizetett, a levonás alapjául az 1921. évre az 1920. évi december hó végén fen­maradt 40.000 korona tőkemaradék évi kamatának 10 százaléka veendő. Ez az eljárás azonban csupán az 1. pont alatt említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönök­től a 2. pont alatt említett törlesztéses kölcsönök világosan megkülönböztetendők. Ezekre az utóbb említett törlesztéses kölcsönökre nézve ugyanis az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál ad) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának a törlesztési idő egész tartamára változatlanul az az összeg vezetik, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik, bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s így a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandók, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. évi 41.187 pénzügyminiszteri rendelet 1891. évi P. K. 13. sz.). Itt megjegyeztetik, hogy az általános jövedelmi pótadó­nál számításba veendő kamat alatt az az összeg értendő, mely az eredetileg kölcsönvett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításá­nál nem vehető levonás alapjául. (1893. évi 28.058. pénzügy­miniszteri rendelet 1893. évi P. K 13. sz.) A bevallás 1921. évi január 1 - 31-e közötti időben adandó be a kerületi elüljáróság adószámviteli hivatalánál. E határidő lejárta után, még pedig 192 . évi december 31-ig beérkezett bevallások az 1897. március 23-án kelt és a Pénzügyi Közlöny 10. számában megjelent 21.275­ sz., ille­tőleg az 1920. évi 87.613. sz. (P. K. 23. sz.) rendelet szerint már csak igazolási kérvény útján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy a késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott­­bevallásról­ elismervény adatik, mely a bevallás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a 2. pont alatt említett esetek, mert azok az adózók, akik valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett a kölcsönkamatokra vonatkozó bevallások benyújtására kitűzött határidő letelte után vesznek fel tör­lesztéses kölcsönt, jogosítvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó­­bevallás alapján a rájuk az adósság felvétele előtt már kivetett általános jövedelmi pótadó mér­vének helyesbítését az illetékes pénzügyigazgatóságnál kérni. Mindazok az adózók, akik az államkincstár megkáro­sítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pót­adónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyvileg be nem kebelezett nem létező vagy a létezőnél nagyobb összegű adósságot, avagy a ténylegesnél magasabb kamatlábat valla­nak be, az 1909. évi XI.­­t.-c. 93. (az 1913. évi 50.000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a értelmében büntetendő kihágást követnek el. Budapest, 1920. évi december 24. A kerületi elüljáróság.

Next