Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-01-14 / 2. szám

131.352/1920—XII. szám. Ebben az ügyben a­ világítási és üzemi bizottság a következő javas­latot tette: Tekintetes Tanács! A gázművek 1921. évi költ­ségelőirányzatához általánosságban hozzájárulunk, azonban a gázárnak azzal kapcsolatban előterjesztett megállapítására nézve a gázművek igazgatóságának javaslatától eltérő javaslatot teszünk. Általánosságban helyeseljük, hogy a gáz ára a lehetőség szerint a fogyasztók teherbíró képességét követi akképpen, hogy általános eladási árat állapít meg, amely árból az egyes fogyasztóknak bizonyos minimális fogyasztásnál engedményt ad, viszont a luxus­fogyasztást minden fogyasztónál az általános eladási árat meghaladó magasabb árral sújtja s ugyancsak magasabb árat vesz számításba azoknál a fogyasztóknál, akik azt üzleti célokra használják és akiknél az áthárítás éppen a teherbíróbb rétegekre mi akadályba sem ütközik. Mindezeket a szempontokat azonban még a javaslatban foglaltaknál is jobban kidomborítani kívánjuk, miért is a fogyasztás mennyisége és minő­sége szerint a következő egységárak megállapítását javasoljuk: 1. Az általános eladási ár köbméterenkint 5 korona. 2. A fővárosi tisztviselők által háztartási célokra fogyasztott gáz ára az első 1500 m3 évi mennyiség után m3­ kint 1 korona, az 1500 mtől 3000 m3-ig terjedő mennyiség után 3 korona 50 fillér, a 3000 m3-en felül fogyasztás után 5 korona. 3. A közadakozásokból és közalapítványokból fentartott emberbaráti és nevelő intézetek háztartási gázfogyasztásának ára m3­kint 2 korona, azonban csak a legutolsó három évi fogyasztásuk átlagmennyi­ségéig, az azon felüli mennyiséget pedig az álta­lános eladási árral tartoznak megfizetni. 4. A háztartási célokra fogyasztott gáz egység­ára az első 1500 m3 évi fogyasztás után köbméteren­ként 3 korona 50 fillér, az 1500 mtől 3000 ms-ig terjedő fogyasztás után 5 korona, a 3000 mM meg­haladó mennyiség után 7 korona 50 fillér. 5. az a fogyasztás, amely ugyanazon vezeték­ből részben háztartási, részben egyéb (kisipari) célra szolgál, az első 1500 m3 évi fogyasztás után 5 korona, az ezen felüli fogyasztás után 7 korona 50 fillér. 6. A motor és egyéb (üzem, üzleti, műhely, lépcsőházi stb.) fogyasztás ára köbméterenkint 10 korona. 7. a nyilvános mulató, szórakozó és a vendég­fogadó jellegű üzemek, úgymint: a vendéglők, kávé­házak, dalcsarnokok, mulatók, bárok, tánc- és tea­házak, nyilvános házak, a nem magyar előadásokat rendező színházak és más éjjeli vagy nappali fogyasz­tási vagy mulató üzemmel kapcsolatos színházak, ha magyarok is, továbbá a mozgóképszínházak, a szállodák, vendégfogadók, penziók által fogyasztott gáz ára köbméterenként 12 korona 50 fillér. Amint látható, az igazgatóság és az ügyosztály javaslatával szemben két irányú változtatást hozunk az egységárakra nézve javaslatba és pedig egyfelől a kedvezményezett háztartási gázfogyasztás mennyi­ségének fölemelését, másfelől a nem háztartási gáz­fogyasztásra magasabb egységáraknak megállapítását. A háztartási kedvezményezett fogyasztás mennyiségét 1000 m3-ről 1500 m3-re azért javasoljuk fölemelni, mert főképen ma, amikor a szegényebb háztartások tüzelőanyaghoz alig jutnak és a főzéshez majdnem kizáróan gázt használnak, szükségletüket évi 1000 m3 gázzal kielégíteni nem tudják és így fogyasztásuk jelentékeny része után magasabb egységárat kellene fizetniök. Már­pedig teljesen megokolt, hogy a sze­gény keretek között, élő takarékos polgárságot, amennyire lehet, a nagyobb tehertől mentesítsük és megélhetésüket megkönnyítsük. A gázt­ nem ház­tartási, hanem ipari és egyéb célra fogyasztók a magasabb egységárakat is könnyebben elviselhetik annál is inkább, mert a magasabb árat ezek a fogyasztók átháríthatják. A gázművek igazgatóságának a költségelőirány­zatban ismertetett azzal a javaslatával szemben, hogy a fővárosi alkalmazottak fogyasztására javaslatba hozott kedvezményes ár csak abban az esetben ter­jesztessék ki az összes közalkalmazottakra, ha ennek ellenében a kormány megfelelő értékű rekompen­zációt nyújt, az ügyosztály azt a javaslatot tette, hogy az említett kedvezményes gázár a magasabb egységárak életbeléptetési idejétől az összes köz­alkalmazottaknak is megadassék, annak a biztos reményében, hogy az állam ezért a főváros részére megfelelő értékű rekompenzáció engedélyezésétől elzárkózni nem fog. Az ügyosztálynak ehez a javaslatához a magunk részéről nem járulunk hozzá, mert úgy látjuk, hogy az üzem az összes közalkalmazottak részére való kedvezményes gázár nyújtásával akkora bevételtől esik el, hogyha ennek ellenében megfelelő más bevétel nem biztosíttatik, a gázgyár üzem­ére a most javas­latba hozott egységárak mellett, a mai termelési költ­ségek feltételezésével, hiánnyal zárulna. A magunk részéről ezért az igazgatóságnak erre vonatkozó javas­latát tesszük magunkévá. Kelt Budapesten, a világítási és üzemi bizott­ságnak 1920. december 28-án tartott üléséből: Borvendég Ferenc. Dr. Buzáth János, főjegyző, alpolgármester, elnök. A pénzügyi bizottság a következő javaslatot tette: Tekintetes Tanács! A gázművek előterjesztett 1921. évi költségelőirányzatához hozzájárulunk. A költségelőirányzattal kapcsolatban előterjesztett gáz­árakra vonatkozólag a gázművek igazgatóságának javaslatával szemben a világítási üzemi bizottság ja­vaslatát tesszük magunkévá azzal a kiegészítéssel, hogy a közkórházak, állami és városi közintézetek a gázért köbméterenként 5 koronát fizessenek. A közszolgálati alkalmazottak kedvezményes árára vonatkozólag a gázművek igazgatóságának és a világítási üzemi bizottságnak javaslatától eltérően az ügyosztálynak javaslatát fogadjuk el és javasoljuk, hogy a közszolgálati alkalmazottaknak a kedvezmé­nyes gázát az új egységárak életbeléptetésének idő­pontjától kezdődően engedélyeztessék, azonban abban a föltevésben, hogy az ennek folytán elmaradó be­vétel az állam részéről megfelelő rekompenzációval ellensúlyoztatik és azon az alapon, hogy a kedvez­ményes ár addig marad érvényben, amíg a rekom­penzációkat a főváros tényleg élvezi. A bizottságoknak a gázművek és az elektromos müvek költségelőirányzatára tett javaslataira a tan. XII. (Vízvezetéki és világítási ügyosztály) a követ­kező előterjesztést tette: Tekintetes Tanács! A gázműveknek és az elektromos müveknek 1921. évi költségelőirányzata a tekintetes Tanácsnak bemutattatván, azok a világí­tási, üzemi és a pénzügyi bizottságok tárgyalása alá bocsáttattak. Az ügyosztály a két üzem költségelő­irányzatát és az azzal kapcsolatos javaslatokat ma.

Next