Fővárosi Közlöny, 1933 (44. évfolyam, 1-32. szám)

1933-03-07 / 11. szám

A Népművelési Bizottság ebben a félévben társadalmi egyesületek közreműködésével 4853 soro­zatba foglalt ismeretterjesztő előadást és 16 műsoros előadást rendezett, körülbelül 38.000 hallgatóval. A tanfolyamok közül ki kell emelni a 14 szabadegye­temi tanfolyamot, amelyeknek összesen 872 rendes és 600 rendkívüli hallgatója volt. A Népművelési Bizott­ság 32 vándornépkönyvtára állandó használatban volt, azt körülbelül 14.000 egyén olvasta. A Városligetben rendezett 45 szabadtéri hangversenyt 50.000 hallgató hallgatta és a 13 vigadós hangversenyre 834-en váltottak bérletet. A nehéz gazdasági helyzet a magyar képzőművé­szetet igen súlyosan érintette. A társadalom pártoló tevékenysége a minimálisra zsugorodott, az állam csak igen csekély mértékben segélyezte a művészeket és így főleg a székesfővárosra hárult az a kötelezettség, hogy a válságba jutott magyar képzőművészetet a lehetőség határain belül támogassa. A vásárolt műtár­gyak értékénél nem utolsó sorban játszottak közre szociális szempontok is. Egyes nyomorba jutott művészek segélyezésénél ezenfelül kénytelenek voltunk a pénzbeli támogatás terére lépni. A gazdasági helyzet nyomasztó súlyossága ter­mészetszerűen a színházakat sem kímélte meg. Az 1932. év második felében megszűnt két kisebb színház, a Kisfaludy Színház és Zuglói Színkör. Több színház személyzete konzorciummá alakulva folytatta az előadásokat, hogy legalább a legszükségesebb kiadáso­kat fedezni tudják. A színházak kérdése általában az egész év folyamán foglalkoztatta a hatóságokat és érdekképviseleteket, amelyek közül a Budapesti Színé­szek Szövetsége egy színházi törvénytervezetet is dolgozott ki és az érdekelt hatóságoknak és intéz­ményeknek hozzászólás céljából bemutatta. A belügy­minisztériumban ebben az ügyben egy ankét is volt, amelyen az a felfogás alakult ki, hogy az új színház­nyitási engedélyek kiadásánál a törvényhatóság első tisztviselője meg kell, hogy kívánja a színházi vállal­kozók anyagi és művészi felkészültségének kellő igazolását. Az elmúlt év második felében került odaítélésre a Ferenc József koronázási alapítvány festészeti, továbbá tudományos irodalmi díja és a székesfőváros által adományozott színészeti jutalom díja. Az elmúlt év második felében az aquincumi intézet befejezte a régi Piaristaépület telkén folytatott ásatást és feltárta a pesti oldalon állott eddig ismeret­len római erőd hatalmas táborfalának egy részét, egy őrtoronnyal. A lelet nemzetközi vonatkozásban is számottevő értékére való tekintettel további fentar­tásra vált kívánatossá, ami azonban a tér rendezésére való tekintettel csak földalatti helyiségben történhetett meg. Az ősszel nyert befejezést a Flórián­ téri hypo­castum hasonló védőépítkezése és ez az érdekes lát­ványosságot jelentő helyiségcsoport még a tavasszal megnyílik a nagyközönség számára. A Fővárosi Múzeum az Apród­ utca 6. számú házban érdekes falfestményeket tárt fel, amelyek a 18. század végéről származnak, amelyek bár a hely­festészet egyszerű emlékei csupán, de a városra és korra nézve jellegzetesek. Az I., Hidegkúti­ út 48. számú telken folytattuk az ásatásokat s azok befejezté­vel minden kétséget kizáró módon sikerült megállapí­tani, hogy a feltárt romok Mátyás királynak Ulászló által épített vadászkastélyából maradtak fenn. Az óriási számú kőtöredék a legváltozatosabb, a rene­szánsz hazánkban való korai térnyerésének ékesen szóló, szinte új következtetéseket lehetővé tevő bizonyítéka. Felállításra és felavatásra került Árpádházi Szent Erzsébet szobra a VII. ker., Rózsák­ terén, Erzsébet királyné szobra a régi Piaristatelken, Nagy­atádi Szabó István szobra a Kossuth Lajos-téren, a przemysli hősök emlékműve a Margit híd budai híd­főjénél. Külön említést érdemel a Lord Rothermere­­­Magyar Fájdalom­ szobra, amelyet a Szabadság-téren állítottunk fel, nemkülönben Kisfaludy Stróbl Zsig­mond »Mária Terézia korabeli huszárja« a Dísz-tér sarkán, amelyet egy svájci magyar ajándékozott a fővárosnak. A múlt év novemberében terjesztette elő a köz­művelődési ügyosztály Csánky Dénesnek, a gróf Zichy Jenő múzeum igazgatójának részletes javaslatát a Fővárosi Képtárnak a gróf Károlyi palotában való felállítása tárgyában. A javaslat folytán a törvény­hatósági tanács kimondotta, hogy a székesfőváros meglévő képzőművészeti anyagából fővárosi képtárat létesít és azt a gróf Károlyi palotában helyezi el. Erre a célra egyelőre a palota I. emeleti dísztermeit veszi igénybe, amelyeknél csupán egyszerű karbahelyezésre van szükség, míg a palota többi részének átalakítása és különösen a Kaplony­ utcai tűzfal homlokzattá való kiképzése fokozatosan az évről-évre rendelkezésre álló összegekhez képest fog végbemenni. A Fővárosi Iparrajziskola a múlt év őszén négy mesterképzőtanfolyamot indított meg és pedig a sok­szorosító-, könyvkötő-, faipari és ötvösszakiskolákon. A növendékek létszáma a nappali osztályokon an­nak ellenére, hogy a születési statisztika a jelen­legi évben a háborús hiány mélypontját mutatja, mégis körülbelül 16%-os növekedést ért el, a rendkívüli látogatók beszámításával pedig az emelkedés 50%-ot. Az iparrajziskola termékeiből bemutatás céljá­ból állandó kiállítási helyiségeket nyitottunk és rendeztünk be. Termékeink külföldi értékesítésére exporttevékenységet indítottunk meg, Svéd- és Olasz­országban bizományi raktárakat állítottunk fel, kará­csonyi vásárt tartottunk és kiállításunkról a film­híradó útján számoltunk be. Diákmenzát rendeztünk be 30—40 tanuló számára és nappali tartózkodószobákat nyitottunk külön-külön fiúk és leányok számára. A Hirdető Vállalat bevétele és ezzel a vállalat jövedelmezősége már az 1931. év július havában be­következett bankzárlat óta erősen visszaesett, ez a visszaesés azonban nem volt szembetűnő, mert az első félév igen jó eredménye a visszaesést körülbelül kiegyensúlyozta. Az 1932. év tiszta nyeresége azon­ban már erősen alatta marad az előző éveknek és csak az összes bevételi lehetőségek legteljesebb kihasználásával, valamint a kiadásoknak a minimumra való redukálásával sikerült elérni azt, hogy a főváros­nak fizetendő közigazgatási jogi természetű, tehát adómentes összegeken kívül még némi tiszta nyere­séget is kimutassunk. A közoktatási ügyosztály 1932. év második felében történt jelentősebb eseményeiről az aláb­biakban számolok be : 121 elemi iskolánkba 46.754 tanuló iratkozott be. A tanulók 1544 osztályban nyertek elhelyezést. Az elemi iskolákkal kapcsolatos napközi otthonok csoportjainak létszáma az előző évhez hasonlóan 300, 15.052 tanulóval. Az 53 polgári iskolánkba 24.748 tanuló iratkozott be a tavalyi 22.227 tanulóval szemben. A polgári iskolákkal kapcsolatban 35 nap­közi otthon csoportot nyitottunk, ezeket 1467 gyermek látogatja. A 88 községi kisdedóvóba beiratkozott 9940 gyermek. Ezek közül átlagosan tényleg jár 6805.

Next