Fővárosi Közlöny, 1922 (33. évfolyam, 1-19. szám)
1922-03-17 / 14. szám
Budapest székesfőváros köztisztasági hivatalának jelentése az 1922. február hónapról. 1. Utcák tisztogatása. Az ebben a hónapban tisztántartott közterület nagysága 5,230.900 négyzetméter. Erről a területről eltakarítottunk 2110 köbméter utcai szemetet és 1,469.881 köbméter havat. Alkalmazva volt: 2. Utcák pormentesítése. A pormentesitendő terület nagysága 5.230.900 négyzetméter, ebből locsoltunk tömlővel: — m2, kocsival — m?1. Munkaerő naponta átlag kocsivezető munkás: —, locsoló kocsi: —, locsoló gépkocsi: —, olajozó kocsi: —,mosógép. Felhasználásra került: — kg porolaj. 3. Kiszállított egyéb hulladékok. Házi szemét: 12.067.550 kg., vásárcsarnoki szemét 163.670 kg., pöcegödör ürülék: — vvaggon, csatornaiszap 2 vaggon, makadámsár: — fuvar. Akik az elől felsorolt alapítványi díjakra igényt tartanak, erre vonatkozó kérvényüket az alapító okiratban kikötői feltételeket igazoló hiteles okmányokkal felszerelve legkésőbb 1922. április 8-án déli 12 óráig a székesfőváros tanácsi segédhivatalában (Központi városháza I. emelet 114. szám alatt) nyújtsák be. A megjelölt határidőn túl beérkező kérvényeket a tanács további tárgyalás nélkül hivatalból visszaadja. Kelt Budapesten, a székesfőváros tanácsának 1922. február 16-ik napján tartott üléséből. Dr. Buzáth alpolgármester, 79491137 közgy. szám. Naponként átlag Nappali- Éjjeli- Összesen munkaóra teljesítménnyel Altiszt 59 10.752 1.560 12.312 Gépvezető 8 1.792 — 1.792 Előmunkás 126 26.880 1.040 27.920 Rendes munkás . . . . 742 158.816 8.008 166.824 Járdatisztító fiú . . . . 34 7.616 — 7.616 Seprőgép lóüzemű . . — — — — „ motorüzemű . — — — — Elektromos vontatógép . — — — — Az egész hónap alatti I i o Nappali-Éjjeli-Összesen Az egész hónap alatti I i o munkaóra teljesítménnyel Rendkívüli munkás . . 11250 44.960 45.032 89.992 Hókocsi és bordély . . — — — — Hóeke 270 1.080 528 1.608 Egyéb fuvar, Teherautók — — — — HIVATALOS HIRDETÉSEK 13.252/1922—XIV. szám. Pályázati hirdetés: 2-3 Budapest székesfőváros közönsége nevében annak tanácsa ezennel nyilvános pályázatot hirdet a „Ferenc József koronázási jubileumi díj" alapítvány 1920. évi 4000 koronás festőművészeti és 1921. évi 4000 koronás szobrászművészeti díjaira. Az alapítványi díjakkal a székesfőváros nem a bevégzett tehetségeket akarja megkoszorúzni, hanem támogatni kívánja azokat, akik a magyar képzőművészet terén rátermettségüknek már nyilvánvaló jelét adták, s akikről méltán feltehető, hogy avval az anyagi támogatással tehetségüket és képességüket teljesebben ki fogják fejleszteni, s ezáltal a magyar képzőművészet fejlődését elő fogják segíteni. A pályázat alá bocsátott alapítványi díjakat a főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése által alakított bíráló bizottságok végérvényesen ítélik oda. Megjegyzi a tanács, hogy a jelen alapítványi díjakra csak azok pályázhatnak, kiknek valamilyen festő- vagy szobrászművészeti művét az Országos magyar képzőművészeti társulat annak 1922. évi tavaszi (60 éves jubiláris) kiállítására elfogadott, s a mű a kiállításon tényleg ki is állíttatott. A pályázat egyéb feltételeire nézve kizárólag az alapító okirat rendelkezései az irányadók A tanács az alapító okiratot a jelen pályázati hirdetménnyel együtt a „Fővárosi Közlöny" három egymásután következő számában közzé téteti. A pályázati hirdetmény és alapító okirat egy példányát a tanácsi XIV. ügyosztályban (IV., Központi városháza, I. udvar, I. pavillon, földszint 2. ajtó), vagy az Országos magyar képzőművészeti társulat titkári hivatalában (VI., Városliget, Műcsarnok) bárki díjmentesen megkapja. Alapító okirat a „Ferenc József koronázási jubileum-díj"-ról. Budapest székesfőváros közönsége tudtul adja mindenkinek, akit illet, hogy törvényhatósági bizottsága 1892. évi április 20-án tartott közgyűlésén 415. szám alatt hozott határozata szerint a császári és apostoli királyi Felsége I. Ferenc József, a legalkotmányosabb király uralkodásának negyedszázad éves nemzeti örömünnepét örökemlékezetűvé teendő, ez alkalommal O Felsége legkegyesebb engedélyének kinyerésével „Ferenc József koronázási jubileum-díj" címén alapítványt tett. Ő Felségének negyedszázados uralkodása a békesség, elhelyezkedés, napsugaras megerősítés ideje: azért kívánta Budapest székesfőváros közönsége ezt az ünnepet olyképpen maradandóvá tenni, hogy az annak emlékezetére tett alapítvánnyal a békességes haladás embereinek nyújtson segítséget, ösztönző jutalmat. Az alapítványi jutalomdíjakkal a székesfőváros nem a bevégzett tehetségeket akarja megkoszorúzni, hanem támogatni kívánja azokat, akik a magyar tudományos irodalom, szépirodalom, művészet (festőművészet, szobrászat, műépítés, zene), valamint a kereskedelem és ipar terén rátermettségüknek már nyilvánvaló jelét adták s akikről méltán föltehető, hogy evvel az anyagi támogatással tehetségüket, képességeiket és ismereteiket teljesebben ki fogják fejleszteni s ezáltal a magyar tudomány, szépirodalom, művészet, ipar vagy kereskedelem felvirágoztatását fogják elősegíteni. Ezekre az alapítványi díjakra évenként összesen 14.000, szóval Tizennégyezer koronát kell fordítani, mely összeget évről-évre kötelessége legyen az utódoknak is a székesfőváros évi költségvetésébe beiktatni. Ez összegből a tudományi, szépirodalmi, művészeti részre 8000, szóval Nyolcezer korona jusson, az ipari és kereskedelmi díjak pedig 6000, szóval Hatezer koronát tegyenek. Az eljárásra nézve általánosságban a következő szabályok irányadók. Az alább részletesen megállapított alapítványi díjakat a tanács által kiírt pályázat alapján a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése által alakított bíráló bizottságok ítélik oda. Az alapítványi díjakban csak magyar állampolgárok részesíthetők. A közgyűlés a bíráló bizottságokat esetről-esetre minden pályázat kiírása alkalmával a tanács javaslatára alakítja meg. A bizottság az egyik alpolgármester elnöklete alatt a tanács illető ügyosztályát vezető tanácsnokból és a törvényhatósági bizottság tagjai közül a közgyűlés által kiküldött hat tagból áll. A bíráló bizottságba a törvényhatósági bizottságnak lehetőleg azok a tagjai küldendők ki, akik az illető szakra nézve szakértőknek tekinthetők. Érvényes határozat hozatalához az elnökön kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. Ha a bizottság tagjai kellő számban meg nem jelennek, s e miatt a bizottság egymásután két ízben nem határozatképes, erről a tanács útján a közgyűléshez jelentés teendő a bíráló bizottság újjáalakítása végett. A bizottságban a szavazás nyilvános. A díj odaítéléséhez a szavazatok általános többsége szükséges. Amennyiben a bizottságban valamely díjra senki sem nyerné meg a szavazatok általános többségét, azokra, akik viszonylagosan legtöbb szavazatot kaptak, újabb szavazás ejtendő meg. A bizottság elnöke csakis szavazategyenlőség esetében szavaz, amikor is szavazata döntő. A bíráló bizottságnak jogában áll határozathozatal előtt bármely szaktestület vagy szakegyesület véleményét meghallgatni. A bíráló bizottság határozata végérvényes és a törvényhatósági bizottság közgyűlésének bejelentendő. Ha a bíráló bizottság határozata az alapító okirat azon rendelkezéseinek, amelyek a pályázat kiírására, a bizottság megalakítására és eljárására, a magyar állampolgárságra és az előírt korhatárra vonatkoznak, meg nem felelne, a köz-