Fővárosi Közlöny, 1927 (38. évfolyam, 1-16. szám)

1927-01-28 / 5. szám

Wilheim Adolf: Azt hiszi, hogy a közgyűlés az ilyen méltányos esetekre való tekintettel lehetővé fogja tenni, hogy ezek a szerencsétlen emberek ismét alkalmazhatók legyenek, hiszen évek során át erre az állásra már alkalmazva voltak. Elnök: Wilheim biz.­tasnak módjában van a közgyűlésen ilyértelmű indítványt előterjeszteni. A XV. fejezet elfogadtatik. XVI. fejezet: Internátussal egybekötött gyógy­pedagógiai nevelőintézetek. Kéthly Anna: Szükségesnek tartja az ingyenes, valamint a félingyenes helyek számának, de egy­általán a gyógypedagógiai intézeti férőhelyeknek a szaporítását is. Az anyák tanácsadójában, amelyet a szociáldemokrata párt tart fenn, napról-napra szörnyű­ségesebb esetek jutnak tudomására s nem tudnak segíteni, mert sehová elhelyezni nem tudják ezeket a szerencsétlen gyermekeket, akik így a biztos pusz­tulás elé néznek, holott ily intézetekben meg lehetne menteni őket a társadalomnak. Elnök: Csak a közelmúltban indították útnak a gyógypedagógiai nevlőintézetet. Sok nehézséggel kellett megküzdeni, amíg megvalósíthatták s céljuk a további fejlesztés. (Helyeslés.) Ez a fejezet elfogadtatik. XVII. fejezet: Iskolaköteleseket, kereskedő- és iparostanoncokat nyilvántartó hivatal. Bánóczi László: Kéri, hogy amikor majd az iskolaorvosi és iskolanővéri szabályzat készül, az iskolanővéri intézmény és e nyilvántartó hivatal között a kellő kapcsolat megteremtéséről gondos­kodjanak. Elnök: A kérelmet feljegyzi magának. A fejezet elfogadtatik. XVIII. fejezet: Tanszerkészítő műhely és tanítási szerek leltári osztálya. (Elfogadtatik.) XIX. fejezet: Iskolaegészségügy. Bánóczi László: A Körmöczi biz. tasnak adott felvilágosítások után csak azt kívánja megjegyezni, hogy igen helyes ez idén már az óvodákat is az iskolaegészségügyi intézmény keretébe bevonni, azon­ban ugyanilyen sürgős volna ennek a tanonc­iskolákra való kiterjesztése is, mert ezzel gátat lehetne vetni annak, hogy a tanoncok testi erejét a mesterek kizsákmányolják. Általában az a megjegyzése, hogy az iskola­orvosi intézmény alapvető hibája, hogy egy-egy iskola­orvos annyira túl van terhelve, annyi gyermek fel­ügyeletét tartozik ellátni, hogy képtelen a feladatát meg­felelően teljesíteni. Elnök: Évről-évre mindinkább fejleszteni kíván­ják az intézményt. Bánóczi László: De a fejlesztésnek éppen kez­detben gyorsabb tempóban kellene történnie, külön­ben átmegy a köztudatba az intézmény életképte­lensége. Ha már a folyó évi költségvetés keretében az iskolaorvosok és iskolanővérek létszáma nem emel­hető, legalább valami póthitel formájában gondos­kodni kellene arról, hogy egy-egy iskolaorvos és iskolanővér kevesebb gyermeket kezeljen és a tanoncok is hatáskörükbe vonhatók legyenek. Ismétli, az el­induláskor kell az intézményt jól megalapozni, mert különben az egész erre fordított összeg céltalan pénzkidobás. Ha 12 milliárd kevés, 14 milliárddal talán el lehet érni a kívánt célt, ahelyett, hogy a 12 milliárd kidobott pénz maradjon. Elnök: Az iparostanoncok a munkásbiztosító pénztár tagjai, ennek a keretében tehát ez a kérdés megoldható. Bánóczi László: Az iskolaorvos működése első­sorban preventív, a munkásbiztosító pedig csak gyógyító intézmény. Elnök: Megfontolás tárgyává teszi a kérdést. Kocsán Károly: A spanyolnátha külföldön ismét nagymértékben szedi az áldozatait. Kívánatosnak tar­taná tehát, hogy az iskolákban preventív intézkedé­seket foganatosítsanak, vagyis léptessék életbe azokat az egészségügyi rendszabályokat, amelyek minden betegség tömeges fellépése esetén végrehajtandók és figyelmeztessék a gyermekeket azokra a tisztasági rendszabályokra, amelyekkel a betegségtől legjobban lehet óvakodni. Elnök: Körlevél útján intézkedni fog. Ha pedig a spanyoljárvány nálunk is fellépne, a tiszai főorvosi hivatal meghallgatásával meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. Stern Szerén: Már a tavalyi költségvetésben fel volt véve két erdei iskola felállítása, amit már akkor is helyesléssel fogadott. Talán egyetlen város­nak sincs olyan szerencsés környéke, mint Buda­pestnek, amely így predesztinálva lenne erdei iskolák felállítására. A tavaly felvett 40 ezer pengő nagyon kevés volt erre a célra, az idén is csak 10 ezer pengővel vettek fel többet, ami egyetlen iskola felállítására is még mindig kevés. Kérdi, miképpen képzeli el az elnöklő tanács­nok ezen erdei iskolák felállítását. Maga részéről inkább eggyel is megelégednék, de ez rögtön fel­állíttassák. A beteges fővárosi gyermekek szempont­jából ugyanis ezt igen fontosnak tartja. Elnök: Azért van csak ilyen összeg felvéve, mert reméli, hogy a Léderer-telepen lakó fővárosi alkalmazottakat a közeljövőben építendő városi házak­ban el fogják helyezni, akkor az egész telepet két­részre felosztva az előirányzott összegből erdei iskola céljára megfelelő átalakítással fel lehet használni. Egyelőre úgy óhajt segíteni a helyzeten, hogy a perifériális részeken megfelelő helyen levő iskolák­ban próbálják meg a szabadban való tanítást. Új erdei iskola építésére eddig azért nem kerül­hetett sor, mert elsősorban a többi legszükségesebb iskolaépítéseket kell elvégezni, reméli azonban, hogy a IX. ügyosztállyal folytatott tárgyalások eredménye­képpen rövidesen sikerül a Léderer-telepet erdei iskola céljára berendezni. A fejezet elfogadtatik. Ugyancsak elfogadtatik a gyermeknyaraltatás, a diákszálló és a pedagógiai könyvtár fejezete is. Pályaválasztási tanácsadó: Bánóczi László. Az a kérése — amit a múlt­kor a bizottság is helyeselt, — hogy ez a kérdés szűkebb megbeszélés tárgyává tétessék, hogy ott eliminálhatók legyenek a felmerült problémák, amelyek eddig azért nem voltak megoldhatók, mert az új tiszti főorvos hivatalosan nem ismeri az előterjesztést. Elnök: Vissza fogja küldeni az aktákat a tiszti főorvosi hivatalba. A tétel elfogadtatik. A vegyesek fejezeténél, a segélyek tételeinél Bánóczi László kéri, hogy a magyar gyermek tanul-

Next