Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

kenység s ezért az állandó új színház ügye is hama­rosan előkészíthető volna. Dr. Lobmayer Jenő tanácsnok már most fel­mondandónak tartja 1923-ra a szerződést és teljes egészében hozzájárul az elnök javaslataihoz. Dr. Divényi Károly szintén a szerződés felbon­tása mellett és az elvi hozzájárulás ellen foglal állást. A budai színházak ügyeiben állami segítség nélkül is jó megoldásra lehet jutni. Elnök kifejti még, hogy a budai színügyi bizott­ság helyett egy általános jellegű színügyi bizottságra volna szükség, amely az összes színházakat érdeklő kérdésekkel foglalkoznék, a népszínházi bizottság pedig csupán a népszínházi alapítvány ügyeit intézze. Dr. Némethy Károly tanácsjegyző rámutat, hogy az egyes lokális kérdések tárgyalására ebből a bizott­ságból, ha szükséges, állandó albizottságok küld­hetők ki. Elnök határozatkép kimondja, hogy a bizottság a Krisztinavárosi Nyári Színház átalakítására vonat­kozólag bemutatott terveket nem fogadja el; a Várszínház és Krisztinavárosi Nyári Színház ügyében a mostani szerződésnek 1923. után leendő meghosszabbítását ellenzi és javasolja, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter már most érte­síttessék arról, hogy a Sebestyén-féle szerződés lejártakor a székesfőváros élni fog mindkét színház bérletére vonatkozó fölmondási jogával s azok fölött közvetlenül kíván rendelkezni; a törvényhatósági bizottság közgyűlése fel­keressék, a budai színügyi bizottság egyidejű meg­szüntetése mellett, egy általános jellegű színügyi bizottság megalakítására, mely a székesfőváros összes színházainak s általában a színházak, cirkuszok, dal­csarnokok stb. ügyeivel foglalkozzék, a jelenlegi nép­színházi bizottság hatásköre pedig addig, amíg a Népszínház épülete bérbe van adva, kizárólag a nép­színházi alapítvány vagyonkezelésére korlátoztassék. Ehhez képest hatályon kívül kellene helyezni a köz­gyűlésnek azt a határozatát is, amely a Városi Szín­ház ügyeinek intézését a népszínházi bizottmányra ruházta; a Krisztinavárosi Horváth-kertet az állandó budai színház felépítésére alkalmasnak tartja. Az ülést bezárja. A magánépítési albizottság ülése. — 1921. évi március 29-én. — A magánépítési albizottság 1921. évi márc. 29-én tartott ülésében (elnök Bárdi István tanácsnok, jegyző : Haris Sándor igazgató) a következő engedélyek kiadá­sát javasolta a tanácsnak: Star filmgyár a II., Pasaréti­ út 7067. hrsz. alatti földszinti épületek — Fodor József a VIII., József­utca 73. szám alatt emeletráépítés — Német biro­dalmi kincstár a VI., Aradi-utca 34. szám alatt toldalék — Tapuska Gábor a VII., Káldi-utca 1966. hrszám alatt földszintes ház — Máriássy József a X., Vezér-utca 2225. hrszám alatt toldalék — Magyar Szalámi gyár részvénytársaság a X., Endre-utca 7370. hrszám alatt toldalék — Neubrandt Ferenc az I., Budenz-út 7934. hrszám alatt emeletes ház — Láng gépgyár részvénytársaság az V., Váci-út 1442. hrszám alatt toldalék — Meinl Gyula a IX., Dandár-utca 9559. hrszám alatt a II. emelet toldalék — Michel­stadter Ármin a X., Szállás-utca 8619. hrszám alatt gyári épületek. Azonkívül számos átalakítás, tervmódosítás és gépek engedélyeztettek. A pénzügyi bizottság ülései­ — 1921. évi április 1-én — A pénzügyi bizottság folyó évi április 1-én Folkusházy Lajos alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Előadók voltak dr. Buzsáki Rezső főjegyző, Kállay Sándor és dr. Vigyázó Géza tanácsjegyzők. Elnök az ülést megnyitván, bejelenti a napi­renden eszközölt változtatásokat. Jelenti továbbá, hogy Kajlinger Mihály, a vízművek vezérigazgatója meg­jelent az ülésen, hogy a bizottságnak a szükséges felvilágosításokat megadja. Javaslatára a bizottság a pénzelhelyező albizott­ságban Huszú István elhalálozása folytán megürese­dett tagsági helyre Rerich Elemér bizottsági tagot küldi ki. Dr. Buzsáki Rezső főjegyző ismerteti az elő­terjesztést az ipari vízfogyasztás díjának emelése ügyében. A szén árának horribilis emelkedése miatt előálló 75 millió koronás deficit eltüntetése céljából az ipari célokra szolgáltatott víz árának felemelését javasolja 2 koronáról 8 koronára. A vízdíjak általános emelése a közüzemi pótléknak újabb 20—25%-os emelését vonná maga után, azért az ügyosztály csakis a gyárak, ipari üzemek, vállalatok és intézmények részére szolgáltatott víz árának emelését javasolja, mert ezek ezt a többletkiadást az általuk termelt áruk fogyasztóira alig érezhetően át tudják hárítani. Az emelés a januári vízmérő leolvasástól számíttatnék; ahol vízmérő nincs, ott záros határidőn belül ezt fel kellene állítani s az ilyen helyeken addig is a vízdíj általány négyszeresét fizetnék; a közhivatalok, jótékony intézetek stb. vízdíja változatlanul az eddigi 2 korona marad s az egész emelés csak átmeneti lesz, a termelési költségeknek minden 6 és fél százalékos csökkenése esetén a vízdíjat 1 — 1 koronával le fogják szállítani. Dr. Platthy György: Szomorú ugyan, hogy ilyen elsőrendű fogyasztási cikket, mint a víz, drágí­tani kell, de mivel a deficit fennforog, a javaslathoz hozzájárul. Indítványozza azonban, utasíttassék az ügyosztály, hogy tegye tanulmány tárgyává, váljon különösen öntözési, valamint ipari célokra miként volna a nyers dunavíz a legrövidebb idő alatt fel­használható, illetve bevezethető? Dr. Kozma Jenő: A bevétel fokozása előtt a takarékosságot sürgeti, ami például a Duna vizének a pályaudvarokra, a nagyobb kertekre való elvezetése által volna elérhető, valamint úgy, hogy a vízművek ne a legdrágább és legrosszabb szenet használják csak azért, mert az ő kazánjaik az ilyen szén fel­használására alkalmasak, hanem kazánjaik a jobb szén felhasználhatására alakíttassanak át. Jajczay János: A vízzel való takarékosságot sürgeti, mert egyes üzemeknél, például a mérték­hitelesítő intézetnél egyszeri használat után kiöntik a vizet, holott azt ily­en célra többször is fel lehet használni. Dr. Jaczkó Pál: Vízpocsékolást idéz elő a víz­csapoknak éjjeli elzárása az által, hogy minden lakó ennek következtében megtölti minden edényét vizzel s ezt reggel elhasználatlanul kibocsátja. Ennek elkerü­lésére a vízcsapok éjjeli elzárását megszüntetendőnek

Next