Fővárosi Közlöny, 1928 (39. évfolyam, 20-38. szám)

1928-04-13 / 20. szám

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA 1928. április 13. XXXIX. évfolyam, 20. szám/ ^ MEGJELENIK KEDDEN VAGY PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 28 P, félévre 14 P, negyedévre 8 P, egyes szám ára ivenként 16 fülév. SZERKESZTŐSÉG: IV., Központi városház, lé/a emelet 232. szám. KIADÓHIVATAL: Központi városház, Városház­ utcai rész., I. em. 114. szám. Hirdetéseket a Fővárosi Közlöny részére felvesz a kiadóhivatal, ahová a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése is intézendő Tart­ alom. Oldal Tanácsi határozatok: A székesfőváros 1929. évi költségelőirányzatának összeállítása . • . . . . 923 Bizottsági ülések: A jogügyi és katonaügyi bizottság ülése április 3-án 927 A közigazgatási bizottság ülése április 10-én .... 944 Oldal Személyi ügyek: Áthelyezések a számvevőségi szakon 949 Áthelyezések a kezelői szakon 949 Új szakorvosok . . . . 949 Általános rész: A királyi tanfelügyelő körlevele 949 Ingatlanforgalom . 949 Hivatalos hirdetések 950 Tanácsi határozatok. 48.206/1928—VI. szám. A székesfőváros 1929. évi költségelőirányzatának összeállítása. Általános rendelkezések. A tanács a költségvetés megállapítására vonat­kozó törvényes rendelkezéseknek érvényt szerzendő, elhatározta, hogy az 1929. évi költségvetést ez idén is az őszi ülésszak megindulásakor, lehetőleg az első rendes közgyűlésen tárgyalás alá bocsátja. Evégből és hogy a költségvetési adatszolgálta­tásra kötelezett hivatalokat és intézményeket a bizottsági tárgyalásokkal kapcsolatos eshetőségektől — különös tekintettel a törvényhatóság nyári szüne­tére — mentesítse, elhatározta, hogy az 1929. évi költségvetés előkészítő munkálatait folyó évi április 1-ével megindítja és egyben a költségvetési adatszolgál­tatás végső határidejét 1928. május 31 -ében állapítja meg. Eddig az időpontig tartoznak tehát a tanácsi ügy­osztályok (hivatalok, intézmények, üzemek) és kerületi elüljáróságok a szükséges adatokat a szak- és házibizott­ságokkal, illetve a kerületi választmányokkal letárgyal­tat­ni és azok javaslatával együtt a tanácsi VI. ügyosztály­nak megküldeni. . Eddig a határidőig tehetnek az ügyosztályok is előterjesztést új tételnek az 1929. évi költségvetésbe való beállítására. E határidő után új tétel fölvételét — ha csak rendkívüli sürgősség, vagy halaszthatatlanság a soronkívüliséget nem indokolja — a következő költségvetési évre kell halasztani. Ugyanez alatt a határidő alatt tartozik a szám­vevőség a közigazgatási és a közoktatási személyzetre vonatkozó adatokat az egyes hivataloknak átadni. Mindaddig, amíg az adatszolgáltatásra köteles hivatalok a szükséges költségvetési adatokat — beleértve a kísérő jelentéseket is — a pénzügyi ügyosztálynak át nem adták, az illető ügyosztály (hivatal) személyzete rendes szabadságát nem kezdheti meg. Felkéri ezért a tanács a polgármester urat, legyen szíves ehhez képest a szükséges intézkedéseket megtenni és ez ügyben rendeletileg intézkedni. A tanácsi pénzügyi ügyosztályt pedig utasítja a tanács, hogy folyó évi június 1-én közvetlenül a polgármester úrnak jelentse, mely ügyosztályok és hivatalok nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az előirányzásnál követendő szempontok. Az 1929. évi költségelőirányzat összeállításánál az alábbiakra kell különös figyelemmel lenni. A költségvetési egyensúlyt az 1929. évben is biztosítani kell és mint hogy a közszolgáltatásokból folyó bevételek további fokozására mód nincsen, új adókkal pedig a polgárság áldozatkészségét a tanács igénybe venni nem hajlandó, végül, mert egyes adó­nemeknél — az adóalapok természetes növekedéséből — a várható bevételi többlet, továbbá az ingatlan­vagyon hozamának többlete éppen csak az illetmény­rendezésből eredő kiadási többlet fedezésére elegendő, ezért lehetőleg alkalmazkodni kell az 1928. évi keretekhez, illetve a netáni újabb kiadások, vagy kiadási többletek fedezhetése érdekében az előző évi szükségleteket kell szigorú felülvizsgálás alá vonni és a kellő mértékre mérsékelni, a rendkívüli előirányzásnál pedig csakis a feltétlenül szükséges és nem halasztható tételeket lehet beállítani. E bírálatnál ki kell terjedni arra, hogy az egyes szükségletek: a) feltétlenül a fővárost terhelik-e, b) a költségvetési évben tényleg és teljes össze­gükben fel fognak-e merülni.

Next